Tudományos szemszögből mennyire meggyőzőek ezek az érvek az evolúció ellen?

Bölcsészettudományi Karon végzett, kulturális antropológusként, ami magyarul a néprajzot jelenti. Ezen kívül teológus és lelkész.

Ennyi bőven elég nekem.

csak így időrendben pár hülyeség:

-"az élet eredetéről": az evolúció nem az élet eredetéről, hanem az élőlények változásáról szól. Vagyis emberünk nem tudja, miről beszél

-"véletlen": az evolúció nem egy véletlen folyamat. A mutáció véletlenszerű, de a természetes szelekció a véletlen ellentéte.

-az elemek véletlenszerű létrejötte... nem. Az elemek létrejötte nem véletlenszerű volt. Még előre is jelezték egyes elemek arányát az Univerzumban az Ősrobbanás elmélet alapján, mielőtt még pontosan tudtuk volna.

-"spontán evolúció": lásd korábban. Tartalmilag ide passzolna az a kiokosítás, de szerintem didaktikailag ott jobb. Minél hamarabb leszámolunk azzal a tévhittel, hogy az evolúció egy véletlenszerű folyamat annál hamarabb beszélhetünk értelmes emberek módjára.

-"Charles Darwin feltételezett": nem. Ő bizonyította. Már ókori görögök is feltételezték, csak ők még nem tudták bizonyítani, így nem terjedt el a nézet. Ki tudja hány másik ember feltételezte már korábban az evolúció valamilyen formáját.

-"alternatív tudományos irányzat": így utal a kreacionizmusra. A probléma az, hogy a kreacionizmus nem tudományos, ugyanis nem falszifikálható. Röviden: ha van egy tudományos elméleted, akkor meg kell tudnod mondani, hogy azt hogyan lehetne cáfolni. Ez alapján tudjuk ellenőrizni az elméletet. Megpróbáljuk cáfolni, és ha nagyon nem sikerül, akkor válhat elfogadottá. Persze vannak A kreacionizmus feltételezi egy isten aktív közreműködését, és így bármilyen jelenségre automatikusan magyarázatként szolgálhat. Azért van így, mert isten így akarta. Vagyis nem falszifikálható, vagyis nem tudományos.

-az evolúció egy filozófia: nem, nem az. nuff said.

-"nem látunk közöttük átmeneteket": az átmeneti forma csak egy időbeli sorban értelmezhető. Nincs olyan lehetséges élőlény, ami a saját korának többi élőlényéhez képest átmeneti formának minősülne, mert egyszerűen ennek nincs értelme.

-"és hogyha leásunk a földbe, ott sem találunk igazán sok átmenetet": mivel az átmeneti formák pont attól átmenetiek, hogy viszonylag rövid idő alatt történt valami nagy változás, ezért nyilvánvalóan jóval kevesebb fosszíliát kell róluk találnunk. Nem beszélve arról, hogy sokszor nincs is átmeneti forma, mert az átmenet lassan, fokozatosan játszódik le. Ennek ellenére természetesen több ezer átmeneti fosszíliánk van. Ez az összes fosszíliához képest kevés (ahogy kevésnek is kell lennie), de darabszámra azért elég sok ahhoz, hogy a fenti állítást a legszigorúbb elvárások szerint is cáfolja. Példák: [link]

-"ugyanazokat az adatokat, ugyanazokat a megfigyeléseket többféleképp lehet értelmezni": ez egy taktikai lépés. Természetesen itt igazat mond. De azzal nem foglalkozik, hogy a többféle értelmezés között milyen módokon teszünk különbséget. Vegyük a példáját. A férj ruháján van egy szőke hajszál, a feleség szerint a férj megcsalja, a férj állítása szerint csak a ruhatárban rátapadt. Ekkor lehet az elméleteket tesztelni. Pl ha a férj megcsalja, akkor várható, hogy a közeljövőben találkozni fog egy szőke nővel titokban. Ha megfigyeljük a férjet, akkor dönthetünk a különböző elméletek között. Ha megfigyeljük a szexuális szokásait, ha megnézzük a ruhatárat, vajon tényleg lehetséges-e hogy hajszálak tapadjanak át, hogyan kezelik a ruhákat, megkeressük kiknek a ruhája volt a férj ruhája mellett, stb.

Ő a saját példáján élve azt állítja, hogy azért van ott a szőke hajszál, mert egy végtelen hatalmú lény, akinek nem ismerjük a pontos indítékait és nem tudunk vele kapcsolatot teremteni, odarakta. Az evolúció pedig valami olyasmit mond, hogy vannak random hajszálak a ruhatárban, és ezek arra a kabátra ragadnak rá, ami mondjuk jobban feltölthető elektroszatikusan.

A tudományos vizsgálati mód: feltételezés, ellenőrzés, feltételezés módosítása, új ellenőrzés, stb. amíg a feltételezés pontosan előre tudja jelezni az ellenőrzés során történteket. Ekkor elmélet, ami sokkal szélesebb körű feltételezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően alaposabban lehet ellenőrizni. Stb.

A kreacionizmus egyáltalán nem követi, sőt természetéből fakadóan nem is követheti ezt a módszert.

Szóval az a tény, hogy ugyanazokat az adatokat többféleképpen is értelmezhetjük egy félrevezetés. Beszéljünk valami másról, közben kerüljük el a lényeges kérdést, vagyis hogy pontosan miért gondolja bárki is, hogy isten egy jobb alternatíva, mint az evolúció. A válasz természetesen az, hogy vallásos megfontolásból, és mint már rámutattam, ez a hipotézis nem tesztelhető, nem falszifikálható, vagyis nem tudományos. Vagyis definíció szerint nem lehetséges tudományosan megalapozott hit a kreacionizmusban.

Javítás: az -"alternatív tudományos irányzat" fülnél be akartam középre még írni egy mondatot csak félbemaradt.

"Persze vannak" -> Persze vannak más kritériumok is, de a falszifikálhatóság a legalapvetőbb választóvonal a tudomány és nem tudomány között.

"E.coli baktérium ostoráról"

Ezt - amióta a tudomány megmagyarázta - már csak a legbutább kreacionisták szokták emlegetni. A többi hallgat, mint csuka a fűben.

Ill. van olyan is, hogy úgy gondolják, hülyékhez beszélnek - olyankor elő szokott kerülni ez is, meg a szem felépítése, stb.