Miért az egyedül az ember ilyen változatos kinézetű
faj?
Nem egyedül az, csak a másik fajoknál nehezebben vesszük észre a különbségeket. De gondolj pl. a kutyákra, az embernél sokkal báltozatosabb faj (a csivava, a havannai pincs, a német dog és a bernáthegyi 1 fajba tartoznak).
2015. okt. 23. 09:57
Hasznos számodra ez a válasz?
Az ember az egyik olyan faj a kevés közül, amelyiknek sikerült szinte az egész bolygót belaknia. A sarkvidékeken kívül nem igazán van hely, ahol ne lett volna már valamilyen őslakos populáció. Ez a környezetbeli változatosság okozza a rasszok változatosságát is.
De gyorsan tegyük hozzá, hogy nagy genetikai különbség nincs az egyes rasszok között. Valahol egyszer azt olvastam, hogy egy eszkimó férfi és eszkimó nő között nagyobb a genetikai különbség, mint egy eszkimó férfi és egy polinéz férfi között.
(A kutyák fajtái nagyrészt tenyésztettek, tehát nem természetes változatok, de a példa amúgy jó.)
2015. okt. 23. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 A kérdező kommentje:
Viszont a kinézetbeli különbség az egyes rasszok között is nagy, például nincs egységes magyar és európai kinézet.
Kutyák, macskák, tengerimalacok közt talán nincs ekkora különbség?
2015. okt. 23. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 A kérdező kommentje:
Más kozmopolita fajokhoz képest az ember elképesztően beltenyészett. Azaz a genetikai sokféleség alacsony, az egyedek közötti rokoni távolság kicsi.
2015. okt. 23. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
#3, Amire utalsz az már szerintem nem rasszbeli különbség, hanem sima egyedi változatosság. Ilyen jellegű változatosság más fajoknál is megvan, csak mi nem annyira látjuk. Gondolj arra, hogy pl. a koreaiakat is alig tudjuk megkülönböztetni egymástól, nemhogy pl. a delfineket. A delfinek ugyanezt gondolják rólunk, hogy minden ember egyforma, esetleg a színük lehet néhányféle. :)
2015. okt. 23. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
...Annyit tennék még hozzá, hogy a környezeti változatosságon kívül a populációk elszakadása is az eltérő evolúciós út felé visz. Tehát egy populáció nem állandó, különösebb környezeti evolúciós nyomás nélkül is alakulhat. (Pl. párválasztási okok, stb.) Ha egy populáció kettészakad, akkor különválik ez az útjuk is, ahogy pl. a beszélt nyelvük is lassan elkezd különbözni a "kettészakadt" népeknek.
2015. okt. 23. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
#6, Igazad van, de ne felejtsük el, hogy ez kb. 30 000 éve van így, amióta az embernek csak egy faja/alfaja van. A szétvándorlás ennek ellene hat, tehát a rasszok néhány millió év múltán akár külön fajokká is válhattak volna, ha nem lép közbe a civilizáció. Ma már nehéz elszigetelt populációról beszélni, mert egy nap alatt el lehet jutni szinte bárhova. Így most valóban talán épp a genetikailag egységesebb faj felé tartunk a diverzitás helyett.
2015. okt. 23. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
"Így most valóban talán épp a genetikailag egységesebb faj felé tartunk a diverzitás helyett."
Ez nagyon érdekes kérdés, és szerintem nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ma tulajdonképpen az ember felszabadult a természetes szelekció alól, az utódszámot gyakorlatilag az ember saját maga határozza meg. Büntetlenül lehet kis negatív hatással járó mutációkat felhalmozni, ami hatalmas variabilitást növekedést is jelent egyszerre.
2015. okt. 23. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: