Ha egy amőba sejtmagjában lévő DNS-t kicserélnénk emberi DNS-re, akkor az amőbából egy emberi magzat fejlődni ki méhbe ültetve?

A legközelebbi rokonokkal már lehetne kísérletezni.

Persze megszülni nem tudná... nem véletlenül alakult át teljesen az ember. Nem férne ki a feje.

AZ amőbának nem is egy sejtmagja van, kezdjük ott.

Folytatni pedig folytassuk ott, nagyon dióhéjjban, hogy az emberi genom aktivitását befolyásoló egyéb tényezőket nem tudod kicserélni. SZámos enzimrendszer nagy eltérést mutat a különböző törzsek között, ezért csak egymáshoz közel álló fajok nem.differenciált sejtjeiben lehet DNS cserével eredményt elérni, és akkor is túl nagy a kockázat.

Értelme meg semmi, a gyakorlatban célzottan szoktak géneket átültetni.

Pl ha nekem kell egy nagy fagytűrésű paradicsom, akkor kiemeleke egy sarkvideéki lepényhal genetikai állomámnyából egy olyan DNS-t, amely a sethártyaszintézist végző mechanizmus befolyásolásával megemeli a telített szírsavak arányát a sejthártyában, amely iíg mechanikusabban jobban ellenáll a dillatációnak, illetve a hidegnek, és ez érvényesül egy növény esetén is (valós példa, megcsinálták). Annak ninc sértelme, hogy "üres" sejtekbe más DNS-t helyezzünk be, ha két állatákát hagyunk b..szni, sokkal egyszerűbben csinálnak kicsi állatot.

Büdös nyúl válaszában van a lényeg. Az eukarióta sejtek működésében (főleg eukarióta sejteknél) hatalmas szerepet játszik az epigenetika, ami azt jelenti, hogy egy sejt működését, tulajdonságait nem csak az határozza meg, hogy milyen DNS van benne, hanem az is, hogy ezek közül a gének közül melyek fejeződnek ki, és melyek inaktívak. Ennek köszönhető, hogy bár (lényegében) az összes sejtünk egyforma DNS-t tartalmaz, mégis egészen eltérő tulajdonságokkal, funkciókkal rendelkeznek. Egy amőba sejtben valószínűleg egészen más az epigenetikai szabályozás, mint az emberi sejtekben, így valószínűleg más gének is fejeződnének ki, mint ami az emberi sejtek működéséhez szükségesek.

De egyébként sem érte, miért várnánk el az amőba sejttől, hogy a méhbe ültetve embrióvá fejlődjön, akármilyen DNS van benne. Erre az emberi sejtek közül is egyedül a (megtermékenyített) petesejt képes. Ráadásul nem is a méhbe kerülés indítja meg az embrió fejlődését, hanem a megtermékenyülés. Ezt bizonyítja, hogy a zigóta osztódása nem a méhben indul meg, illetve a mesterséges megtermékenyítés során már a testen kívül elkezdenek fejlődni az embriók. (Az osztódás megindulását mesterségesen is ki lehet váltani például klónozásnál, de a klónozandó személy egy sejtmagját ekkor is petesejtbe ültetik be.)

A petesejt anyagi sok fontos dolgot szabályoznak. Például a petesejtben levő anyagok eloszlása szabja meg a későbbiekben fejlődő embrió polaritását (melyik lesz a feji vég). Ez az információ az amőba sejtben nyilván nincs meg.

[link]

[link]

Azért egy dologban vitatkoznék b. nyúl válaszával.

"AZ amőbának nem is egy sejtmagja van, kezdjük ott."

Itt az a kérdés, melyiknek. Az óriás amőba név alatt Magyarországon az Amoeba proteus fajt szokták érteni. Az Amoeba fajoknak pedig jellemzően egy sejtmagjuk van.

[link]

Az viszont igaz, hogy vannak sokmagvú amőba fajok, például a Chaos nem tagja, akik közé az angol nyelvterületen 'giant amoeba"-nak nevezett faj is tartozik.

[link]