Az evolúció elmélettel kapcsolatban van e még olyan rész amit nem ismerünk teljesen?

Sosem értettem, hogy lehet az, hogy egyesek még mindig nem hiszik el hogy az evolúció létezik... Csak úgy hemzsegnek a bizonyítékok, ráadásul minden hipotézis ami az mellett szól, hogy nem létezik: tudománytalan katyvasz...

Az evolúció jobb megértése sokkal könnyebb lenne, ha minden faj létezését ismernénk (kihaltakat beleszámolva). Jelenleg még mindig vannak hézagok, amelyek befedésre várnak, például feltételezett élőlények, amelyek kiegészítenék a hiányzó evolúciós lépcsőfokokat.

A másik nagy kérdés az maga az élet és így az evolúció kialakulása is. Csak nagyon hiányos ismereteink vannak ezen fázisáról a bolygónak. Persze ne úgy képzeljük el ezt mint egy éles határt. pl.: -Ez már élet, az meg csak egy biokémiai folyamat! Nincs ilyen határ, csak a folyamat maga. Van még mit kutatni bőven.

Én nem értek hozzá, mivel nem vagyok biológus. Aki nem ért hozzá és nem ismeri teljes mélységeiben, az mégis honnan meríti a bátorságot, hogy méltassa vagy dicsőítse? A világon semmi nem jogosítja fel erre.

Sok dilettáns ír ide hogy meggyőzze azt aki nem ismeri el, de elég hiteltelenek. Ha valamihez nem értesz, akkor ne okoskodj belőle.

Még elég sok izgalmas, teljesen fel nem tárt kutatási terület van az evolúcióbiológián belül. Például még számos kérdés van a fajképződéssel kapcsolatban, ami nincs teljesen tisztázva (bár persze már sokat tudunk a folyamatról).

Fontos kutatási terület egyes jellegek kialakulásának felderítése. Például keveset tudunk még (biztosan) arról, hogyan és miért alakult ki az ivaros szaporodás, milyen evolúciós oka van az öregedésnek. Érdekes kérdés az is, miért alakult ki az élőlények közötti kooperáció, a társas életmód. Fontos kutatási terület a nagy evolúciós ugrások végbemenetele, ilyen (az ivaros szaporodás mellett) az élet kialakulása (amit már említettek), az eukarióta sejt kialakulása, vagy a zöld színtest és a mitokondrium endoszimbiózisa.

Szintén viszonylag új kutatási terület az evolúciós változások molekuláris hátterének a felderítése, azaz, hogy egy-egy evolúciós folyamatok a DNS (és ezáltal a fehérjék) milyen változásai kísértek, hogyan alakulhatnak ki új gének, milyen kölcsönhatások vannak a gének között, milyen szerepük van a genom szintű változásoknak, stb.

Az is érdekes kérdés, hogy az evolúció egyes tényezői (mutációk, természetes szelekció, genetikai sodródás, ivari szelekció) milyen mérték játszanak szerepet az egyes tulajdonságok változásában.

És végül, de nem utolsó sorban az evolúcióbiológia egyik alapvető kérdése, hogy az élőlények, illetve azok tulajdonságai hogyan alakultak ki a törzsfejlődés során. Természetesen még itt is sok a megválaszolatlan kérdés.

[link]

Az evolúció elmélete már réges-régen 100%-ig bizonyítva van.

Amire te gondolhatsz, az az evolúció valamilyen következménye lehet, vagy esetleg a története.

Ezeket viszont sose fogjuk tökéletesen ismerni, hiszen az első az sokszor a véletlentől is függ, a második pedig régészet, ahol vagy megtaláljuk az adott leletet, vagy nem (mert pl. már megsemmisült).

"Az evolúció elmélettel kapcsolatban van e még olyan rész amit nem ismerünk teljesen?"

Persze, egy csomó részleteiben még felfedezésre váró kérdés van, egyrészt magával az elvolóció elmvéletével kapcsolatban (evolúción alapuló modellek bizonyos jelenségek, mintázatok magyarázatára), de engem inkább érdekelnek a konkrétabb, törzsfejlődéssel kapcsolatos kérdések: hogyan zajlott az endoszimbiózis (annak ellenére, hogy egy régi, és teljesen elfogadott elméletről van szó, vannak még kérdőjelek, főleg a membránokkal kapcsolatban). A korai evolúciós folyamatokról szóló magyarázataink rettenetesen hiányosak, még azzal is küzdünk, hogy olyan modelleket találjunk, amik valamennyire valószínűek, és persze a bizonyítás szinte teljesen reménytelen. A mostani DNS/fehérje világot megelőző RNS világ feltételezése meglehetősen spekulatív, annak ellenére, hogy tulajdonképpen tudományos konszenzus van a kérdésben. Nagyon megnyugtató lenne, ha sikerülne kifejleszteni egy olyan ribozimet, ami képes másolni önnmagát. (az eddig felfedezett ribozimek ezt sajnos nem tudják) Persze az is lehet, hogy ez nem a helyes út az evolúciós lépések rekonstruálására. Szuper lenne, ha végre tudna valaki létrehozni egy önnmagát replikálni képes chemotont. Ismerve, hogy mennyire nezen történnek a nagy átmenetek (prokarióta/eukarióta átmenetre majdnem 2 milliárd évet kellett várni), sokan azt feltételezik, hogy az élet nem a földön alakult ki, hanem úgy került ide valahonnan. Amennyiben a Marson vagy valamelyik holdon esetleg életet találnánk, annak vizsgálata (miben hasonlít, miben különbözik) hatalmas mértékben segítené a földi élet megértését. Én bízom benne, hogy ez még az én életemben realitássá válik.