Az "alternatív" "tudományok" mindig áltudományok?

> „Az "alternatív" "tudományok" mindig áltudományok?”

Aki ilyet mond, az nem érti a „mindig” szó jelentését.

> „Pl. az étrendkiegészítők sokszor működnek a gyógyszerekkel szemben, nem?”

De általában velük együtt működnek, nem? Meg az étrend kiegészítők egy jó részét a nem „alternatív” gyógyszergyárak is csinálják. (Például a Porcerő tablettákat a Béres gyártja.)

> „Ismerjük ezeket: Egely-féle alternatív fizika, alternatív orvoslás, alternatív nyelvészet, stb.”

Hát… Ti lehet, hogy ismeritek mindet, de az alternatív nyelvészet így kapásból nem sokat mond nekem… (Bár lehet, hogy alternatív nyelvésznek számítok, mert az „e-mail” helyett én „ímélt” szeretek írni.)

Az Egely-féle alternatív fizikáról merek nyilatkozni, hogy az fullblődség, az alternatív orvoslásból meg megint millió fajta van (a homeopátiás az csak drága placebo, a masszázst meg élsportolók is alkalmazzák, és működik nekik).

> „Vagyis ha valami "alternatív", az azt jelenti, hogy nem tudjuk működik-e.”

Ha valami alternatív, az azt jelenti, hogy másmilyen, mint a megszokott. Attól még lehet teljesen bizonyítottan jó is. (Például az anekdota szerint Gauss alternatív tudományt alkalmazva adta össze a számokat 1-től 100-ig, mikor a tanár megkérte rá. Tudta, hogy működik, és teljesen igaza volt. Vagy például biciklivel munkába járni egy alternatív közlekedés. Vagy a naperőmű egy alternatív energiaforrás, de ha belegondolsz komolyabb elméleti fizikai háttere van, mint az atomerőműnek. – Persze egy atomerőműhöz komolyabb mérnöki hátteret alkalmaznak, hogy biztosan ne legyen belőle baj.)

Az áltudomány, mint a nevében is benne van, olyan valami, ami tudománynak álcázza magát. Tehát hogy néhány csaló a „fluxuskondenzátorhoz” hasonló hangzatos kifejezésekkel próbálja megtéveszteni a népet. Szerencsére az esetek igen nagy részében (mindig?) ez is alternatív dolog, tehát a fő csapásiránytól eltér. Sőt, arra is van esély, hogy valami áltudományos dolog működni kezdjen, még ha nem is túl sok, és akkor persze a tudománynak a karjaiba kell venni az ügyet.

Amit mondani akarok, hogy az áltudomány és az alternatív tudomány két egymástól teljesen független fogalom, és az „alternatív tudományok mindig áltudományok” kijelentés nem igaz. Az „áltudomány mindig alternatív tudomány” kijelentés szerintem közelebb áll a valósághoz, de nem merem biztosan kijelenteni, igaz.

Kérdező, a nyelvészettel kapcsolatos okfejtést köszönöm!

> „Növényi eredetű gyógykészítmények.”

Ha nagyon visszamegyünk az ősidőkig, akkor a mai gyógyszerek 99,9%-ának alapanyaga valamilyen növényre vagy állatra vezethető vissza. Persze mikor beveszed már köszönő viszonyban sincs velük…

Ha kifejezetten ezek az étrend kiegészítők érdekelnek, akkor szerintem egy valódi orvos válaszára vársz.

#5

Szerintem te nem azt érted alternatív tudomány alatt, mint én. Szerintem ha neked a napelem alternatív tudomány, akkor nagyon nem azt érted a kifejezés alatt, mint bárki más ennél a kérdésnél. A kérdező direkt adott példákat.

Az "alternatív tudomány" azt jelenti, hogy nem a mainstream tudományos módszertannal dolgoznak. Tehát nem fektetnek nagy hangsúlyt a mérésiek megismételhetőségére, vagy akár elvégezhetőségére, nem publikálnak tudományos folyóiratokban, nem foglalkoznak a felfedezésük kritikájával, stb. Nem úgy működnek, ahogy a rendes tudósok.

Erre válaszoltam, hogy nem feltétlenül mindig helytelenek az eredményeik, csak épp nem tudod eldönteni hogy mikor azok.

"Én elsősorban a táplálékkiegészítőkre gondolok"

Ezeket nem lehet így egybe venni. Pont ezért problémás az egész "alternatív tudomány". Lehet hogy mondjuk 50%-uk működik és 50% nem, de nem tudod eldönteni hogy melyik 50% melyik. Az hogy gyógyszergyárak is forgalmazzák nem igazán jelent semmit. Mivel a táplálékkiegészítőnek nem kell ugyanazon a procedúrán keresztül mennie mint a gyógyszernek, így csak annyi kell a gyógyszergyárnak, hogy profitáljon a gyártásukból. Ami nyilván teljesül. Szóval ez alapján ne ítéld meg azt, hogy működik-e. Ha nincs a készítményről rendes tanulmány, akkor annyit tehetsz, hogy mások tapasztalatai után érdeklődsz, ami persze eléggé rossz módszer.

Az alternatív tudomány nem egyenlő az áltudománnyal. De gyakran egybemosósik a 2 fogalom, mert az áltudományok követői szeretik magukat alternatív tudománynak nevezni, illetve a mainstream tudomány képviselői sokszor a teljesen megalapozott alternatívákat is áltudománynak bélyegzik (ez a humán tudományokban, így pl. a nyelvészetben a legkönnyebb, mivel ott nem igazolható sem a "hivatalos" sem az "alternatív" módszertanok helyessége vagy helytelensége.

