Hol tudnám megnézni, hogy mikor melyik bolygó hol jár a Naprendszerben?
Elnézést, hogy ilyen sokáig nem néztem be, valójában nem igazán bíztam abban, hogy az alulműveltségemet bizonyító, de idegesítően szőrszálhasogató kérdéseimet valaki komolyan veszi és válaszra méltatja...
Jó ez a videó, egy darabig eltart még majd, amíg rendesen értelmezem. Először az jut eszembe, így első ránézésre, hogy a precesszió jelenségét mi tanultuk az iskolában, talán általános iskolában is, emlékeztem is erre a kifejezésre. De másra is emlékszem vele kapcsolatban, amire megesküdnék, hogy így volt: a precesszió jelenségét a tankönyvben ábrával magyarázták, de a Föld forgástengelyének az elmozdulását az ábrán nem egy kör, hanem egy "paca", vagy "amőba" körvonalával szemléltették. Ez tuti. Tutira emlékszem, és előttem van az egésznek a térbeli modellje is, amint elképzeltem a Földet, mint egy "részegesen imbolygó" tengelyű forgó testet - nincs ebben semmi különös, gondoltam. Hát, semmi nem tökéletesen pontos, biztos egy kicsit ingadozik. A sarkcsillag nem mindig egészen pontosan északon van, a tanár ennyit mondott a kérdésről. Talán később középiskolában amikor előjött, és már én mondtam ezt a megtanult tananyagot, le is arattam vele a pálmát. De én ezt a precessziót úgy képzeltem el akkor minden esetben, ahogy le volt rajzolva a könyvbe. A forgástengely által leírt szabálytalan tintapaca-körvonalat közvetlenül a sarkcsillag köré képzeltem el, és meg is tanultam amit tanítottak, hogy ebben az ingadozásban semmi szabályosság nincs. Olyannyira, hogy eszerint kétszer ugyanabba a pontba talán nem is mutat soha a forgástengely, mármint hogy pontosan a Sarkcsillagra pl., ezt tanultuk róla. Mellesleg a jelenséget mindenképpen egy éven belül történőnek képzeltem el, vagy maximum 1-2 éves intervallumokban számítva.
Ezért voltam leginkább zavarban most annak a kapcsán, hogy a tavaszpont körbehaladását a precesszióval hoztuk itt kapcsolatba. De majd mindjárt még jobban megtanulmányozom, és akkor lehet, hogy még lesznek kérdéseim...
A Solar System Scope weboldallal kapcsolatban is lett egy kérdésem. Amikor beállítom távcső módba, és kirakom az égre a koordinátás hálót is, azt tapasztalom, hogy a piros vonal elmozdul a koordinátás hálóhoz képest. Ez miért van?
Másik kérdésem meg az, hogy hogy van az, hogy a Jupiter mindjárt leelőzi a Holdat? Talán banálisnak tűnik, de nem tudok értelmesebb kérdést föltenni ezzel kapcsolatban, csak azt, hogy a Jupiter gyorsabban halad, mint a Hold? Eddig nem így tudtam...
válasza:Én sem tudok mindent, de próbálok röviden válaszolni.
A progiban a piros vonal az ekliptika síkja, tehát a földpálya síkja, látszólag ezen mozog a Nap a Földről nézve. De a mozgást nem értem, nem próbáltam. Most hirtelen a hálót sem tudom bekapcsolni. Ha ekvatoriális koordináta rendszerről van szó, tehát az ekliptika síkján alapuló rendszer, akkor nem szabadna elmozdulnia. A piros vonalnak pont a háló egyenlítőjének kellene lennie. De lehet, hogy azimutális rendszer, tehát attól függ, hol vagyunk a felszínen, és akkor viszont mozog az csillagos háttérhez képest.
