Összerakhatnánk egy Föld-szerű bolygót a naprendszerben vándorló nyersanyagokból?

Összerakhattok, persze. Én megengedem…

De komolyra fordítva a szót, nem hiszem, hogy összejönne. Már a bolygó anyaga is nehezen van meg, az aszteroida öv tömege körülbelül 3*10^21 kg a Földé pedig 6*10^24. Ez 2000-szeres különbség.

[link]

A másik meg, hogy ezeket mozgatni kell, ami brutálisan sok energia. Ha annyi energiát össze tudnánk szedni, akkor már nyugisan ellennénk akár a Plútón is.

Ha arra gondolsz, hogy a meglévő bolygókon kívül jelenlévő anyagból, akkor nem.

A Föld tömege sokszorosa a Naprendszerben levő minden hold-aszteroida-törpebolygó össztömegének.

De még a Merkúr-Vénusz-Mars hármast összegyúrva sem volna elég anyag egy Föld tömegű bolygó készítéséhez. :)))

dellfil

"Nyilván még meg kellene oldani, hogy valami katapultálja az ott levő anyagot a belső bolygókig, ez nem triviális, de ha van ott anyag, talán megéri ezen gondolkodni.. "

A baj az, hogy qqqqqrva messze van és összességében rohadt híg a anyaga. Ember számára élhető bolygó csak a lakható zónában építhető, ez pedig nagyjából a Vénusz-Föld pálya közötti távolság felétől a Föld-Mars pálya közötti távolság feléig tart. Előtte túl nagy, utána már túl kevés a napsugárzás mennyisége.

Az Oort-felhő viszont nagyjából a Pluto pályájának kétszeresétől kezdődik és a becslések szerint elnyúlik egészen úgy 2-3 fényévnyi távolságba.

A jelenleg leggyorsabb, ember által készített eszköz a két Voyager szonda, amelyeket 1977-ben indítottak útnak. Ezek kábé jelenleg érték el a Naprendszer szélének tekintett határt, ahol már nagyjából azonos mennyiségben van jelen a napszél által szétszórt protonok és a nem a Napból származó csillagközi gáz. Durván ez a belső határa az Oort felhőnek is, ez pedig az Oort-felhő Naptól való maximális távolságának is csak kb. egytized 1%-a.

A másik probléma, hogy az Oort-felhő irgalmatlanul híg. Bár valószínűleg milliárdszámra vannak benne az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumok, de ezek egymástól való átlagos távolsága néhány-tízmillió kilométer. Kábé úgy képzeld el, hogy ezen sziklák között olyasmi az átlagos távolság, mint a Föld és a Mars között. Ráadásul "odakint" már baromi sötét van (a Nap már csak alig valamivel látszik fényesebbnek, mint innen a Földről a Vénusz a legfényesebb állásában), és baromi hideg is (úgy nagyjából mínusz 250-260 fok körül).

Tehát nagyjából 50-100 évet kellene utazni ahhoz, hogy elérjük az Oort-felhőket, és akkor még csak a határánál járunk. A relatíve sűrűbb részei úgy ezer évnél kezdődnek, és ez még mindig csak a távolság kb. 2-3%-a. Itt meg is kell találni a vaksötétben és iszonyú hidegben ezeket a sziklákat, egymástól sokmillió kilométernyire. Így minden kis szikla között hónapokat, akár éveket kellene utazgatni, ráadásul milliárdnyi ilyen szikla kéne egy valamirevaló bolygóhoz. Ezeket aztán ultraprecízen kéne belődözni földközeli pályára, egy kupacba (kábé olyan lenne, mintha a Földről kéne a Mars valamelyik holdját eltalálnod mákszemekkel, egymilliárdszor egymás után). Miután mindez megvan, már csak várni kéne párszázmillió évet, hogy az egész anyagkupac ember számára "fogyasztható" hőmérsékletűre hűljön.

"A Földön nem a nagy nyomásnak köszönhetően alakult ki az olvadt mag? Azaz, ha elég tömeget hordunk össze, megfelelő vastartalommal, akkor pár millió év alatt önmagától is ki kell alakulnia az olvadt magnak, nem? "

Nem feltétlenül. Lásd pl. a Marsot vagy a Holdat, mindkettőnek többnyire már megszilárdult a magja, kihűltek. Pedig ott van az a rengeteg anyag bennük, ott van a magjukban az óriási nyomás, mégsem folyékonyak.