Az "alternatív medicina" elég nagy gyűjtőfogalom. Itt mindent egy kalap alá vesznek (helytelenül), hiszen vannak nem megalapozott "alternatív" gyógymódok (pl. ráolvasások), és vannak megalapozott alternatívák is. Pl. a táplálékkiegészítőket az orvosok is ajánlani szokták, tehát elismerik, hogy ezek jó dolgok, de megvan a maguk helye (általában megelőzés), a betegségek kezelésére viszont önmagukban már nem elegendőek (de a gyógyszer hatását kedvezően befolyásolhatják). Ugyanígy pl. az akupunktúrának is megvannak a tudományos alapjai (fájdalomkapu-elmélet). De nyilván a súlyos fájdalmak elsősorban nem akupunktúrával kezelendők, de a gyógyszer mellé alkalmazható. A TENS-készülék (elektromos idegstimulátor) ugyanezen az elven működik, és a neurológusok szokták ajánlgatni. De ha valaki a gyógyszereket telejsen kizárja, és csak az alternatívával próbálja magát kezelni, bajba kerülhet. A kettő együtt viszont jó lehet.

Az fizika reál tudomány, így az "alternatív fizikának" akkor van létjogosultsága, ha valaki korrekten le tudja írni az elméletét, vagy ha ez nem lehetséges, akkor kísérletesen demonstrálni tudja a találmányának működését (ez különösen akkor lenne érdekes, ha a jelenleg ismert törvényekkel nehezen lenne magyarázható egy találmány működése). Ilyen demosnstrációkat azonban nem nagyon látni.

A nyelvészet humán tudomány, éppen ezért teljesen más. A módszertan helyessége nem ellenőrizhető (a "hivatalos" nyelvtudományban sem), így lehetőség van teljesen más alternatív módszertanok kidolgozására. Ilyen pl. a gyöknyelvészet. Ezt éppen úgy tudománynak lehetne tekinteni, mint a hagyományos összehasonlító nyelvészetet, hiszen van kidolgozott módszertana.

További "alternatív nyelvészet", hogy lehetőségünk van a hagyományos öszehasonlító nyelvészeti módszerekekkel kapott eredményeket alternatív módokon értékelni (és ez is telejsen tudományos). Pl. a nosztratikus elmélet szerint az uráli és altaji nyelvek egy nagy nyelvcsaládot képeznek, így nem csak a finnugor, hanem a török nyelveknek is rokonai vagyunk. Rengeteg érv szól mellette, de a finnugor nyelvészek nagy része mégis mereven elzárkózik tőle, mert pl. nem látják az érveket elegendő számúnak vagy súlyúnak (sőt. finnugorrellenesnek nevezik. pl. nyest.hu-n). Míg amiben hisznek, ott sokkal megengedőbbek. Itt kezdődik az áltudomány. Ha nem vagyunk elfogultak, könnyen beláthatjuk, hogy a finnugor nyelvekkel közös alapszókincsünk az altaji nyelvekkel is közös, így még az is megkérdőjelezhető, hogy a magyar nyelv egyáltalán finnugor nyelv-e (a rokonságunkat ettől még nem vitatja az elmélet). A nyest.hu egyébként egy roppant veszélyes áltudományos blog, mivel sokszor inkább dogmákat terjesztenek, mint valódi tudományt. A tudomány lényege ugyanis az, hogy elfogulatlannak kell maradni, de ez nekik sosem megy.

Az előzőhöz kapcsolódva, az alternatív tehát azt jelenti, "másik". Egy adott problémára általában van egy elfogadott megoldás, de közismert, hogy a legtöbb problémát sokféleképpen lehet megoldani.

A zavart az okozza, hogy a megoldási próbálkozások között vannak valódiak (mert tényleg megoldják) és vannak nem valódiak (mert nem oldják meg, esetenként rontanak a helyzeten). És ez mind "alternatív".

Tehát ez a szó annyiféle esetet takar, hogy sem azt nem lehet mondani, hogy"ál", sem azt, hogy "igazi". Mindig a konkrét eljárást kell vizsgálni, akkor derül ki, hogy használható. És ekkor célszerűbb "kiegészítő", vagy hasonló jelzőkkel illetni. Bár szerintem egyszerűbb nevén nevezni. Az egész problémakör úgy lett "ál", hogy többnyire azok szeretik így egybemosni mással a művüket, akik hamis (eredménytele, káros) eljárásokat alkalmaznak.

Én nyelvésznek tanulok. Azok a dolgok, amiket alternatív nyelvészetnek mondasz, valóban blődségek, de én a dilettáns nyelvészet szót hallom sokat rájuk. Viszont ez:

"a különböző anyanyelvek különböző gondolkodású embereket eredményeznek (nem igaz, nem ettől függ). "

ez nem feltétlenül butaság, csak nem szabad túlmagyarázni. Ez veszélyes, és fontos a határa a dolognak. Most itt bonyolult lenne leírni, de úgy aránylik az igazság a túlmagyarázásárhoz, mint ahogy pl. Darwin a rá alapított elméletekhez a felsőbbrendű népekről, vagy pl. Marx a későbbi sztálini diktatúrához (értsd: Marx elvileg nem mondta, hogy legyen személyi kultusz, és öljünk embereket). A nyelvészetben ez a dolog a Sapir-Wolf-hipotézisből jön, és ők erősebben állították ezt (úgy tudom, de nem olvastam), de én ebben hiszek, hogy egyes nyelvek beszélői eltérően gondolkodnak, de ez csak ilyeneket jelent, hogy pl. a spanyoloknál nincs éles határa a délutánnak meg az estének, vagy egyes nyelvekben a sárga és a piros ugyanannak a színnek az árnyalata, és így tovább. Feltűnőbb világlátásbeli különbség a grammatikai nemekben látható, ami feminista szempontból is érdekes lehet. Nem jelenti azonban, hogy észbeli különbségek vannak.