Űr, gravitáció, hogyan is van ez pontosan?
Utánaolvastam mert nem értettem hogy van az hogy egy űrbe fellőtt műholdra rá van állítva a házamból egy parabola antenna, de ha a Föld forog akkor hogy a fenébe tud „rajta maradni” az űrben egy helyben lebegő műholdon.
Máig azt hittem azért kell rakétával kilőni a műholdakat, űrhajót etc.. mert át kell üssön valami légkört hogy kikerüljön az űrbe, a légüres térbe, ahol már nem hat a Föld gravitációja.
Kicsit utánaolvastam, hogy ez nagyon nem így van, de legalább még bonyolultabb lett és nem biztos hogy értem.
Tehát el kell érni egy sebességet (kb 7.9 km/s) ahhoz hogy kijussak az űrbe, vagyis pontosabban Föld körüli pályára álljak ami X száz km-re a föld felszínétől ekkora sebességgel forog a centripetális erő következében. Ha így van akkor nagyjából érteném hogy egy műholdon hogyan tud állandóan rajta állni a rá állított parabola antenna, de ebben azért erősítsetek meg, hogy jól gondolom-e hogy így van.
Tehát az űrbe kilőtt dolgok Föld körüli pályára vannak állítva, és ugyan a gravitáció ugyanúgy hat rájuk mint itt lent, de azért nem zuhannak le mert akkora sebességgel haladnak hogy a centripetális erő nem teszi ezt lehetővé, közegellenállás pedig nincs (vagy csak minimális) ezért nincs ami lefékezze ezért állandóan ottmaradnak. Súlytalanság pedig azért van, mert az a 7.9 km/s sebesség kiegyenlíti a gravitáció erejét? (tehetetlenségi erő?)
Tehát ez azt jelenti, hogy egy repülőgépnek kb. 10 km magasan ha nem volna légellenállása és megfelelő sebességgel haladna akkor ő is azon Föld körüli pályán tudna haladni? ÉS azért nem tud egy bizonyos határtól magasabbra repülni mert nem tud akkora sebességet elérni? Ha igen mi történik akkor ha elmenne a határig, valami „visszalökné”? Erősítsetek meg kérlek, hogy jól gondolom-e.
Szóval ha jól értem a Föld gravitációra szinte végtelen, nincs olyan hogy kimegyek az űrbe és magam mögött hagyom a Földet. És minél gyorsabban haladok annál tovább jutok? Ha 7.9 km/sec –el haladok, akkor nem tudok messzebbre jutni, jól gondolom? Nem úgy van hogy kimegyek az űrbe, a vákuumba ahol EGY HELYBEN ÁLLOK és elindulok a Mars felé (vagy jobbra, balra, le, fel)olyan sebességgel amennyivel én szeretnék, vagy amilyennel a technológia engedi. Azért állok egy helyben mert súlytalanságot érzek a centripetális erő miatt, tehát ha én kint vagyok űrben és kiszállok az űrgépből és a gépem mellett lebegek akkor valójában nagyon gyorsan forgok a Föld körül, igaz?
DE akkor hogyan jutok el mondjuk a Jupiterig? Folyamatosan a Föld körüli pályán keringek, hogyan tudok ettől elvonatkoztatni és elindulni egy másik bolygó felé? Úgy képzelem el hogy az űrben mindig valamelyik bolygó, hold gravitációjának hatása alatt vagyunk. (olvastam hogy a második kozmikus sebességgel már nem a Föld hanem a Nap körüli pályáján vagyunk). DE akkor sem értem hogyan tudunk irányt változtatni, elhagyni a Föld, vagy Nap körüli pályát és elindulni más irányba? Mondjuk a Föld forgásának ellentétes irányába, nem lehetséges? Eddig úgy tudtam, hogy az űrben csak lebegünk semmilyen hatás nem hat ránk, az űrben való haladás viszont azért nem emészt fel sok energiát mert ha egyszer felgyorsulunk akkor a közegellenállás hiányában végig azon a sebességen tudunk haladni amire felgyorsulunk, és ezért nem lassulunk mert nincs ami fékezzen. És csak ha már odaérünk közel egy bolygóhoz akkor hat ránk a gravitációja, egyébként az üres semmiben vagyunk.
Tehát ez a része még mindig nagyon nem világos nekem.
