Csak nekem nehezebb elhinni az ősrobbanásos sztorit, mint Istent?

""hát a virágot igazából rajzolhatom ilyennek is" - akkor szxr lesz a kép."

Hogy ezt szegény Picasso nem tudta! Igazán szólhattál volna neki! Mennyi fölösleges munkát megspórol!

@20: ennyi marhaságot összehordani egy hozzászólásban azért nem semmi. Komolyan, te ennyire jól elvagy a tudás illúziójával, meg a már-már betegesbe hajló tévképzeteiddel? Nem akarod végre megismerni a világot magad körül? Elég az, ha mondogatod magadnak, hogy márpedig te ismered? Ez olyan sivár...

Na de nézzünk pár ízelítőt a sok zöldségből, amit itt összehordtál:

"Az ősrobbanás csak egy elmélet"

Gratulálok, ez a legbénább, legesetlenebb félreértés, amit csak a leglaikusabb emberek tudnak elkövetni, akiknek nemhogy a tudomány eredményeiről, de puszta mibenlétéről sincs semmi fogalmuk. Az "elmélet" szó a tudományos terminológiában ugyanis azt jelenti, hogy az adott dolog sziklaszilárd bizonyítékokkal van alátámasztva, és az adott tudományág képviselői között a lehető legteljesebb az eldogadottsága. Figyelj:

"A scientific theory is a well-substantiated explanation of some aspect of the natural world that is acquired through the scientific method and repeatedly tested and confirmed, preferably using a written, pre-defined, protocol of observations and experiments. Scientific theories are the most reliable, rigorous, and comprehensive form of scientific knowledge."

[link]

Igen, az ősrobbanás egy elmélet. Rakd össze ezt a tényt az előbb elmondottakkal, és máris bölcsebb lehetsz.

"Ami arra utal, hogy volt ősrobbanás utalhat másra is, ez nem tisztázott."

Utalhat másra is, persze, de

1, az ősrobbanásnak számos bizonyítéka van, nem csak a vöröseltolódás. Mind utalhat másra, de olyan elméletet, ami _mindegyik_ bizonyítékot meg tudta magyarázni alternatív módon, senki nem tudott még felmutatni.

2, Bár egyes bizonyítékokat próbálták alternatív módon magyarázni, ezek a magyarázatok azóta _bizonyítottan_ hamisnak bizonyultak.

"A vöröseltolódás, lehet fényfáradás és fénysurlódás következménye, nem feltétlen a távolodásra utal."

Nem lehet, lsd fent: bizonyítottan téves próbálkozás a jelenség alternatív magyarázatára.

"Az a valóság, hogy ezt az ősrobbanást azért fogadta el az akadémia, mert az emberre erőltet egy tőlünk idegen hipotézist, mégpedig a materializmust !"

Ez a te paranoiád. Vigyazz, hogy azért tovább ne súlyosbodjon. Amúgy az ősrobbanásnak semmi köze a materializmushoz, mint ahogy a természettudományoknak úgy általában sem. A materializmus egy filozófiai irányzat, ami a természettudományt vajmi kevéssé érdekli. A természettudományok, jelesint a fizika és határterületei, mint a kozmológia már többször bevezetett/felvetett mindenféle nem anyagi (!) hatásokat bizonyos jelenségek magyarázatára. Tulajdonképpen a gravitáció ált. rel. szerinti leírása (aminek alapvető szerepe van az ősrobbanásnál!) is egy ezek közül.

"Azt, hogy semmi értelme sincs az életnek a létezésnek, nincs lelked sem a szerelem, pedig csak biokémia, nem kötődsz te senkihez sem és ne is keress igazságokat, maradj droid, aki feketén dolgozik egy gyárban és mindent meg lehet veled tenni."