Nem a Jupiter előzi le a Holdat, hanem a Hold megy el a Jupiter előtt. A Hold és általában a bolygók nyugatról kelet felé mozognak a csillagokhoz képest, csak a Föld forgása miatt látjuk keletről nyugatra mozogni. Ha így nézzük, a máris a Hold hagyja le a Jupitert. A Naprendszer (tehát nem a tácső) nézetben jobban látszik, hogy a Hold jobbról balra mozog, ha észak van felfelé.
"Rájöttem, hogy a grid nevezetű égi koordinátarendszer azért mozdul el a keringés síkjától, mert az egy olyan félgömb, ami a horizonthoz van igazítva."
Igen, akkor az egy azimutális koordináta rendszer. Ennek a pólusa (zenit) a fejünk feletti pont, és attól függ, hol vagyunk éppen. Az ekvatoriális rendszer pólusa meg a föld forgástengelye által mutatott pont.
"ami a Földgolyó felszínén bárhol lehet"
Igen, így van. Tehát ez mindig a Föld egy adott helyéhez kapcsolódik.
"Tényleg, van valami egyezmény arról, hogy ennek a horizont alapú félgömbnek mekkora legyen a mérete?"
Nincs jelentősége, mert ez egy polár koordináta rendszer, amiben csak két paramétert használunk, és ezek meghatároznak egy irányt az égen. A távolságot itt nem használjuk.
Az égbolton az objektumok helyét úgy határozzuk meg, mintha azok egy nagy gömb felszínén lennének, ezt hívjuk éggömbnek. Ennek a képzeletbeli gömbnek nincs mérete, illetve nincs jelentősége, mert adott helyen állva csak az objektumok irányát határozza meg az égen. (Olyan, mint a Planetárium kupolája. Mindegy, hogy 10 m vagy 10 km átmérőjű a kupola, a csillagok akkor is ugyanott lesznek rajta.)
Megnyitottam most ezt a lapot az ekliptikáról:
Lassan kezdek rájönni, hogy mivel van problémám, szóval hogy mit nem értek. Véleményem szerint minden magyarázatnak azimutálisnak kellene lennie, elsősorban az ábrákat tekintve. Mert egy laikus mindig mindent azimutálisan lát.
Ezzel van az elsődleges problémám, hogy az ekliptika ekvatoriálisan van megmagyarázva, holott úgy soha senki nem lát semmit az égen, az egy absztrakció, minden földi ember összes nézőpontjának az összesítése.
A Föld pályája sem lesz soha egy sík, mivel az egy sáv. Vastagsága van. Vagy hogy látod azimutálisan a Föld keringési síkját? Mikor az az ábrákon nem is keresztezi a Földi tartózkodási helyedet?
Az úgynevezett grid-et a Solar Scope-ban a távcső módnál a fogaskerknél a guides melletti nyílra (olyan, mint a play jel) kattintva tudod bekapcsolni.
Nem igazán értem ezt, hogy a távolságok miért nincsenek meghatározva. Hogyha kívülről nézzük ezt a grid-et, tehát ha elhelyezünk egy karosszéket valahol a Naprendszerben, ahonnan a Földre jól rálátni, és közben a grid-et figyeljük, akkor egy félgömböt, egy kupolát látunk, amit a Föld felszínén bárhol elhelyezhetünk. De ennek van mérete. Méret nélküli kupolát nem lehet elképzelni. Bár nem biztos, hogy mindenkinek az jut először eszébe a grid-ről, hogy azt kívülről nézegesse, de én szeretném az összes Nap járásával, Hold járásával és tavaszponttal kapcsolatos magyarázatot egy ilyen kívülről nézett kupola felszínére vetített ábrarajzon látni. Hogy megértsem...
Azért nem foglalkoznak valószínűleg az úgynevezett grid távolságainak a méretével, mert sose használják azt a magyarázatokhoz, csak fakultatív esetekben.