Elnézést hosszas leírásért de gondoltam levezetem hogy miről van némi fogalmam, és miről nincs, hogy minél kevesebbet beszéljünk el egymás mellett. Hálás vagyok ha ezt elolvastad és tudsz segíteni, mert tényleg nagyon érdekelne. Wikipédiában már elvesztem annyit olvastam az elmúlt napokban, és van ami még mindig nem világos, aminek nem értem a miértjét.
Illetve a leírt állításaimat és kérlek cáfoljátok meg amennyiben rosszul gondolom bármelyiküket is.
Nagyon szépen köszönöm :)
válasza:"Súlytalanság pedig azért van, mert az a 7.9 km/s sebesség kiegyenlíti a gravitáció erejét? (tehetetlenségi erő?)"
Nem, dehogy. Ez a sebesség a Föld felszínén kell neked, ha ágyúból kilőnek, hogy keringeni tudjál a Föld körül - olyan magasságban, ahol már nem éget szét a légkör.
De mire fölérsz, már lassabban mész!
Ha űrhajóval mész, addig más a helyzet, amíg annak van hajtóanyaga, és gyorsít.
Ilyen magasságban kb. 3 óra alatt lehet megkerülni a Földet. Számold ki, kb. mennyi lehet a sebességed.
"Tehát ez azt jelenti, hogy egy repülőgépnek kb. 10 km magasan ha nem volna légellenállása és megfelelő sebességgel haladna akkor ő is azon Föld körüli pályán tudna haladni?"
Így igaz!
"ÉS azért nem tud egy bizonyos határtól magasabbra repülni mert nem tud akkora sebességet elérni?"
Igen. Méghozzá a hangsebességgel van probléma: azt nehéz is átlépni (tényleg hasonló, mintha valami fal lenne), és veszélyes is, mert különböző fura örvényekkel széttépheti a repülőgépet.
"Ha igen mi történik akkor ha elmenne a határig"
Magasabban kevés a levegő, tehát kicsi a gép szárnya hozzá, és motor is gyengén működik. De már terveznek olyan repülőgépeket, amelyek a légkör határán pattognak majd (kívülről), tehát nagyon magasan és ritka levegőben mennek.
"Szóval ha jól értem a Föld gravitációra szinte végtelen, nincs olyan hogy kimegyek az űrbe és magam mögött hagyom a Földet. És minél gyorsabban haladok annál tovább jutok?"
Jól érted... de ha lassan haladsz, akkor is sokáig juthatsz. A Voyager elég sok éve megy már, és nem hajtja semmi. Úgy lökték meg, hogy ki fog repülni a Naprendszerből, és sose jön vissza.
Innen kezdve a Tejút központja körül kering majd, és talán 1 millió év múlva elmegy valamelyik másik csillag mellett (ha addig valamelyik kóbor űrhajós fel nem kapja és be nem viszi múzeumba).
"Ha 7.9 km/sec –el haladok, akkor nem tudok messzebbre jutni, jól gondolom?"
Nem, nem. Ez másképp működik.
"Nem úgy van hogy kimegyek az űrbe, a vákuumba ahol EGY HELYBEN ÁLLOK és elindulok a Mars felé (vagy jobbra, balra, le, fel)olyan sebességgel amennyivel én szeretnék, vagy amilyennel a technológia engedi."
Na nem... ez nem olyan, mint a filmekben, ahol, ha kikapcsolod az űrhajó motorját, akkor leáll az egész hajó.
Ha így célzol, akkor szinte biztos, hogy nem találod el a Marsot. Ugyanis a Föld kering, a Mars kering, te pedig szintén keringesz a Nap körül. Létezik olyan ellipszis, ami innen oda visz - DE akkor arra kell előbb PONTOSAN ráállni! Ez azt jelenti, hogy addig hajtasz - és NEM a Mars felé! - míg az irányod ÉS a sebességed is PONT megfelelő lesz!
Utána nem kell semmit gyorsítani, hanem majd csak a Marsnál.
Ha végig hajtasz, akkor kicsit más a helyzet - DE nagyon nem mindegy akkor sem, hogy mikor és merre gyorsítasz. Ugyanez a helyzet: a minden kering, te is - és így kell eltalálnod a célodat. Egyenes itt nincs sehol.
"Azért állok egy helyben mert súlytalanságot érzek a centripetális erő miatt, tehát ha én kint vagyok űrben és kiszállok az űrgépből és a gépem mellett lebegek akkor valójában nagyon gyorsan forgok a Föld körül, igaz?"
Keringesz. Ha gyorsan forognál, elszédülnél.
Az meg, hogy 3 vagy 24 óra alatt teszel meg egy kört... szerinted gyors?
