Akkor ez most hogy is van? (evolúció. Hozzáértők válaszoljanak plz)
"A tudósok sem tudják pontosan, hogy a korai prokariótáknak mennyi génük volt de a mai legegyszerűbb baktérium is kb. 500 génnel rendelkezik. Az emberek kb. 22 410 génnel. S mivel az embernek kb. 22 000-rel több génje, az egyetlen lehetőség, hogy a prokarióták emberré feljődjenek, csak úgy történhetett, hogy génekkel bővült génállományuk. Valójában az egyetlen lehetőség arra, hogy bármely faj bonyolultabbá organizumussá fejlődjön, ha növekszik génjeinek száma.
(...)
De nincs olyan genetikai mechanizmus, amely új gént add a meglevőkhöz. (A mutáció változtat ugyan már meglévő gént, de újat nem ad a génállományhoz.) Így hát nincs mechanizmus a darwini evolúcióhoz. Ez is egy rés az evolúcióelméletben."
válasza:A mikroorganizmusok képesek egymást immúnissá tenni a gyógyszerekkel szemben ha egy baktérium túlél egy antibiotikum kezelést, akkor képes átadni más baktériumoknak azt az információt, amely miatt túlélte a gyógyszert. És innen kezdve immúnis törzs kezd fejlődni. Sajnos az antibiotikumokkal ez a legnagyobb baj. Vírusok is képesek megváltoztatni a sejtek információtartalmát.
Ezenkívül azt is állítják, hogy az ember DNS-ének jelentős részre csak parazita információ, amelyek minden bizonnyal azoktól a kevés túlélő ősembertől származnak akik nagy nehezen életben maradtak.
válasza:"Így hát nincs mechanizmus a darwini evolúcióhoz"
Hülye kreacionistára miért hallgatsz?
A génkészlet nagyon sokféle módon változhat. Létezik duplázódás: ilyenkor ugyanaz a készlet kétszer lesz meg. Aztán ebből az egyik vagy mindkettő később változhat pontmutációval, vagy bárhogy máshogy: akkor már nem is fog megegyezni a 2 készlet. A mai gabonák pl. ilyenek: többször is volt bennük duplázódás.
Létezik olyan is, amikor nem az egész kromoszóma duplázódik, csak egy részlete. Ilyen az "Y" kromoszóma: az egy törött "X".
Ezen kívül létezik olyan, hogy egy sejt idegen gént fogad be. A hímivarsejtek pl. ilyenek: nagyon könnyen befogadnak bármit.
De valószínűleg a sejtmag maga is önálló sejt volt valaha. A mitokondrium tuti. Annak még a DNS-e is teljesen más, mint az anyasejté.
Ilyen ma is megesik: egy sejt, ha bekebelez egy másikat, előfordulhat, hogy nem pusztítja el, hanem beépíti magába. Onnan kezdve együtt szaporodnak.
Jajj,amúgy ne értsetek félre! Én pontosan tudom, hogy az evolúció egy tudományos tény, és el is fogadom, és idegesít is, aki ezt arrogánsan, mindennemű hozzáértés nélkül elutasítja, vagy "megcáfolja" rendszerint vallási tanokkal. Én nem vagyok ilyen, csak olvastam egy cikket, amikben azok a dolgok voltak, amiket idéztem, és nem vagyok elég képzett ahhoz, hogy magam is tudjam az okát, hogy miért hülyeség az egész, ami oda van írva, ezért írtam ki ide a kérdést, mert reméltem (tudtam), hogy valaki el tudja majd magyarázni.:)
Amúgy köszi szépen a válaszokat!
válasza:A génduplikáció egyáltalán nem ritka jelenség. Ahogy fentebb leírták olykor egész kromoszómadarabok, vagy teljes extra kromoszómák is megjelennek( a teljes ploidiaszám változásról nem is beszélve amikor az egész készlet többszöröződik). Ez emberben legtöbbször súlyos betegségekhez vezet (főleg ha nagyobb darabok duplázódnak) de vannak esetek amikor a különlegességre csak genetikai vizsgálat során derül fény, az illető egyébként egészséges.
Számos olyan gént ismerünk az élővilágban, ami nagyon hasonló, de duplázódás után külön feladatokra evolválódott. Egy ilyenre példa a TRPA1 gén ami egyes kígyókban a hőlátásért felelős, emberben viszont egészen más funkciót kapott: a csípős íz egy fajtáját érzékeli.
Az tehát hogy "nincs olyan genetikai mechanizmus, amely új gént add a meglevőkhöz" egyszerűen nem igaz.
válasza:Az élet nem az anyagból származik
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!