A világon semmi köze ennek az ősrobbanáshoz. Képzeld, az ősrobbanás tényét elismerő emberek között pont úgy vannak, akik hisznek Istenben, lélekben, akiknek ugyanúgy mindennél többet jelent a szerelem stb stb... Ok, hogy paranoiás vagy, és ezt lehet ezen a szinten már kezeltetni kéne, de az egy mocskosul ocsmány, visszataszító dolog, hogy te ezzel tulajdonképpen megítéled (és még mennyire negatívan!) az ősrobbanást elismerő embertársaid. Komolyan, ez gusztustalan.

"A hőtan II. főtételével is ellentmond az ősrobbanás. Hisz, láttál már olyat, hogy egy robbanás ami szétszort mindent, teljesen rendezetlen állapotban, majd utána összeált rendezetté ? Ugye nem. Mert ilyen nincsen."

Atyaég, na ehhez már félelmetes szintű kavar kell, hogy legyen a fejedben, ennyire át nem látni a dolgokat már szinte félelmetes. Ember, egyrészt az ősrobbanásnak csak a nevében van benne a robbanás szó, és semmilyen téren nem vonható párhuzam másféle, tényleges robbanásokkal (hihetetlen, hogy ezt magyaráznom kell), másrészt olyan fizikai törvényeket akarsz te az ősrobbanás pillanatára magára ráhúzni, amiről soha senki nem mondta, hogy ott érvényesek. Magára az ősrobbanás pillanatára nemhogy ezen fizikai törvények nem alkalmazhatóak,de egyelőr majdhogynem totál sötétben tapogatózunk, mert semmit nem tud a fizika leírni az akkori állapotokról, csak egy pillanattal későbbről, amikor már megtörtént az ősrobbanás.

Ez ilyesmi:

- minden X-re érvényes az "A" törvény

- a világegyetem az ősrobbanás pillanatakor Y

- tehát érvényes rá az "A" törvény

Gratu...

"Kezdetben az ősrobbanás elmélet szerint minden káosz volt, szerteszét robbant egy pontból a semmi"

Ekkora marhaságokat az ősrobbanás elmélet még véletlen sem mond. Elképesztő honnan veszel ennyi hülyeséget, de az még elképesztőbb, hogy azokat úgy próbálod tálalni, mintha a tudomány azt mondaná - jelen esetben az ősrobbanás elmélet.

"Ha egy öltönyös tudós kiáll és azt mondja az ég zöld, mert ezt bebizonyította, mejd felír egy krixkrax képletet a táblára és azt mondja, ezt a szukszcesszív approximáció is bizonyítja, akkor te is és mindenki itt az oldalon, száját nyalva ezt elhiszi. "

Már mondtam neked egyszer, most elmondom még egyszer: az ősrobbanás elméletét meg is lehet érteni, és nem puszta tekintélyelven elhinni. Sok tanulás kell hozzá, de nem lehetetlen megugrani. Persze nem úgy, ahogy te teszed, hogy gyakorlatilag egy részterület, gondolat, semmi nincs, amit ne értelmeznél totálisan félre, vagy gondolnál róla totál zagyva sületlenségeket. Az a zöldség, ami aa te fejedben ősrobbanásként szerepel még jó hogy nem meggyőző. Nekem sem lenne az. Szerencsére semmi köze a valódi ősrobbanás elmélethez.

Ja, és továbbra is ajánlom a szalmabáb érvet az általad linkelt oldalon elolvasni. És jó lenne, ha abbahagynád a használatát, mert baromi unalmas.

Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy egyes emberek elképesztő nemtudással, és puszta katyvasszal a fejükben veszik a bátorságot és osztják az észt. Elképesztő...

^Te vagy a hősöm Mojjo hogy olyanokra is válaszolsz amiket én rég feladok. :D

Kérdező szerintem már rég lelépett, a 20asnak meg hiába magyarázol, fülén ki és holnap ugyanúgy terjeszti majd ugyanazt a hülyeséget. :D Max a "jövő" nemzedékei írunk, hogy nyoma legyen. :D

Mindenesetre hogy hány oldalról ír marhaságot, azt jobban szét lehetett volna cincálni, én egyre térnék ki (amire csak röviden válaszoltál):

"A hőtan II. főtételével is ellentmond az ősrobbanás. Hisz, láttál már olyat, hogy egy robbanás ami szétszort mindent, teljesen rendezetlen állapotban, majd utána összeált rendezetté ? Ugye nem. Mert ilyen nincsen."