De a hajlásszöge sincs valószínűleg meghatározva, illetve az éggömbé, vagy mind a kettő torzít ezen a weboldalon? Mert a csillagképek arányai változnak, amikor elhúzom az eget az egérrel...
válasza:"Véleményem szerint minden magyarázatnak azimutálisnak kellene lennie"
Ezzel az a baj, hogy az égi koordinátákat egységesen szokás megadni, tehát hogy mindenki megtalálja, amit keres. Amit te mondasz, úgy a Föld minden pontján más koordinátája lenne pl. egy csillagnak. Az azimutális koordináták csak egy észlelő helyhez és egy időponthoz tartoznak.
"A Föld pályája sem lesz soha egy sík, mivel az egy sáv."
Az egy kör (körpálya), ami meghatároz egy síkot.
"Vagy hogy látod azimutálisan a Föld keringési síkját? Mikor az az ábrákon nem is keresztezi a Földi tartózkodási helyedet?"
A Földről nézve az ekliptika az a kör, ami a földpálya síkjának és az éggömbnek a metszésvonala. Ezért van, hogy nem a földpályát, hanem az az által meghatározott síkot hívjuk inkább ekliptikának. Illetve lehet így is, úgy is, csak nem jó keverni a kettőt.
"Hogyha kívülről nézzük ezt a grid-et, tehát ha elhelyezünk egy karosszéket valahol a Naprendszerben, ahonnan a Földre jól rálátni, és közben a grid-et figyeljük, akkor egy félgömböt, egy kupolát látunk, amit a Föld felszínén bárhol elhelyezhetünk."
Nem!
Az éggömb mindig akkora, hogy mi benne legyünk, a közepén. Ha a Naprendszerben ülünk egy széken, akkor is benne vagyunk a képzeletbeli éggömbben, csak akkor jóval nagyobbnak kell elképzelni.
(A progiban például a naprendszeres nézetben ha körbeforogsz és látod a csillagos hátteret, akkor tuképpen az az éggömb.)
"Azért nem foglalkoznak valószínűleg az úgynevezett grid távolságainak a méretével, mert sose használják azt a magyarázatokhoz, csak fakultatív esetekben."
Ez az éggömb dolog arra jó, hogy meghatározzuk rajta egy objektum helyét az égen. Például a Földről nézve a bolygók, csillagok, galaxisok, stb. helyét. Amúgy természetes gyakran számít a távolság is, olyankor használható a harmadik koordináta. Például a Betelgeuse koordinátája:
RA = 05h 55m 10.3s, Dec = +07° 24' 25"
és ezen kívül meg lehet adni, hogy abban az irányban a távolsága 428 fényév. És ez teljesen független attól, hogy az éggömb mekkora. Pontosabban az éggömbnek nincs mérete, az csak egy képzeletbeli gömb. Olyan, mint a földi koordináták a földgömbön. Van szélesség, hosszúság, és ezzel meg lehet találni egy helyet. A harmadik koordináta a magasság lenne, de csak speciális esetben használjuk.
"De a hajlásszöge sincs valószínűleg meghatározva, illetve az éggömbé, vagy mind a kettő torzít ezen a weboldalon?"
Igen, a széleknél torzít, mert a gömböt a képernyő síkján kell megjeleníteni, amit elég nehéz lenne valamilyen torzítás nélkül. Minél nagyobb a látómező, annál zavaróbb a torzítás. De ettől az éggömb nem torz, csak sík képernyőn látszik így. A Planetáriumban sem torzít, mert ott egy gömbfelületre vetítik. Ha gömb alakú monitorod lenne és benne ülnél, akkor nem torzítana. :)
válasza:Nem igazán vagyok fogékony az ilyen ezoterikus vagy sci-fi megközelítésre, szóval erről nem tudok nyilatkozni. Izgalmas ilyeneken filózni, de ez számomra kevés, hogy megkérdőjelezzem a tudományos álláspontot. :)
"de azt nem kérdőjelezik meg, amit nem tapasztalunk, a csillagokat, amiket csupán kiszámolunk olyan vagy olyan illúziók alapján."
