A földön való járáshoz ez jobb volt nekik (pl. messzebbre láttak).
Ennél még fontosabb, hogy a kezük felszabadult az eszközhasználathoz.
Mármint, azért kellett nekik a földön járni, mert az éghajlat melegedése miatt rohamosan pusztultak az erdők, és helyüket szavannák vették át, és amelyik csoportnak nem jutott hely a megmaradó erdőkben, azok a szavannákon éltek.
De van egy másik, elég népszerű elképzelés is, a vízimajom-elmélet. Ez szerint őseink mocsaras-vizes területen éltek, és a vízben keresték élelmük nagy részét. A vízben tartózkodó mai majmok is két lábon járnak. (Ez lenne magyarázat a két lábon járáson kívül a sima bőr+haj kombinációra, a könnyezésre, ujjak közötti úszóhártyára, merülési reflexre, stb.)
Csak a mocsarak kiszáradása után költöztünk a szavannákra.
Köszönöm a válaszokat!
#3
Hallottál a lamarckizmusról?
A tudomány elveti a lamarckizmust. Akkor itt miért veszi mégis igénybe?
Mi köze ennek a lamarckizmushoz?
Ez mutáció és szelekció. A szerencsésebb tulajdonságokkal rendelkező egyed több utódot nevel fel, így ez a tulajdonság idővel elterjed.
#5.
Kedves válaszoló!
Amit a válaszod első felében említettél, az a szavanna-elmélet, mely szerint azért egyenesedtek fel, mert abban az időben a füves területek elszaporodtak, és mivel a magas fűtől nem láttak, arra kényszerültek, hogy hátsó lábaikra álljanak, ez pedig végül a felegyenesedéshez vezetett.
A természetes kiválasztódás elmélete szerint ha van pl 3 zsiráf, akkor a hosszabb nyakúak szelekciós szempontból előnyben lesznek a táplálék megszerzésekor, ezért nekik lesz több utódjuk, végül pedig kiszorítják a rövidebb nyakúakat, teljesen átvéve a helyüket.
A lamarckizmus szerint pedig a zsiráfok megpróbálták elérni a magasabb ágakat, és végül ettől hosszabb lett a nyakuk. (maradva a szemléletes példánál)
Tehát visszatérve a felegyenesedés kérdéséhez: akkor ez lamarckizmus, vagy darwinizmus? Én úgy gondolom, hogy lamarckizmus!
Ertem, vegulis igy is meg lehet kozeliteni.
De van egy kovetkezo kerdesem.
Mondjatok 1 hasznos mutaciot, amit bizonyitani tud a tudomany, es nem csak a multban feltetelez. Szinte minden esetben a sarlosejtes verszegenyseget hozzak fel peldanak, csak kozben nem vesznek tudomast arrol, hogy pont azert nem tudott elterjedni ez a mutacio, mert a haszna (malaria ellen jobban ved) mellett rendkivul sok hatrannyal jar egyutt.
Ezert nem terjedt el a populacioban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!