A sebességed se gyors, mert pl. 8 km másodpercenként az nudli.
"DE akkor hogyan jutok el mondjuk a Jupiterig? Folyamatosan a Föld körüli pályán keringek, hogyan tudok ettől elvonatkoztatni és elindulni egy másik bolygó felé?"
Megfelelő pályán, ami legtöbbször valamilyen ellipszis darabja.
"Úgy képzelem el hogy az űrben mindig valamelyik bolygó, hold gravitációjának hatása alatt vagyunk."
Vagy leginkább a Nap hatása alatt, ha éppen nem vagy bolygó közelében.
"hogyan tudunk irányt változtatni, elhagyni a Föld, vagy Nap körüli pályát és elindulni más irányba?"
Mondom: addig kell gyorsítani valamerre, míg be nem állsz egy ilyen pályára. Mondjuk az üstökösök nem kör, hanem nagyon elnyúlt ellipszis pályán keringenek, a Nap mindig az egyik gyújtópontban van.
Ha te fölpattansz egy ilyen üstökösre, mikor elhúz mellettünk, aztán leszállsz a Jupiternél, mikor éppen arra megy, nyert ügyed van.
Ha éppen nincs ilyen üstökös, akkor is mehetsz ugyanezen a pályán - csak ez ugye mindig változik, hogy melyik pálya, ahogy mozognak a bolygók. Meg mondjuk az se mindegy, hogy a felszálláshoz 40 km/mp-et kell gyorsítanod, vagy csak húszat (ez is a választott pályától meg a bolygók helyzetétől függ. Ezért választanak könnyebb pályákat a tudósok, és ezért kell figyelni, hogy mikor lövik ki az űrhajót).
"Mondjuk a Föld forgásának ellentétes irányába, nem lehetséges?"
De, csak nem érdemes, mert akkor sokkal több üzemanyagot használsz el. Idáig még minden űrhajó a Föld forgásirányába indult el, mert ez ingyen energiát ad neki.
"Eddig úgy tudtam, hogy az űrben csak lebegünk semmilyen hatás nem hat ránk"
Csak a gravitáció... de az folyamatosan.
"az űrben való haladás viszont azért nem emészt fel sok energiát mert ha egyszer felgyorsulunk"
Pontosan!
DE előtte fel kell gyorsulni!
"akkor a közegellenállás hiányában végig azon a sebességen tudunk haladni amire felgyorsulunk"
Nem, nem!
Meg kell szökni a gravitációs központból (a Föld vagy a Nap), ez pedig lelassít, ha nem hajtasz közben.
Vagy, ha befelé mész, akkor pedig energiát ad neked, tehát gyorsulni fogsz, mint a zuhanó kő.
"És csak ha már odaérünk közel egy bolygóhoz akkor hat ránk a gravitációja"
Nem igaz, előtte is hat - de pl. a Nap gravitációja erősebb. Így kell tervezni a pályákat.
válasza: válasza:a geostacionárius pályán a műhold 24 óra alatt kerüli meg a Földet, ezért lehet ráállítani a parabolát
a képek elég szemléletesek
igen, ha nem lenne légellenállás akkor a repcsi is pályára tudna állni 10 km magasan, ha elég nagy a sebessége
a gravitációs tér a távolsággal négyzetes arányban csökken, ezért el lehet hagyni megfelelő sebességgel
pl a Föld közepéhez 2x távolságra már negyedakkora, 4x távolságra már tizenhatod akkora lesz a gravitáció
" tehát ha én kint vagyok űrben és kiszállok az űrgépből és a gépem mellett lebegek akkor valójában nagyon gyorsan forgok a Föld körül, igaz?"
keringesz, igaz
"DE akkor hogyan jutok el mondjuk a Jupiterig?" vagy elég nagy kezdősebességgel, vagy parittya manőverekkel rásegítve
"DE akkor sem értem hogyan tudunk irányt változtatni, elhagyni a Föld, vagy Nap körüli pályát és elindulni más irányba?" szintén elég nagy kezdősebességgel mert mint írtam a grav. tér a távval négyzetesen csökken, illetve a parittya manőverekkel nem csak sebességet hanem irányt is lehet változtatni
válasza:"Utánaolvastam mert nem értettem hogy van az hogy egy űrbe fellőtt műholdra rá van állítva a házamból egy parabola antenna, de ha a Föld forog akkor hogy a fenébe tud „rajta maradni” az űrben egy helyben lebegő műholdon. "
Nem lebeg egy helyben, hanem geoszinkron pályán kering a Föld körül. A geoszinkron pálya abban a magasságban van, ahol adott sebesség mellett pontosan egy nap alatt kerüli meg egy objektum a Földet. Ez durván 36.000 km-es magasságot jelent. Az ilyen pályán keringő objektum mindig ugyanabban a magasságban látszik a Föld felszínének egy adott pontjáról, valamennyi szabályosan ismétlődő észak-déli irányú kitéréssel.
