Hol fagyna meg gyorsabban az ember? A világűrben közel abszolút 0 fokhoz vagy az északi sarkon -80 celsius fokban?

Mikor fagysz meg gyorsabban a magyar téli –20 °C-ban? Ha meztelenül ráfekszel egy vaslapra, vagy ha belecsavarod magad egy jó vastag paplanba? (Mindkétszer kint vagy a szabadban, fűtés nincs.) Ha ezt a kérdést meg tudod válaszolni, akkor még annyit kell az eredetihez, hogy a vákuum sokkal jobb hőszigetelő anyag, mint a levegő.

Szerintem az északi sarkon fagynál meg gyorsabban. (A víz pedig nem fagyna meg a világűrben, hanem elforrna. Vagy elszublimálna, ha már fagyott állapotban viszed oda. Legalábbis ez elég sanszosnak tűnik… De amit a zárójelbe írok, az sosem egészen biztos, emiatt ne kövezzetek meg.)

(Megvan miért rossz, amit zárójelbe írtam: mert a kérdező belerakja egy edénybe, és akkor valamilyen nyomás alatt lesz a víz, meg nem tud elmenni.)

A téli vaslap mellé meg talán jobb példa lenne az antarktiszi –50 °C-ban viselt sarkvidéki ruha.

(És még egy apróság, ha már írogatok, hogy az északi sarkon még télen is ritkán megy le –80 °C-ig a hőmérséklet, inkább a délin fordul elő ilyesmi évi rendszerességgel.)

Attól még, hogy lejjebb van vákuumban, még nem forrna el a víz abszolút nulla közelében.

Tehát a világűrben hamarabb megfagynál, főleg ha a nap sem süt. De a sarki hőmérsékletek is veszélyesek; azt mondják, hogy akár a szemgolyód is elkezdhet megfagyni extrém hidegekben.

A vákuum egy szigetelés, mivel aránylag kevés dolog van benne, ami vezeti a hőt, azt hogyan veszed ki a világűrből?

Ha a szigetelést ki akarod hagyni, akkor a legjobb, ha valami folyadékot keringetsz a delikvens körül, mondjuk –196 °C-os folyékony nitrogént, amivel elvezeted a hőjét. Természetesen az gyorsabb lesz, ha –269 °C-os héliumot keringetsz körülötte.

De ha kirakod a világűrbe, akkor automatikusan ott lesz körülötte k*va sok vákuum, ami megakadályozza, hogy hővezetéssel leadja a hőjét, így csak a fekete test sugárzás marad, ami sokkal lassabban hűti le, mint ha a körülötte fújú hideg levegő elviszi a melegét. Sőt, ha van a közelben csillag (például a itt a Naprendszerben teszed ki a Föld pályája mellé), akkor nem hűlni fog szerencsétlen, hanem melegedni. Akár több száz Celsius-fokra is.

Hőmérséklet nem csak részecskékre értelmezhető, hanem sugárzásra is. Innen a háttérsugárzás 2.7 K-es hőmérséklete.

A kérdés szempontjából nagyon nem lényegtelen, hogy hol teszed ki azt a testet az űrbe, a Naptól milyen távol. Ha a Föld közelében, és még forog is, akkor meg se fog fagyni, annyi napsugárzás éri. Hiszen a Föld is épp emiatt nem fagy meg 4 milliárd éve.