"A hőtan II. főtételével is ellentmond az ősrobbanás. Hisz, láttál már olyat, hogy egy robbanás ami szétszort mindent, teljesen rendezetlen állapotban, majd utána összeált rendezetté ? Ugye nem. Mert ilyen nincsen."

1. a "bolyolultság" és az entrópia nem ugyanaz a fogalom. Hogy az emberi elme mit gondol egyszerűnek, rendezettnek, az egy eléggé szubjektív és egyéni dolog, aminek vajmi kevés köze van a természethez. Példa: valami tökéletes kör alakú. Ez most bonyolultabb/egyszerűbb, rendezettebb/rendezetlenebb dolog? Természetben lehet így is nézni, úg yis.

Az entrópia szigoruúan egy termodinamikai rendszerek által felvehető lehetséges állapotok számának csökkenő irányát leíró elv, aminek bajos az ilyen formájú kibővítésre, szubjektív emberi fogalmakra alkalmazása meg pláne tönkreteszi az egész értelmét.

Láttál-e már növekvő entrópiát/rendezettséget? #20as egy igazi címeres ökör, mert:

Látott már fűtött szobát? Látott napsütéstől felmelegedő aszfaltot? Akkor látott fordított, növekvő entrópiát. "Bonyolultság" növekedésére (bármit is jelentsen) szintén hozhatnánk példát. Növő virág. Növekedő cseppkő. Akármi.

Azt ha már dobálózunk vele illene megjegyezni, hogy a term.din. II. főtétele ZÁRT rendszerekre vonatkozik. Egy végtelen kiterjedésű univerzum vagy egy szingularitás (amit szintén a végtelen változói alapján határozunk meg) zárt rendszer? Nem.

---

Tudod, az a baj, hogy ezt a "karosszékemben összerakok két félig hallott tényt és valami naaagy felfedezésre jutok" dolgot minden kölyök megcsinálja legalább egyszer. És nincs is ezzel baj; feltenni ezeket a kérdéseket azért fontos, hogy meg lehessen érteni, hogy mi a gond velük. Mindez része a tanulási folyamatnak.

Amikor viszont valaki felnőttként, nem a tanulás céljával, próbálja terjeszteni, mint amivel az emberi tudás egészét ügyesen cáfolja, az már tragikus.

Én is meg tudom csinálni, figyu:

1 Azt hallottam, hogy a fénysebességnél nem lehet semmi gyorsabb. (relativitás)

2 Viszont az iskilában azt tanuétam, hogy a sebesség mindig lehet még nagyobb. (Newton)

3 Aha! Ellentmondás!

4 Következésképp a tudomány megbukott, elvetendő.

(Egyik kedvenc érvelésem a "felülmúlhatatlan" Jack Chicktől van: a protonok taszítják egymást, ezért szét kéne repülniük! Következtetés: JÉZUS TARTJA ÖSSZE AZ ATOMOKAT!)

Valóban igaz a mondás, hogy egy kicsi hiányos tudás néha rosszabb, mint a nem-tudás.

@Vree: ó, mi jól ismerjük egymást innen a GYK-ról a 20-as válaszadóval, szóval tudom, hogy ő maga nem fog tanulni belőle, mert rendületlenül mondogatja magának (meg nekem is), hogy ő mennyire tudja, hogyan működik a világ, meg mennyire érti az ősrobbanást. Nyilván el is hiszi ezt magának, így minden ellenvéleményt (magyarán kb mindent, mert a zagyvaságaira csak ellenvéleményt kaphat bárkitől, aki nem totál zokni a témához) kapásból hülyeségnek bélyegez. Amúgy képzeld, ő az, aki szerint a világegyetem tágulási sebessége pár millió év múlva eléri (sic!) a végtelent :D

Mindenesetre most lett belőle elegem. Nem szoktam ennyire keményen fogalmazni, de meguntam, hogy nulla tudással, az elméjében kavargó paranoid képek és vadabbnál vadabb sületlenségek raklapnyi halmazaival traktálja a tanulni vágyó kérdezőket, olvasókat.

