Az emberi idegrendszer analóg vagy digitális logika alapján működik? Jelenlegi tudásunkkal tudunk olyan számítógépet építeni, ami az idegrendszer működését másolja le?

Digitális, egyértelműen... bár a működése sok analóg tényezőtől is függ.

Mondjuk úgy, hogy hangolt digitális.

Tudunk ilyen számítógépet építeni, de jóval kisebbet. Úgy kb. a macska agyát tudjuk jelenleg összerakni számítógépből.

"Az emberi agy egyaránt használ digitális és analóg módszereket"

Forrás: Ray Kurzwell ( [link] ) - A szingularitás küszöbén ( [link] )

"Mivel pedig az idegrendszer működése elsődlegesen bizonyára digitális működésű, tehát valószínű, hogy az ilyen nem digitális effektusok, ha tényleg léteznek, kölcsönhatásba kerülnek a digitális effektusokkal, azaz inkább "vegyes rendszert" alkotnak, és nem valódi analóg működésmódnak felelnek meg. "

Forrás: Neumann János - A számológép és az agy ( [link] )

"Az idegsejtek „kommunikációja" során is az analóg-digitális kettősség nyilvánul meg. A szinapszisok működésmódja analógnak fogható fel, hiszen serkentő vagy gátló hatásuk mértéke folyamatosan változik az általuk kibocsátott transzmitter mennyiségének függvényében. Ugyanakkor az axon eredésénél - és ahogy fentebb láttuk -, az axon egész hosszán a rendszer kétállapotú: vagy van impulzus, vagy nincs."

Forrás: Komenczi Bertalan - Információelmélet ( [link] )

Illetve itt is erről írnak:

Vizi E. Szilveszter - Az agy és a tudat kapcsolata, digitális és analóg ingerületátvivő rendszerek ( [link] )

Szóval összegezve: Is-is

"Ha a macska agyát képesek lennénk, akkor az emberét is."

NEM.

Az igaz, hogy ez leginkább mennyiségi kérdés - de jelenleg még NEM tudjuk ezt a mennyiségű számítástechnikát biztosítani.

Amúgy az emberi agy sokkal bonyolultabb is. Sajnos a dupla mennyiségű agysejt (nem annyi van, még sokkal több) nem dupla, hanem legalább 10-szeres bonyolultságot is jelent.

Első kérdésre a válasz, mint fentebb kiderült, IS.

A másodikra, éppen az első miatt az, hogy még nem.

Ha tisztán digitális lenne, sokal egyszerűbb lenne a modellezés. De mivel a modellezésre használható számítógépeink tisztán digitálisak, a teljes mélységű funkcionális modellezéshez az analóg összetevőket digitális módon meg kell közelíteni, az meg iszonyatosan megbonyolítja a dolgot, szóval sokszorosra növeli a számítási kapacitás-igényt.

És persze a tökéletes modellezéshez tökéletesen ismerni kéne a funkcionális működést, de erről még csak meglehetősen vázlatos hipotéziseink vannak.

Olyan meg modellezni, amit tökéletesen nem is ismerünk, lehetetlen feladat.

Amit most próbálnak a számítógépes modellezéssel, az egy fekete doboz modellezés, vagyis a működési funkciók teljes ismerete nélkül olyan modellen dolgoznak, ami az aggyal nem egyező (ez az ismeretlen) módon, de bizonyos bemenetekre olyan kimenetet ad, mint az emberi agy. Egy kicsit olyan reverse engineering jellegű a dolog. Próbálunk olyan szoftvert összehozni, ami azt csinálja amit akarunk, de tulajdonképpen máshogy, mint ahogy a szoftver "eredetije" csinálja.

Ez egy iszonyatos, gyakorlatilag végtelen iterációs meló. Molyolunk, megnézzük, mit csináltunk, aztán ha nem azt kaptuk, amit akartunk, módosítgatunk.

Jó, ez a magyarázat még vázlatosabban takarja, mi történik most, mint amennyire vázlatos az egész próbálkozás.

Mindenesetre világ szinten annyian és olyan buzgón foglalkoznak a dologgal, méghozzá egész tűrhető eredménnyel ahhoz képest, mennyi ideje dolgozunk rajta, szerintem nem halott a téma. A mesterséges intelligenciák nagyon gyorsan fejlődnek. Egyre jobban tudnak asszociálni, szöveget értlmezni, sőt értelmesen fogalmazni és mintha megjelennének az első jelei a modellezett öntudatnak is (vagyis az MI képes reakciójában figyelembe venni saját létezését, ez még azért nem valódi öntudat).

Azért azt előre megsaccolni, mikorra érjük el az emberi agy tudatos működésének szintjét elektronikus modellel, az ordenáré nagy hasracsapás lenne.