"Máig azt hittem azért kell rakétával kilőni a műholdakat, űrhajót etc.. mert át kell üssön valami légkört hogy kikerüljön az űrbe, a légüres térbe, ahol már nem hat a Föld gravitációja. "
A légkör azt a levegőmennyiséget jelenti, amely a Föld vonzáskörzetén belül van. Ezt nevezzük idegen szóval atmoszférának. Ennek vannak aztán részei, amelyek egymástól bizonyos szempontok alapján elkülöníthetőek (részletek: [link] ).
Ezt nem kell átütni, legalábbis nem a hagyományos értelemben (mint egy ablakot pl.). Csupán le kell győzni az ellenállását, amely ugye a sebesség növekedésével négyzetes arányban növekszik. Épp ezért, az ilyen km/s körüli sebességek esetén már komoly problémát okoz, ami leginkább hőfejlődésben mutatkozik meg (az anyagok döntő többsége ilyen sebesség mellett egyszerűen elég, elolvad vagy elpárolog a Föld légkörében).
"Tehát el kell érni egy sebességet (kb 7.9 km/s) ahhoz hogy kijussak az űrbe, vagyis pontosabban Föld körüli pályára álljak ami X száz km-re a föld felszínétől ekkora sebességgel forog a centripetális erő következében."
Nem forog, hanem kering a Föld körül. Forogni a saját forgástengelye körül forognak a dolgok, keringeni pedig egy forgástengelyen kívüli tengely (jelen esetben a Föld forgástengelye, középpontja) körül. Tehát a körhinta forog, de a körhinta ülésében ücsörgő "utas" az már kering a körhinta forgástengelye körül (viszont miközben megtesz egy teljes kört, a saját tengelye körül is körbefordul egyszer). Kábé így mozog egy műhold is: a körhinta a Föld, az utas pedig a műhold.
A 7,9 km/s sebesség az egy igen nagy sebesség, ilyen sebesség mellett már nincs az az anyag, ami nem károsodna jelentős mértékben a légkör légellenállása miatt. Ez a sebesség pont elég ahhoz, hogy föld körüli pályára álljon valami, HA a Föld felszínén rendelkezik ezzel a sebességgel. Ha igen, akkor semmiféle további gyorsítás nem szükséges ahhoz, hogy Föld körüli pályára álljon.
Viszont az űrhajók ugye állnak a Föld felszínén a start pillanatában, tehát semmiféle sebességgel sem rendelkeznek. Akkor kezd nőni a sebességük, amikor a gyorsítórakéták beindítását követően elkezdenek emelkedni. És pont ezért is kellenek a gyorsítórakéták, amelyek majdnem a világűr határáig folyamatosan gyorsítják az űrhajót ahhoz, hogy az el tudja hagyni a Föld tömegvonzását és kijuthasson a világűrbe. Viszont mivel nem pillanatszerű, hanem folyamatos gyorsítás történik, így nem is kell elérnie ezt a 7,9 km/s sebességet a Föld felszínén, csak az után, hogy az alsó, sűrűbb légrétegeket már elhagyta.
"Tehát az űrbe kilőtt dolgok Föld körüli pályára vannak állítva, és ugyan a gravitáció ugyanúgy hat rájuk mint itt lent, de azért nem zuhannak le mert akkora sebességgel haladnak hogy a centripetális erő nem teszi ezt lehetővé, közegellenállás pedig nincs (vagy csak minimális) ezért nincs ami lefékezze ezért állandóan ottmaradnak. Súlytalanság pedig azért van, mert az a 7.9 km/s sebesség kiegyenlíti a gravitáció erejét? (tehetetlenségi erő?)
Tehát ez azt jelenti, hogy egy repülőgépnek kb. 10 km magasan ha nem volna légellenállása és megfelelő sebességgel haladna akkor ő is azon Föld körüli pályán tudna haladni?"
Igen, ez így nagyjából stimmel, ahogy leírtad.