Erről a Jack Chikről nem hallottam, de ezek után félek utánanézni :D

#20

Hadd kövessem Mojjo nyomdokait – itt-ott ismételve is őt, amiért elnézését kérem –, és hadd hányjak én is falra egy nagyobb szállítmány borsót. (Bár bízzunk Iste…, akarom mondani csak úgy bizakodjunk, hogy talán van rá remény, hogy nem ez lesz az eredménye.)

> Az ősrobbanás csak egy elmélet, nem bizonyított

Itt a magyar szóhasználat nem túl szerencsés.

Egyrészt a hétköznapi értelemben van az elméletnek egy pejoratív jelentése, ami szemben áll a gyakorlattal. (Elméletileg meg lehet csinálni, csak gyakorlatilag nem.) De ez nem az elmélet hibája, hanem annak, aki nem vett minden tényezőt számításba. Ettől még az elméletek helyesek, csak nem jól használták őket. A tojás tojás marad, hogy nem lett belőle piskóta, az nem a tojás hibája, hanem a tied, aki nem tettél hozzá lisztet, cukrot…

Másik oldalról az elmélet szóval két különböző fogalmat is szoktunk illetni. Az egyik az a hipotézis, előfeltevés, egy ellenőrizetlen ötlet. (Nekem van egy elméletem erről. = Van egy ötletem, de még nem ellenőriztem, hogy tényleg megállja-e a helyét.) A szó másik értelme a tudományokban az a legerősebb kategória. Bizonyos jelenségekből lehet valamiféle modellt alkotni. Ezt a modellt általában egy-egy képlet írja le. Ha különböző jelenségek modelljei egy ellenmondásmentes egésszé állnak össze, azt hívjuk elméletnek.

Amúgy kérdés, mi számít bizonyítéknak. Az ősrobbanás egy elmélet. A világegyetem tágul. Ha logikusan visszaforgatod a filmet, hogy hol lehettek a galaxisok 1 éve, 1 milliárd éve, 13,7 milliárd éve, akkor az jön ki, hogy 13,7 milliárd éve egy pontban voltak. Ez eddig csak egy szimpla, de logikus modell. Egy analóg példa. Ha valaki tegnapelőtt 80 km-re volt Budapesttől, tegnap 90 km-re, ma meg 100 km-re, akkor a leglogikusabb feltételezés az, hogy 10 napja Budapestről indult el. Amíg nincs olyan információ, hogy ez ne így lett volna, addig ez a modell tökéletesen megteszi.

Csakhogy ennek akkor vannak következményei, az energiasűrűség, hogy milyen folyamatoknak kellett lejátszódnia, ha ez így történt. Pl. akkor a Világegyetem átlátszóvá válásakor mindent betöltő fényét ma is látnunk kellene. Látjuk is, ez a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. A hullámhossza pont annyi, amit a modellből ki lehet számolni. A fluktuációja is pont olyan mértékű. Vagy akkor ha anno úgy történt, ahogy a modellből következi, a világban a hidrogén arányának kb. 75%-nak kell lennie. Megvizsgáltuk, akkora.

Lehet, hogy nem az ősrobbanás elmélete a végső elmélet. De a jelenlegi ismereteink szerint ez egy ellentmondásmentes elmélet, ami több oldalról is megerősítést nyert, több modell kísérletileg igazolt modell együttese adja ki ezt az elméletet.

> A vöröseltolódás, lehet fényfáradás és fénysurlódás következménye, nem feltétlen a távolodásra utal.

