Hol tudnám megnézni, hogy mikor melyik bolygó hol jár a Naprendszerben?

Tulajdonképpen azért is lenne jó fölismerni a csillagképeket, mert ha előttük elhalad egy bolygó, legalább látnám, hogy mi az, ami nem tartozik bele a csillagképbe...

Tegnap este kémleltem az eget az erkélyről, a bikát véltem fölfedezni, az ikrekből meg lehet, hogy láttam a két fő csillagot.

Nem mindig látszik minden csillag, van, hogy csak a fényesebbek látszanak, ezért elég nehéz megtalálni őket.

Egyszer egyik ismerősöm, pár éve, csak úgy felmutatott az égre, a szobaablakból, hogy nézzünk ki, mert az ott a Jupiter. Meg lehet, hogy a Szaturnuszt is emlegette, nem tudom, hogy honnan tudhatta ezt a dolgot, hogy a Jupiter most pont az ő ablaka előtt megy el...

A csillagképek közül engem elsősorban a 12 fő kép érdekelne, nincs olyan térképed, ami nem darabokban van, hanem egyben van az egész égbolt rajta? Ezeken a darabos képeken is latinul vannak a nevek... De azért tök jó, hogy beírtad, köszi szépen!

[link]

Ez a rész hiányzott még, mert mindig a másik félgömböt raktuk ki korábban.

Itt van a bak és a vízöntő:

[link]

Csak tudnám, hogy a bak miért sellő?... :)

Egy ilyen rajzolt képet szívesen megnéznék a nyilasról is! Meg a mérlegről!

Ez a monda nagyon jó. Zeusz, azaz a Jupiter bolygó keletkezése, Rhea, azaz Ré napisten, vagyis a Nap, és Kronosz, az idő. Nagyon jó. Volt tehát a Jupiter bolygónak egy válságos időszaka, amiből a Nap által menekült meg, méghozzá ez akkor volt, amikor a Jupitert a Bak szoptatta. Valószínűleg a tavaszpontkor állt ekkor a Nap a Bak-ban, március közepén? De vajon ez mikor lehetett, ezzel ki lehet valahogy számolni?

Találtam egy videót a bolygók keletkezéséről, de ebből a szempontból még nem néztem meg.

https://www.youtube.com/watch?v=Cp5ucDTr2sc

Most néztem ki a Jupiterre. Fantasztikus az udvara, olyan, mint a Holdé. Reggel hatkor majd elvileg látszik Nyugat felé a Jupiter mellett még a Mars és a Szaturnusz is. :)))))

Fölismertem a Nagy-Medve csillagkép további foszlányait, meg az Oroszlánt, meg a Szűzet. A Bereniké haját nem találom.

Már visszatekertem az időt itt egyszer 0-ig.

[link]

(Üstökösöket kerestem, de úgy látszik, hogy nincsenek ilyen távlatokban megszerkesztve, csak a Halley, meg a 2013. körül Naphoz közelítő 8 db másik. Előre is mentem 100 évet, de szerintem később is lesznek üstökösök, csak még nem tudjuk, hogy mikor...)

A tavaszpontról itt nem írják le, hogy mikor milyen csillagképben áll ekkor a Nap.

[link]

A Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.[3] 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, nem sokkal éjfél előtt köszönt be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérné 21-ét, ismét szökőév jön, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre kerül vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei napéjegyenlőségére.

Az első bejegyzésemben a Solar System Scope internetcímét akartam oda beírni, ahol a tavaszpont kiszámolásán elmélkedtem, hogy mikor állt ekkor a Nap a Bak-ban.

A Hold pályájának a dőlésszögét is meg tudtam nézni ezzel a programmal, nem úgy van ahogy korábban tudtam, hogy egyszer magasan megy el a Hold, egyszer meg alacsonyan, hanem eszerint itt úgy van, hogy egy darabig mindig egyre magasabban köröz az égen, utána meg mindig egyre alacsonyabban.

Ezeket a dolgokat én nem vágom annyira. El tudnád magyarázni pár szóval? El fogom olvasni, már azt, ami magyarul van, csak gondoltam, rövidebben is lehetne... Angolul sajnos nem tudok annyira.

A Solar System Scope-ot visszatekertem időszámításunk szerint nulláig, és az általad belinkelt kép szerint így el kellett volna, hogy vándoroljon a tavaszpont a halak közepéig. De ez sajnos nincs ebbe a weboldalba beleprogramozva, nem változott semmit a tavaszpont. Többször is eltekertem, 500 évenként megnéztem, semmi.

Szóval, amikor a Bak Zeuszt szoptatta, azaz a Jupiter bolygó keletkezett, a monda szerint, az legalább egy teljes tavaszpont-körrel régebben volt, mivel mi épp most kezdjük a vízöntőt, és mindjárt odaérünk megint - a Bakhoz.

Mennyi idő alatt teszi meg a tavaszpont teljes kört? Kár, hogy ezen a képen az égnek csak egy kis részlete van rajta.