"ÉS azért nem tud egy bizonyos határtól magasabbra repülni mert nem tud akkora sebességet elérni? Ha igen mi történik akkor ha elmenne a határig, valami „visszalökné”? "
Végeredményben igen. Lejjebb túl nagy a levegő ellenállása, elégne az egész repülő, ha a kellő szökési sebességet akarná elérni. Feljebb pedig már túl híg a levegő, ez a probléma. Paradox helyzet :). A repülőgép számára ugyanis az üzemanyagához szükség van a légkör oxigénjére ahhoz, hogy üzemeltetni tudja a sugárhajtóművet (a rakéták magukkal viszik az oxidálószert is, tehát nincs szükségük a légkör oxigénjére a működésükhöz). Minél feljebb megy a repülőgép, annál ritkábbá válik a légkör, vagyis egységnyi térfogatba egyre kevesebb oxigénmolekula jut. Ahogy még feljebb halad, egyszerűen már túl kevés lesz a légkörben lévő oxigén a sugárhajtómű üzemeltetéséhez, és egyszerűen leáll a hajtómű, nem gyorsítja tovább a repülőt, amely így visszazuhan a Földre (vagy jobb esetben olyan magasságig, ahol már újra be lehet indítani a hajtóművet).
"Szóval ha jól értem a Föld gravitációra szinte végtelen, nincs olyan hogy kimegyek az űrbe és magam mögött hagyom a Földet."
Ez igaz, de a gravitáció mértéke a távolsággal négyzetes arányban csökken. vagyis kétszer akkora távolságra már csak negyedakkora, 10x akkora távolságra pedig már csak századakkora erővel hat. Tehát ahogy távolodsz tőle, előbb-utóbb annyira gyenge lesz, hogy más égitestek gravitációja jelentősebbé, meghatározóbbá válik.
"És minél gyorsabban haladok annál tovább jutok? Ha 7.9 km/sec –el haladok, akkor nem tudok messzebbre jutni, jól gondolom?"
Nem. A 7,9 km/s sebességgel a Föld felszínén kell rendelkezned ahhoz, hogy Föld körüli pályát érj el. Minél feljebb mégy, annál kevesebb is elegendő - ha mondjuk puskából kilőtt puskagolyóról van szó, amely semmi további gyorsítást nem kap. Rakéta esetében más a dolog, hiszen a rakéta folyamatosan gyorsít, nem kvázi pillanatszerűen, mint a puska.
Tehát ha valamilyen tárgy a Föld felszínén rendelkezik ezzel a határsebességgel, akkor ki tud lépni az űrbe és Föld körüli pályára képes állni.
"tehát ha én kint vagyok űrben és kiszállok az űrgépből és a gépem mellett lebegek akkor valójában nagyon gyorsan forgok a Föld körül, igaz? "
Még egyszer: a Föld körül nem forogsz, hanem keringsz. Ne keverd ezt a két fogalmat, mert elég zavaró tud lenni. Nem csak mások számára, hanem magad számára is, mert két teljesen különböző mozgásfajtáról van szó.
De egyébként valóban, ha nem közeledsz a Föld irányába, akkor vagy folyamatos gyorsításra van szükséged, amely folyamatosan tol el a Földtől, hogy ne ess vissza, vagy oldalirányú mozgást végzel nagy sebességgel, vagyis keringsz a Föld körül. Ha egyiket sem végzed, akkor bizony visszazuhansz a Földre.
Gyakorlatilag akkor is visszafelé zuhansz, amikor keringsz körülötte, csak az oldalirányú mozgásod olyan sebességű, hogy folyamatosan "elzuhansz a Föld mellett". Vagyis a két irányba történő mozgás kiegyenlíti egymást, így kvázi "körbeesel a Föld körül").
"DE akkor hogyan jutok el mondjuk a Jupiterig? Folyamatosan a Föld körüli pályán keringek, hogyan tudok ettől elvonatkoztatni és elindulni egy másik bolygó felé?"
Úgy, hogy még nagyobb sugárirányú sebességre teszel szert, vagyis növeled a Földhöz képesti sebességedet. A 7,9 km/s az az első kozmikus sebesség, ezzel Föld körüli pályára lehet állni. Ahogy növeled a sebességedet, egyre nagyobb távolságban fogsz keringeni a Földtől - ha pedig eléred a második kozmikus sebességet (szökési sebesség a Földön), akkor el tudod hagyni annak vonzáskörzetét, elszabadulsz a gravitációs kútjából.