Lehetne. Pl. ugye rejtett posztulátum – feltevés – az is a fizikában, hogy a különböző konstansok, többek között a fénysebesség időben változatlan mennyiségek, mindig is ennyi volt az értékük, és ennyi is marad. A legtöbb fizikai paradigmaváltás akkor történt meg, mikor egy-egy triviálisnak tűnő dologról kiderült, hogy nem igaz. Pl. a modern fizika hajnalán az az addig triviálisnak tűnő feltételezés dőlt meg, hogy a bolygóknak körpályán kell mozogniuk, hiszen nem múlandók, így a legtökéletesebb formát kell követniük mozgásuk során. Einsteinnel az dőlt meg, hogy az idő és a tér abszolút fogalmak, ugyanúgy mérendők bármilyen rendszerből nézve. A Heisenberg-féle határozatlansági relációban az dőlt meg, hogy az anyagot képező részecskék állapota elvi szinten 100%-ig megismerhető lehet.

A fizika nagyon rá is feküdt arra, hogy keresse a ki nem mondott axiómákat. Végeztek kutatásokat ilyen szempontból is, a fénysebesség esetén mind elméleti, mind kísérleti úton. Az a gond, hogy nem áll össze belőle ellentmondásmentes kép. Ha a vöröseltolódást nem a sebesség okozza, akkor bizonyos dolgokat nem olyannak kellene látnunk, mint amilyenek, hiszen a fénysebességnek nem csak a fotonnak – meg minden tömeggel nem rendelkező részecskének – a vákuumban való terjedési sebességénél van jelentősége, hanem más fizikai összefüggésekben, az elektromágnesességben, tömeg-energia ekvivalenciában (pl. ha más a fénysebesség, akkor ugyanaz az energiamennyiség más tömeget, ergo más gravitációs erőt okozna).

> mert az emberre erőltet egy tőlünk idegen hipotézist, mégpedig a materializmust

A tudomány nem materialista. A tudomány a matériával foglalkozik. De nem zárja és nem is tudja kizárni Isten, vagy bármilyen más létező létezését. Bizony vannak hívő fizikusok is. Sőt a XIX. vagy azelőtti időszakban alapvetően ők voltak többségben, nota bene az ősrobbanás elméletét is egy pap vetette fel. Nota bene Ferenc pápa is nyilatkozott a kérdésről, szerinte is volt ősrobbanás, ergo a római katolikus egyház álláspontja is ez.

A modern tudományosság kritériuma – amit tudományos módszertannak hívnak – simán megengedné Isten leleplezését is. Pl. az F = m * a képlet helyett hipotetikusan felírhatsz egy új képletet:

F = m * a * α + Ω

ahol α és Ω olyan változók, ismeretlenek, amelyek Isten akaratát fejezik ki. Csak ha a százezredik mérésnél is azt kapod, hogy következetesen α=1 és Ω=0, akkor egy olyan Isten képét kapod, ami nem szól bele a világ működésébe, olyan, mintha nem is lenne. Persze ez nem zárja ki, hogy más képletben ne mutatkozhatna meg. De mivel a fizika milliószám termelik a képleteket, minden kísérleti eredmény arra mutat, hogy sehol egy α, vagy egy Ω, ezért ez kétségtelenül a materialista szemlélet malmára hajtja a vizet. De nem szándékoltan. Mit csináljunk, ha egyszer ilyen a világ. Ha a világot Isten teremtette, akkor szándékoltan teremtette olyanra, hogy olyan legyen, mintha ő nem is lenne, hogy a létezésének a hiánya semmit ne vonjon le a világról felhalmozott ismereteink helyességéből.

> Azt, hogy semmi értelme sincs az életnek a létezésnek

Miért ne lenne. Attól, hogy valami nem örök, attól még lehet értelme, értéke. Sőt leginkább annak van értéke, ami múlandó. Ami állandó, azt kevésbé értékeljük. Hogy Shakespeare-t idézzem: „Az ünnepnap azért kápráztat el, Mert szürke napokból ragyog elő, Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel Itt-ott egy-egy igazi drágakő.”. Ha minden nap ünnepnap lenne örökké, és múlhatatlanul, nem sokra értékelnénk. Az első csók és az első szerelem is attól kap fényt, hogy megismételhetetlen.

