Van a hőnek tömege? Egy vödör víz nehezebb lesz felforralva, ha ugyanannyi atom van benne melegen, mint hidegen?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Te a sűrűségre gondolsz. Az valóban hőmérsékletfüggő. Más hőfokon más energiaállapotban vannak a molekulák, így más téralkatot vesznek fel. Illetve mivel a hőmérséklet a részecskék mozgási sebességének felel meg (matematikailag nem teljesen, de mindegy), így egy téralkaton belül nagyobb hőmérséklet = nagyobb tágulás = kisebb sűrűség.
Bevallom nem vagyok fizikus, de az egyetlen általam ismert alkalom, amikor az iskolában tanult "tömegmegmaradás törvénye" nem igaz, az az, amikor a protonok és neutronok összeállnak atommaggá. Ilyenkor ugyanis a tömegük egy része átalakul a magot összetartó energiává, így könnyebbek atommagban mint szabadon. Ez az energiamennyiség számolható ki a híres E=mc2 képlettel.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Második!
Nem én vagyok a kérdező, de érdekel a téma. Elmagyaráznád légyszíves, hogy ez hogy működik?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Attól kerül magasabb energiaállapotba h elnyel egy fotont.
Fordítva működik mint például a fúzió vagy a (radioaktivitás)(persze a forralás nem nukleáris folyamat), ahol a nukleonok egyesülnek, az új atommag tömege kisebb lesz mint a különálló nukleonok tömege, ez a tömegkülönbség adja a foton energiáját. Hasonló folyamattal a hősugárzás fotonját elnyeli a vízmolekula, és a foton energiájának megfelelő elhanyagolható mértékben nehezebb lesz.
A tömegmegmaradás pedig minden körülmények közt igaz azzal a kiegészítéssel h a tömeg és az energia összessége állandó, persze átalakulhatnak egymásba de ez nem változtat a lényegen.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
És a foton tömege hova adódik? Elektronokhoz, protonokhoz, neutronokhoz?
Illetve mitől függ hogy mondjuk elektront gerjeszt, valamiféle szóródás lesz (pl. Compton szórás) vagy az amit te írsz?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ez jó kérdés, nem vagyok benne biztos de a magasabb hőmérsékleten gyorsabban mozognak az atomok, a tömegkülönbség pedig a nagyobb sebesség miatt van mivel minél gyorsabb valami annál nagyobb lesz a tömege, ez a relativisztikus tömegnövekedés ami csak a fénysebesség közelében válik jelentőssé, ezért lesz jelentéktelen az a tömegnövekedés amit a forralás okoz.
Persze hangsúlyozom lehet tévedés a gondolatmenetemben, régen tanultam már fizikát.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A tömeg-energia ekvivalencia alapján minden, aminek nő az energiája, nagyobb tömeget is képvisel. Egy egyszerű exoterm reakció összetevőinek kiindulási tömege is mérhetetlenül kicsivel, de nagyobb, mint a reakció (és hő keletkezés) utáni össztömeg.
A leadott vagy felvett energia tényleg befolyásolja a mérhető tömeget, de valóban mérhetetlenül kicsi mértékben.
De itt úgy bele lehet bonyolódni szakfizikai tudás nélkül a valódi tömeg, a relativisztikus tömegnövekedés kérdésébe, hogy csak na.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!