A bolygók hőjében sok tényező játszik szerepet. A Vénusznak pl. 500 fok körül van a felszíni hőmérséklete, ami köszönhető egyrészt a Naphoz való közelségének, másrészt a borzalmasan sűrű atmoszférájának, mely ráadásul nagyrészt üvegházhatású gázokból áll (szén-dioxid, kén-dioxid, stb.). Ezen gázok hatása annyira jelentős, hogy a Merkúr csak fele olyan távolságra van a Naptól mint a Vénusz (vagyis a rá érkező napfény négyzetméterenként négyszer annyi, mint a Vénuszon), mégsem éri el a Vénuszi hőmérsékletet a felszíne (igaz, nem sokkal marad el mögötte).

De igazából egy frissen kialakult bolygó hőmérsékletét alapvetően nem ez határozza meg. Egy bolygó hője alapvetően az alkotórészeinek ütközéséből származik, tehát a bolygó létrejötte előtt az anyagának mozgási energiája alakul át hőenergiává a folyamatos ütközések során, míg bolygóvá alakul. Ez pedig akkor is meglenne, ha te az Oort-felhőből kezdenéd idelövöldözni az ottani sziklákat, mindet egy kupacba. Az egyre növekvő anyagmennyiség egyre nagyobb gravitációval bírna, amely egyre nagyobb sebességre is gyorsítaná fel a további beérkező anyagmennyiséget. Ez rengeteg mozgási energia, ami rengeteg hőenergiává alakul át, ettől van folyékony (ill. gáz) halmazállapotban a bolygó teljes anyagmennyisége, miközben kialakul.

"A kérdést én inkább abban látom, hogy volna-e megfelelő minőségű anyagból elgendő mennyiség egy vasmaghoz, burokhoz, földköpenyhez, atmoszférához stb. (ami biztos elegendő lenne az talán a víz..)"

A négy alapelemből (H,C,O,N) biztosan van elegendő mennyiség. Az ezeknél nehezebb elemekkel már lehet hogy baj lenne, ugyanis azok döntő része a kőzetbolygókban gyűlt össze a Naprendszer bolygóinak kialakulásakor. Minél magasabb egy elem olvadáspontja, a Naptól annál kisebb távolságra szilárdul meg, így a napszél már nem tudja kijjebb fújni. Ezért van az, hogy a legsűrűbb bolygók a Naphoz általában közelebb vannak (lásd, Merkúr, Vénusz, Föld), a Mars már lényegesen kisebb sűrűségű, a gázbolygók legnagyobb részét pedig már főként hidrogén és hélium alkotja (vagy ezek valamilyen kis sűrűségű vegyülete, pl. metán vagy ammónia). Ebből extrapolálva az Oort-felhő anyagára pedig majdnem biztos, hogy a neonnál nehezebb elemekből már csak nagyon kevés, talán csak nyomokban található meg benne. De elméletben a négy alapelemen és néhány nyomelemen kívül más nem is kellene egy lakható bolygóba, legfeljebb kicsi lenne a relatív gravitációja (vagyis jó nagy méretűre kéne csinálni). Elvben az első 20 elem (kalciumig bezárólag) elegendő lenne egy bolygóba ahhoz, hogy az emberi életre alkalmas legyen (na jó, még pici jód meg vas kellene). Persze ehhez nagyon jó helyen és nagyon jó arányban kell összerakni a bolygót, de az élet körforgása már elvileg működőképes lehet rajta.

Persze!!!

Mivel az űrben vándorló anyagok 95% megtalálható a földön!!

Co3 van leginkább az űrben és ez miatt a felszínei hasonló lenne mint a földé,maximum víz nem lenne,de azt meg szállítással megoldanánk! Csak arra kell figyelni ne hogy az űrszemét a bolygón landoljon,esetleg naphoz közel legyen ! Szükséges lenne H3 KL5 re is de azt a napból kiszívó energiával megoldanánk,és azzal már menne is a traktor szántani! HÁdzsme gyülömcsöket lehetne termeszteni amiből megeszel 1-et,és 1 hónapig nem kell enned! b + meg magad