> nincs lelked

A materializmus nem mondja, hogy nincs lelked. Csak mást ért a szó alatt.

> sem a szerelem

Miért ne lenne? Egy materialista ember szerinted nem lesz soha szerelmes?

Attól, hogy valaminek tudjuk a működését, attól még nem feltétlenül éljük meg úgy. Pl. te is pontosan tudod, és gondolom nem is kételkedsz benne, hogy a tévéd, monitorod képernyője zöld, piros és kék szubpixelekből áll. Egyetlen narancssárga „lámpa” sincs rajta. Mégis látod a narancssárga naplementét a képernyőn, és nem néz senki őrültnek, ha narancssárgának mondod. Ehhez nem kell feltételezned azt, hogy van valami titkos, metafizikai csatorna, ami a narancssárga színt pluszban közvetíti. Nem fogod azt mondani, hogy a vacak tévéd, monitorod csak három színt tud megjeleníteni. Attól, hogy érted, hogy mi okozza a narancssárga illúzióját, attól te azt még valósnak fogod megélni, látni fogod a narancssárga minden árnyalatában tündöklő képet, és gyönyörűnek fogod látni.

> ne is keress igazságokat

A tudomány más sem csinál. A tudomány rengeteg összefüggésre jött rá, amit rengeteg találmány követett. Hogy ez most jó vagy rossz irányba viszi az emberiséget, arról persze lehet vitázni, de az igazság szempontjából lényegtelen. A vallás ehhez képest vajmi keveset tudott meg a világról önmagában, maximum vallásos, hívő tudósok, de ők tudós minőségükben.

> maradj droid, aki feketén dolgozik egy gyárban és mindent meg lehet veled tenni

Pont az egyházak tartották sokszor droid üzemmódban az embereket a középkorban. Ez persze nem a hitet, vagy a vallást jellemzi, csak a kor egyházát, mint szervezetet, de kétségtelen, hogy a vallást, a hitet használták eszközül arra, hogy megmondják az embereknek, miről mit kell gondolniuk. Ha ma valaki nem hisz a tudományban, az maximum kap itt egy piros pacsit. Vagy maximum néhányan kissé flúgosnak gondolják, de hát mindenki azt gondol, amit akar. 500 éve, ha nem azt gondoltad valamiről, amit az egyház, akkor piros pacsi helyett piros lángnyelveket kaptál a talpad alá…

> A média is ebbe az irányba munkálkodik.

Egyébként igen, van azért ebben némi igazság, csak éppen ez nem a tudományról szól, attól teljesen független dolog, inkább bizonyos rétegek okozzák, illetve a társadalmunk gazdasági rendszere. De ez így lenne akkor is, ha mindenki keresztény lenne.

> A hőtan II. főtételével is ellentmond az ősrobbanás. Hisz, láttál már olyat, hogy egy robbanás ami szétszort mindent, teljesen rendezetlen állapotban, majd utána összeált rendezetté ?

Nem mond ellent. A termodinamika második főtétele ezt mondja: Maguktól (spontán módon) csak azok a folyamatok mennek végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak. Más megfogalmazásban: Egy zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet.

De vajon a Világegyetem zárt rendszernek tekinthető? Az entrópia valóban növekedik, illetve mihez képest is növekedik? Egy jó hasonlat erre: Egy gyereket ha beengedsz egy játékokkal teli szobába, növelni fogja a rendezetlenséget. De ha ez nem zárt rendszer, hanem egy táguló rendszer, azaz egyre több és több szobát nyitsz meg, akkor a gyerek rohangálni fog a szobák között, mindenhol növeli a rendezetlenséget, miközben az egész végtelen ház összes rendezetlensége csökken. Pontosabban nő a rendezetlenség, csak gyorsabban nő az teljes rendezetlenséghez szükséges „tennivaló” is.

