Honnan megy bele a kálcium a tehéntejbe, amikor a tehén csak füvet eszik?

"Amit mi részecskegyorsítóban meg tudunk csinálni, miért nem tudná megcsinálni a természet egy sejtben?"

Hát talán azért, amiért a részecskegyorsítókat olyan irdatlanul baromi nagyra építik irdatlan mennyiségű pénzből, hogy a lezajló folyamatok kellően nagy energián mehessenek végbe.

A mai fizikaoktatás hibája, hogy nem tudatosítja a nebulókban az egyes jellemző folyamatok tipikus energiaigényei közti különbséget, aminek köszönhetően stabil a világunk és nem mennek végbe olyan könnyen drasztikus változások. Az atomok és molekulák elektronhéj-szerkezetének változásával foglalkozik a kémia. Az ilyen jellegű folyamatok energiaszintje evidens módon az atomi és molekuláris elektronszintek nagyságrendjében van, azaz tipikusan 10 és 100 eV (elektronvolt) között van. Az atommag átalakulásával kapcsolatos enegiaszintekről pedig a radioaktív sugárzások és a maghasadással felszabadítható energiák tájékoztatnak, és ez tipikusan a MeV (megaelektronvolt) tartományban van, azaz 4 nagyságrenddel nagyobb az energiaigényük a kémiai folyamatokhoz képest. Ezt szem előtt tartva elég kétséges, hogy bármelyik tehén (vagy bármilyen élőlény) bármelyik sejtjében működne olyan "kompakt részecskegyorsító", amely képes az atommagok szerkezetét megváltoztatni.

Én nem tartom kizártnak, hogy valamikor, valahol, alapból tudományos környezetben megjelent ez a transzmutációs hipotézis.

De akkor ott is úgy megkapta a magáét, mint itt.

Ha ez igaz lenne, ez lenne a biológia egyik leghatalmasabb felfedezése és sokkal jelentősebb hírháttérrel hallanánk róla.

Egyelőre igaznak tűnik az az általános megállapítás (és ez az alapja ma a biokémiának, ezen bukott meg az életerő-elmélet), hogy az élő szervezet SEMMI olyan pluszt nem tud produkálni, amit élettelen ne tudna. Legfeljebb technikailag még túl bonyolult a mai tudománynak (pl. komplett élő sejtet előállítani szintetikusan).

Ha ez az alaptörvény megborulna bármin, például transzmutáló tehénen, az világsazinten tudományos bombahír lenne.

Ez a transzmutációs hír valami állatira elhibázott tudományos kutatás eredménye lehet.

Talintulli, tényleg jó lenne, ha mellékelnél forrást, az alapján tutira meg lehetne találni eme forrás hivatalos cáfolatát is.

Megtaláltam.

[link]

Itt a hunyó. A könyve ebben a témában a hatvanas években született.

[link]

Szerintem egy tudományosan hibás dolog cáfolata tudományos, ahhoz meg kell ,amit cáfol, szóval belefér. :)

A tudomány hitelességét nem cenzúrával kell fenntartani. :)

Hopsz, felháborodott barátunkat megint törölték. :D

Sajnos most elég kevés időm van, nem tudom felhajtani a Kervral-féle varásztehén hipotézis cáfolatát, de megadtam a kiindulást, nézzetek már rá ,tutira megvan valahol az is.

#28: #26-osomat olvastad?

A tudomány nem töröl, hanem cáfol.

Leírom ismét, ami információt töröltek:

Tarantulli nagyobb butaságot írt, mintha azt mondta volna, hogy a tehén lebegni tud, vagy időutazni.

Ráadásul ezekről első pillantásra látszik, hogy nem igazak - míg az, amit írt, könnyen megtéveszthet egy tájékozatlan embert. Ezért nagy gond, ha itt marad az írása, mert ha elterjedt, már hiába próbálja akárki cáfolni: ezt megint csak a képzett emberek értik meg vagy hiszik el.

Ezek elég inkvizíciós érvek. :)

Maradjunk csak szépen a cáfolásnál. Szerintem.

Akkor nézzünk egy (szintén törölt) hasonló példát. Nagyon jellemző, mert teljesen hasonló Tarantulli kijelentéséhez:

volt egy emberke, aki megfigyelt egy rendkívül gyorsan röpködő dongót. Annyira gyors volt, hogy menten el is kezdte hirdetni, hogy ez bizony eléri a hangsebességet.

...

Aztán másvalaki ezt meg is mérte - és akkor kiderült, hogy ez a rovar 40 km/ó sebességgel repül. Futva nem lehet utolérni, az biztos.

A hangsebesség 1000 km/ó.

Mellesleg ilyen sebességnél 15 tonna nyomná a rovar fejét.

Na: EZ a különbség a tudomány és az áltudomány között.

[link]

"őrült ötletek" fejezetben.

Itt ugyan nem egy fizikai tudományos oldal, de az "oltást" itt is megkapja, teljesen korrekt formában:

[link]

Különösen felhívnám a figyelmet az igNobel díjra (1993). :)

[link]

És VAN POFÁJUK ezek után úgy hivatkozni Kervranra, hogy FIZIKAI DÍJAT KAPOTT. :D

Ehem, a filmrendezők is marha büszkék, ha megkapják az arany epret. :D

Nah, szerintem lezárhatjuk. :)