Hol fagyna meg gyorsabban az ember? A világűrben közel abszolút 0 fokhoz vagy az északi sarkon -80 celsius fokban?

Ez mondjuk igaz, hogy a vákuum nagyon jó hőszigetelő, viszont ugyanúgy sugározzuk ki az energiát az űrben, ahhoz nem kell közeg. Viszont az tényleg igaz, hogy nincs közeg, ezért nem fog kiegyenlítődni a közeg hőmérsékleti viszonya.

Tehát így jobban belegondolva bőven lehet, hogy a Déli-sarkon hamarabb megfagynál.

A kérdés nem olyan szög egyszerű mint ami elsőre látszik.

Az "űr" vákuumnak számít ami kiváló szigetelő. (Lásd pl termosz.)

Így amennyiben a nap is rásüt a kirakott testre mondjuk itt a föld közelében, nem hogy megfagy még meg is sül!

Persze közben habbá is alakul mert a folyadékok 0 nyomáson felforrnak még akkor is ha nagyon alacsony lenne a hőmérséklet.

Tehát egy sült hab lesz az emberedből, míg a sarkon ugyanannyi idő alatt keményre fagy.

Ám ha a föld azon oldalán teszed ki az illetőt ami épp árnyékot vet hát ott is fölforr miközben viszont meg is fagy.

Így jéghab szerűség lesz belőle. Ez valószínűleg gyorsabb lesz mint mondjuk Magyarországon -25 fokban! De éppen lehet lassabb mint a sarkon -80 ban. Mert az űr szigetelési képessége még itt is (bejátszik) jobb mint a sarki levegőé!

Ezt csak kísérlettel lehetne lemérni hol lenne gyorsabb!

Természetesen inkább "kocka" vízzel kísérletezzünk. :)

Itt mindenki csak a vákuum szigetelő hatását említi, pedig ennek semmi szerepe nincs, ugyanis az űrben nincs mitől "elszigetelni" a testet. A hősugárzási veszteség igen jelentős, a Stefan-Boltzmann törvény szerint a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, egy emberi test esetén ez kb 1000 W.

Az északi sarkra kitéve a levegőnek átadott hő kb ugyanilyen nagyságrendbe esik, tehát elég nehéz megmondani, hol fagyna meg hamarabb, a dolog igenis nagyban függ a körülményektől, hiába hisztériázol, kérdező.

Itten van valami az emberi test fajlagos hőkapacitásáról, hogy az 3,5 kJ/(kg*K) – hihetőnek tűnik, a vízé 4,2 kJ/(kg*K), és az ember nagy része víz:

[link]

Akkor egy 60 kg-os emberke teljes hőkapacitása 21 kJ/K.

Azaz a világűrben alapból nagyjából 20 másodpercenként hűlnénk egy fokot, mikor kiraknak. Illetve összegömbölyödve talán 40-60 s-onként, és melletünk szól még, hogy a testünk tud hőt termelni (elég sok kCal tartaléktápanyagunk van, amit égethetünk), viszont ellenünk, hogy a víz, ami a vákuumban elmegy a testünkről sok hőt elvisz.

Az északi sarknál viszont a szél meg a hideg talaj gyorsítja a hűlést, még ha ott a fekete test sugárzásból való veszteség jóval kisebb is (ugye a környezetnek is van olyanja).

Szóval belátom, hogy tényleg nem egyértelmű a dolog, és egy ember esetén elég nehezen kezelhető (még ha halott is, sok a szabad paraméter). A kockára viszont a világűrbeli hűlés jól számolható (egy pár napon belül, ha nem felejtem el, megcsinálom), az északi sarkon pedig meg kéne mérni. Vagy átírni a problémát mondjuk egy 7 dl-es befőttesüvegre (vagy inkább 5 dl-es sörösdobozra, mert az jó hővezető, és egyszerbőbb) és –18 °C-ra, hogy a fagyasztóban meg lehessen mérni, és a világűrben lehessen számolni. A mérést nem vállalom.