Márpedig ha a Világegyetemet ilyen szempontból nem tekintjük zárt rendszernek, legalább a lehetséges entrópia szempontjából nem, akkor nem alkalmazható rá a termodinamika második főtétele. A nem zárt rendszerek entrópiája meg hajlamos csökkenni. Erre számtalan példát lehetne hozni, a cseppkövektől az erózió alakította formákon át egy tornádóig.

> Ha egy öltönyös tudós kiáll és azt mondja az ég zöld, mert ezt bebizonyította, mejd felír egy krixkrax képletet a táblára és azt mondja, ezt a szukszcesszív approximáció is bizonyítja, akkor te is és mindenki itt az oldalon, száját nyalva ezt elhiszi.

Teljesen lényegtelen a tudomány szempontjából, hogy te vagy én elhisszük-e. Ha az a krix-krax képlet nem modellezi a valóságot, akkor használhatatlan, hiszen mást „jósol”, mint ami valójában történik. Márpedig a világ használni akarja a tudományt, így rohadt gyorsan fogja letörölni azt a képletet a tábláról. Hogy te vagy én „hiszünk”-e benne, az lényegtelen. Lehet, hogy ettől még igen, csak mi – hacsak nem vagyunk mérnökök, tervezők, feltalálók – általában nem szoktuk közvetlenül használni az adott képletet konkrét számokra vonatkoztatva.

> Hisz tudós, igaza van.

Nem. A tudósnak nem azért van igaza, mert tudós, és ezért elhisszük neki. Attól van igaza, hogy amit ő kísérleti úton igazol, azt mások, teljesen független mérésekkel megerősítik. A tudományosság kritériuma a reprodukálhatóság. Számtalan tudós állított fel fals hipotéziseket, mért meg olyan jelenségeket, amiket nem lehetett reprodukálni, stb… Itt egy cseppet sem számít a tekintély elve. Minden tudományos eredményt általában megpróbálnak ízekre szedni, mielőtt elfogadnák, csak az kerül bele a tudomány valódi eredményei közé, amik kiállják ezt a próbát.

Tekintve, hogy úgyis csak magunk közt circlejerkelünk :D (következésképp mindegy, hogy a kérd. tud-e angolul vagy sem), az egész "ha te többet tudsz valamiről, akkor elveszted azt a naív szépséget, amit ÉÉÉÉN látok" agyf&@ ellen nyilván a legjobb idézet az Öreg Feynmané a virágról.

https://www.youtube.com/watch?v=zSZNsIFID28

Egy egyszerűen gondolkodó ember számára nehezebb, egy gyermetegen gondolkodó ember elhiszi a több ezer éves mesét, amit tanítanak neki, hogy egy bácsi teremtette a világot. Hogy ő hogy teremtődött? Úgy, hogy ő Isten, és kész, biztos ő csinálta azt is. Az ősrobbanás ténykérdés a vallásosak számára is, csak ők azt gondolják, Isten okozta az ősrobbanást, nem valami más. Pedig a valami másnak sokkal nagyobb az esélye, mint hogy egy bácsi okozta. Ha ismernéd a kvantummechanikát, tudnád, hogy a világ nem csak úgy működhet, ahogy számunkra logikus. Amiket kérdeztél, az az evolúció miatt van, az állatokban, emberben kialakultak ösztönök. Sok állat kilométerekről érzi a cunamit is. A madarak a mágnesességet érzik. A delfinek, denevérek a hanghullámokat. Az evolúció miatt alakulnak ki képességek, ösztönök. A halál utáni életet, bár nem vagyok vallásos, nekem is nehéz elképzelnem, úgy érzem, létezik valami transzcendens. Sokan beszámoltak halál utáni élményekről, szellemekről is.