Azért az túlzás, hogy illúziók alapján. A csillagokról meglévő tudásunk elég komoly fizikai és matematikai ismereteken alapul. Ilyen alapon egyébként a közvetlen környezetünk is megkérdőjelezhető, mert az érzékszerveink által gyűjtött információ is illúzió. Az sem biztos, hogy most egy billentyűzetet ütök éppen.
Ezért jó a tudomány (mint módszer), mert kizárja az emberi szubjektivitást. Nem azért tudjuk a csillagok létezését, mert mi úgy képzeljük el, hanem mert objektív bizonyítékok vannak rá. Ettől még lehet egy nagy átverés vagy szimuláció az egész, de emiatt nem adhatjuk fel a kutatást, mert akkor még a kőkorban lennénk. :)
Ez jó, de a csillagok valóságának megkérdőjelezése (és emellett a szemmel nem látható, apró részecskék valóságának a megkérdőjelezése) nem igényli az érzékszerveink megkérdőjelezését - ellentétben a divatos Mátrix-szerű filmekkel, történetekkel, vagy akár a Cogito ergo sum - mal -, hanem csak a tudományos számítások megkérdőjelezését igényelné. Ami szerintem könnyebb egy fokkal, nekem legalábbis nem esik annyira nehezmre.
A Cogito ergo sum - ról is azt lehet egyébként megállapítani, hogy simán elképzelhető az ellentéte. Mi van akkor, ha a gondolkodásunk folyamata egy olyan dimenzióban történik, ami nem része a valóságnak, hanem csak egy tudás fájáról elorozott tükörképet látunk (egy barlang falán árnyékképként...)? Hasonlóan, mint egy képernyő, vagy egy plakát. Amíg a csillagokról szerzett tudományos eredményeket úgy tekintjük, és a gondolkodásunk folyamatát is, mintha egy film nézése közben elhinnénk, hogy benne élünk a filmben, addig számomra nem olyan nehéz egy puszta "Mátrixot" feltételezni az egészről...
Milyen 4-es? Az 56 %-ra gondolsz? Nekem ennél jobban felcsigázza a fantáziámat ez a 26ezer év. Ennyi ideje keletkezhetett a Jupiter? Ha egyszer a monda azt mondja... Vagy ha összhangba akarjuk hozni a 26ezer évet a tudománnyal - amikor a bak a Jupitert szoptatta, vagy hogy volt ez a szöveg -, akkor azt kell gondolnunk, hogy a 26ezer év valahányszoros többszöröse az az időpont, amikor a Jupiter keletkezhetett. De ez szerintem nem igaz, 26ezer év bőven elég, a műszerek tévednek, a számításokkal tévedünk, több igazságot tartalmaznak ezek a mondák és mitológiák.
Megnéztem egy videót a Szaturnuszról, a Világ-egyetem sorozatból a youtbe-on, érdekes ez a mértani képződmény a tetején... Szerintem sokkal inkább magyarázná az értelmes lények tevékenységét, mint a baktériumok reményében vizsgált jégdarabok a Naprendszerben. Bár mondjuk, a méhek is építhették, nem igaz? Hol lehet erről többet megtudni?
válasza:"Nekem ennél jobban felcsigázza a fantáziámat ez a 26ezer év. Ennyi ideje keletkezhetett a Jupiter? Ha egyszer a monda azt mondja..."
Hogy jön össze a földi precesszió és a Jupiter? :)
(A mondákat most ne keverjük ide.)
"Megnéztem egy videót a Szaturnuszról, a Világ-egyetem sorozatból a youtbe-on, érdekes ez a mértani képződmény a tetején... Szerintem sokkal inkább magyarázná az értelmes lények tevékenységét"
Biztosan olvastad azokat a cikkeket is, ahol leírják, hogyan tudnak ilyen alakzatok kialakulni. Ez természetes folyamat, legalábbis eddig minden jel erre mutat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!