Szép napot! Sci-fi valóság?

Jöhetsz hozzám tekerni! Megtermelt kWh-ként 10 forintot fizetek. Ezzel megkereshetsz óránként akár 50 forintot is!

Érdekel?

Kiindulva a zelső válaszból, csak hogy értsd a problémát. Ha egy ember 100 W teljesítménnyel dolgozik 8 órát, akkor termel 800 Wh áramot naponta. Egy 1000 fős erőmű tehát 8 kWh-t naponta, 160 kWh-t havonta. Ha 100000 forintos minimálbéren vannak, akkor mindez 100.000.000, azaz százmillió forintba kerül havonta csak munkabérben. Az így megtermelt áram 625000 ft/kWh-ba kerül. Jelenleg az áram kiskereskedelmi ára 50 ft/kWh körül van. Vagyis kiporszívózni a lakást kb 100 forintba kerül. Ha szerinted megéri több mint egymillióért kiporszívózni (villanyszámla formájában), akkor hajrá. (És akkor még az egyéb problémákról, hálózati elosztásról stb nem is beszéltünk.)

Napelem. Hát egészen az első olajválságig nem volt napirenden az energiahiány, szóval "valamilyen tudós" az első VH előtt nemigen vethette fel. Napelem se nagyon volt, épp hogy az elméleti alapjait ismerték talán már. Sőt, akkoriban még inkább azon aggódtak, hogy 100 év múlva hova teszik majd a sok lovat. Az elektromos dolgok is ritkák voltak, nagyon sok háztartásban nem is volt áram.

A napelemmel egyelőre elég sok probléma van. Az első mindjárt az, hogy nagyon ritka fémek és nagyon sok energia kell az előállításukhoz, így egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy valójában megéri. A másik, hogy a napelem akkor termel, amikor süt a nap. Sajnos az áramot nem tudjuk hatékonyan tárolni, ezért akkor kell megtermelni, amikor az emberek elfogyasztják. Vagyis amikor reggel mindenki benyomja a TV-t, délben meg az összes légkondi bekapcsol, akkor kellenek erőművek, amik hirtelen felpörögnek. És ez így is van ma. Te nem tudod, hogy milyen meló van abban hogy mindig legyen áram a konnektorban. Ezt pusztán napelemmel nem tudod megoldani. A harmadik, hogy egy ország lefedését nyilván te se gondolod komolyan. Irdatlan munka, irdatlan környezetszennyezéssel. (A sivatag is a környezet része, élnek benne állatok, stb. Nem ám úgy van, hogy ott nincs semmi, úgyhogy építhetünk bármit.) Az utolsó dolog pedig, hogy ha megnézed, hogy milyen országok vannak ott a sivatagos részen, akkor rájössz, hogy talán nem kéne ezekre rábízni a világ energiaellátását. Így is túl kevés hely látja el a világot energiával, és ha ezek bedurciznak, akkor lehet félni, hogy honnan lesz pl gáz. Ha Marokkóba ledobjuk a világot ellátó erőművet, és kitör a felkelés, akkor áramszünet lesz Pekingtől Los Angelesig mindenhol, ami nem nagyon jó.

Röviden:

- ahhoz, hogy az ember tekerni tudjon, energia kell.

- ahhoz, hogy energiája legyen, ennie kell.

A világon a legdrágább dolog ételből ilyen módon energiát előállítani.

Ahogy már az előttem szólók mondták, baromira nem hatékony. Mindazonáltal a technológia létezik, van például olyan konditerem, ahol áramot termelnek az eszközök, és a gridre nem kapcsolódó területeken (pl. kis afrikai falu) szintén sok helyen így oldják meg a világítást, mobil töltést, stb.

A második kérdésedre: indultak ilyen projektek (pl Desertec) de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A technológia úgy-ahogy rendben lenne, az energia elosztás az ami ilyen téren a szűk keresztmetszet lehet. A legnagyobb korlátozó ok azonban a politika, ugyanis senki nem merné európa energiatermelését észak afrikába helyezni, ahol bármikor jöhet egy instabilitás, zsarolás, stb.. Óriási, felelőtlen függőség lenne. A legutóbbi próbálkozásból kétoldalú szerződésbontás lett.

India most kezdett építeni egy pár megawattos naperőművet.

Az előzetes kalkulációk szerint 4X drágább lesz az árama, mint a szenes vagy gázos erőműveknek. Ezek szerint meg legalább 6X drágább, mint egy atomerőműnek.

Azért ez bizony elég jelentős szempont. Persze sajnos, mert a környezet védelme fontos lenne, de nem tudom, egy átlagos magyar dolgozó mit szólna, ha a környezetvédelem érdekében holnaptól 4-5-szörös villanyszámlát kapna.

Már eleve úgy kellene csinálni most is. Talán kicsit kevésbé lennének pocséklóak az emberek az energiával.

Más részről, majd akkor akarunk drága árammal levegőt meg vizet tisztítani, amikor már feltétlenül muszáj lesz, különben megfulladunk, szomjanhalunk? Talán még ez előtt kellene elkezdeni a környezetvédelmi költségeket beleépíteni az energiaárakba, nem majd akkor fejvesztve kapkodni, amikor már összecsaptak a hullámok a fejünk felett...