Szerintem valószínűleg van valami az univerzumunkon túl is, sőt, lehet, hogy azon túl is. Van egy film, aminek a végén az derül ki, hogy egy felsőbbrendű lény teremtette a világot, ahogy az ember egy számítógépes játékot csinál, és játszott benne, és sok más felsőbbrendű lény él még mellette. Számomra ez is sokkal kedvesebb gondolat, mint egy szakállas bácsi varázslása.

Viszont az elgondolkodtató, hogy nagyon sok mindennek össze kellett jönnie ahhoz, hogy létezzen értelmes élet, és eddig más értelmes életről nincs tudomásunk. Már ahhoz is óriási mák kellett, hogy létezzen anyag, sokkal nagyobb, mint nyerni a lottón.

Csak néhány választ olvastam el, úgyhogy bocsi, ha leírok pár dolgot még egyszer.

Szerintem nincs semmi, ami Isten létét megcáfolná, sőt több bizonyíték van, ami mellette szól, mint ami ellene.

De az, hogy Isten létezik, nem jelenti azt, hogy amikor a világot teremtette, az ne lehetett volna valamiféle robbanás (fény és sötétség elválasztása). Ezt a robbanást hívjuk ősrobbanásnak, és sok ember azt hiszi, hogy a kettő kizárja egymást.

Az entrópiaelv kimondja, hogy egy zárt rendszer entrópiája mindig csak nőhet, sohasem csökkenhet (spontán folyamatokra gondolok).

És mégis itt vagyunk mi emberek, állatok, növények, bolygók, rendezetten. Magától alakult volna ki egy ilyen csodálatos világ amiben élünk? Ezt majd akkor elhiszem, ha leteszem egy tv. alkatrészeit valahova és "magától felépül" belőlük egy kész használható rendezett televízió...

Akik hisznek a makroevolúcióban, azok tudják, hogy a lényege az egésznek a túlélés, az alkalmazkodás. Evolúciós szempontból a faj-és a létfenntartás a fontos csak, az erősebb él túl, a gyenge kipusztul. De az emberekre is igaznak kéne lennie ennek, hiszen a majomból fejlődtünk ki, nem? Van azonban olyan helyzet, hogy mondjuk kigyullad a ház, és egy kisgyerek bent ragad. Egy tűzoltó akár az életét is kockáztatja, de a kisgyerek egy szerette is, az életét, csak azért, hogy kihozza a lángok közül a kicsit és a gyengét. Ami erkölcsileg helyes is! DE evolúciós szempontból nem. És, ha nem hozzák ki a gyermeket a lángok közül élve, lelkiismeret furdalásuk lesz az embereknek. Aminek evolúcióból szintén semmi értelme: Stresszes lesz az ember, magát hibáztatja, ezzel tönkretéve a szervezetét.

Nem arról van szó, hogy evolúció nem létezik, csak arról, hogy makroevolúció (azaz egy fajból nem keletkezhet egy külön faj) nincsen. Mikroevolúció van, pl. a Galapagos-szigeteken a Darwin-pintyek csőrén jól látható, ahogyan formálódott, alkalmazkodott az ottani csonthéjas gyümölcsökhöz, magokhoz. De nem lesz új madárfaj egy Darwin-pintyből soha! Mikroevolúción kersztülmehet, egy kicsit változhat, mondjuk besárgulhat a csőre, vagy erősebb karmai lehetnek.

Még tudnék írni érveket, de késő van már, és szerintem már így is elég sokat írtam, úgyhogy talán majd máskor folytatom :)

Össze kéne szedni ezt a sok, ezerszeresen megcáfolt kreacionista papagáj-szöveget, felrakni egy listába, azzal, hogy ezekkel már ne is próbálkozzanak érvként.

Egy fajból nem lesz másik faj.

Nincsenek átmeneti fajok.

Mikro- és makroevolúció.

Semmiből nem lesz világegyetem.

Egy gép sem rakja össze magát alkatrészeiből.

A szem túl bonyolult, hogy evolúcióval kifejlődjön.

Nem látjuk az evolúciót működni.

Stb.

Ezerszer megcáfolt szövegek.

Ha nincs több érv, simán abba kéne hagyni.