"Úgy képzelem el hogy az űrben mindig valamelyik bolygó, hold gravitációjának hatása alatt vagyunk. "
Mindegyik hatása alatt, csak minél távolabbi és kisebb tömegű egy égitest, annál kevésbé jelentős a gravitáló hatása.
"(olvastam hogy a második kozmikus sebességgel már nem a Föld hanem a Nap körüli pályáján vagyunk)."
Így van, a Nap tömege ugyanis kb. félmilliószor nagyobb mint a Földé. A Nap gravitációjának elhagyásához a harmadik kozmikus sebességet kell elérni, ami a Föld távolságában kb. 42 km/s.
"Eddig úgy tudtam, hogy az űrben csak lebegünk semmilyen hatás nem hat ránk, az űrben való haladás viszont azért nem emészt fel sok energiát mert ha egyszer felgyorsulunk akkor a közegellenállás hiányában végig azon a sebességen tudunk haladni amire felgyorsulunk, és ezért nem lassulunk mert nincs ami fékezzen. És csak ha már odaérünk közel egy bolygóhoz akkor hat ránk a gravitációja, egyébként az üres semmiben vagyunk. "
Még egyszer: minden égitest gravitációs hatást fejt ki rád, a tömegének és tőled lévő távolságának függvényében. A tőlünk 2,5 millió fényévnyire lévő Androméda galaxis akármelyik csillaga is gravitál téged, csak olyan baromi messze van, hogy a hatás erejét még kiszámolni is nehéz, mérni meg egyszerűen lehetetlen. Tehát az űrben csak akkor "lebegsz", ha a rád ható gravitációk eredője pont 0, vagyis a sok, egymás ellen ható gravitálás pont kiegyenlíti egymást. Tehát a Jupiter akkor is vonzó hatást fejt ki rád, amikor a Föld felszínén állsz, csak annyira messze van, és a négyzetes törvény miatt annyira kis mértékben, hogy az gyakorlatilag elhanyagolható. De ahogy közeledsz felé (elhagytad a Föld gravitációs kútját), úgy erősödik a gravitáló hatása. Gyakorlatilag van egy olyan pont valahol a Föld és a Jupiter között, ahol a két bolygó gravitációja kiegyenlíti egymást. Csak ugye ez nem egy fix pont, mert mindkét égitest folyamatosan mozog (kering a Nap körül), másrészt a többi égitest gravitációja (elsősorban a Napé) is beleszól a dologba.
De ha ezen a ponton túljutsz, akkor a Jupiter már nagyobb gravitációs hatással van rád mint a Föld, vagyis egyre gyorsuló ütemben fogsz közeledni hozzá akkor is, ha ezen a ponton a sebességed már csaknem nulla (a Föld-Jupiter rendszerhez viszonyítva).
Nagyon hálás vagyok a kimerítő válaszotokért, de tényleg! Köszönöm szépen.
Sokkal többet tudtam meg ez által, de van ami még picit zavaros, ezért lesz még miket olvasgatnom :)
Érdekes dolog ez nagyon számomra.
válasza: válasza:Ezek a szökési sebességek tulajdonképpen ilyen "kavicshajítás" dolgok. Van egy adott sebesség, amivel az elhajított, kilőtt, rakétával felgyorsított (de utána ugyanúgy szabadon eső) tárgy már nem esik vissza a Földre, hanem körpályára áll. Aztán van még nagyobb, amivel a Földtől el tud szállni. Még nagyobb kell a Nap gravitációját legyőzni, hogy elhagyhasd a Naprendszert.
Pillanatnyilag az űrtechnikánk ott tart, hogy egy tárgynak egy rövid gyorsítással tud egy kezdősebességet adni egy bizonyos irányba, aztán már legfeljebb kis korrekciókra és a célnál lassításra van energiája, üzemanyaga, hajtása nem tudja a pályáját folyamatosan biztosítani.
Szóval nagyon pontosan kiszámolt sebességgel, iránnyal és időzítéssel "kavicsokat hajigálunk" az űrbe.
válasza:Az oroszok most terveznek egy űrhajót a Marsra, amelyik végig hajtani fog. Atommeghajtással, természetesen.
Nem holnap lesz kész.
válasza:Egy gyors kérdés: a szökési sebességeket légüres térre vonatkozóan, vagy a légkört is beleszámítva állapították meg?
Gyanítom, hogy légüres térre vonatkoznak az értékek, mert a légellenállásnál számít sok egyéb tényező is (pl. felületi, geometriai tulajdonságok, stb.). Jól sejtem a dolgot?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!