Szép napot! Sci-fi valóság?

A lényeg megvolt: emberi meghajtású generátorok nem kifizetődőek. De kissé hadilábon a számtannal:

#2: "Megtermelt kWh-ként 10 forintot fizetek. Ezzel megkereshetsz óránként akár 50 forintot is!"

Hogyan? Előző 100 Wattjával: 0,1 kW * 10 Ft/kWh = 1 Ft/h

#3: "Ha egy ember ... termel 800 Wh áramot naponta. Egy 1000 fős erőmű tehát 8 kWh-t naponta..." ???

0,8 * 1000 = 800, stb.

A napelemek nagyon drágák, Afrika pedig szegény.

Paradox módon sokkal több napelem/kollektor van Skandináviában mint Afrikában, mert ott napsütés alig, de pénz sok van.

"Aki a nem-megújulók "olcsósága" mellett érvel, az populista, és nem ért se a technológiához, se pedig a mögötte rejlő közgazdaságtanhoz."

Nem, öregem, te élsz álomvilágban, amikor azt hiszed, egy profitorientált gazdaságban BÁRKI is 50-100 év megtérülési rátával fog számolni ilyen beruházásoknál.

Senki nem ÉRVEL a nem megújulók olcsóságával, hanem reálisan látja a gazdasági okokat, miért terjed lassan a megújuló energia hasznosítása.

És úgy tűnik azt sem vetted észre, hogy aki ezeket leírta, az is a megújulók hasznosítását támogatná inkább.

Amíg nem ő a gazdasági miniszter, mert után a már ő sem. :D

#15

A 80as években százezerszám üzemeltek olajkályhák az országban, mert olyan olcsó volt bele az üzemanyag. Természetesen akkor is nagyjából ez lehetett a mellette szóló érv, hogy "olcsó". Amint nem támogatta az állam, hirtelen közel a nullával lett egyenlő a számuk. Most is közpénzből épült, amortizációs költségtől megszabadított erőművekben fosszilis készletet égetünk, mesterségesen alacsonyan tartott áron. Nyilván olcsó, ezzel senki nem vitatkozik, de ez nem egy optimális vagy piac által kijelölt állapot, ami óriási pofáraeséshez és egy elég rázós átmenethez fog vezetni, ha nem kerülnek be időben a "drága" (kevésbé támogatott) megújulók a rendszerbe. Ahol erre lett kidolgozva program, ott 70% fölötti a megújulók aránya az energiaellátásban (nyugat eu egyes országai). De gondolom ők biztos baromi hülyék, és nem értenek a közgazdaságtanhoz és az energetikához, bezzeg mi szittya magyarok Putyin pópójából kikukkantva tudjuk ám a tuti előremutató utat, és építünk még pár atomreaktort.

"De gondolom ők biztos baromi hülyék, és nem értenek a közgazdaságtanhoz és az energetikához, bezzeg mi szittya magyarok Putyin pópójából kikukkantva tudjuk ám a tuti előremutató utat, és építünk még pár atomreaktort."

Ők biztos baromi hülyék.

Legalábbis meggondolt tervezés ügyében.

Mert Németország a "leállunk az atomról" elhamarkodott és azóta sokszorosan megbánt kategorikus és megváltoztathatatlan kijelentése óta akkora energia-gazdasági válságban van, hogy csak na, a lakosság háborog, hogy mennyivel emelkedett az áram ára, az állam meg kezd betérdelni a rosszul saccolt szélerőmű-kiépítési határidők és költségek miatt, melyeket nem csak az áram árával, egyéb adóterhekkel is kénytelenek a lakosságon hajtani. Az ilyesmi meg erősen negatív választási esélyeket jelent a következő kormányválasztásnál.

Amíg az állam és a gazdaság nem leválasztható (talán sosem lesz az), amíg az energiatermelés profitorientált nem állami, sőt gyakran külföldi multi tulajdonú, addig az ilyen radikális váltások igenis összedönthetnek egy (vagy akár egy úniónyi kupac) országot.

Tény, hogy talán már késő is, de legalábbis nagyon időszerű az átállás környezetbarátabb energiatermelésre. De nem lehet egy kardvágással váltani, ebben is folyamatnak kell lennie ahhoz, hogy ezt finanszírozni tudja az a gazdaság, ami részben és minimum indirekt ebből kell élnie.

A folyamat meg gazdaságilag például úgy lehetne megoldható, hogy első lépésben az összes fosszilis erőmű kerül megújulóra lecserélésre és amíg ez a folyamat biztonsággal 100%-osan végig nem megy, addig bizony jobb híján az atomerőműveknek kell tartania az energiatermelés fő frontját.

Németország elvette saját magától ezt az esélyt, hát most lázasan próbálják megoldani a gondot. Ennek még államcsőd is lehet a vége.

Éppen ezért támogatom a fosszilis energiatermelés leállítását, támogatom a megújuló energiákra áttérést, de az atomerőművek radikális megtámadása nélkülöz minden reális gazdasági és fizikai realitást.

Most.

Az atomerőművek terén egy 20-50 éves periódus alatti teljes leállás és alternatívákra áttérés reális lehet, de addig együtt kell élni vele, és akkor már sokkal inkább azzal, mint aszéndioxidot okádó fosszilis erőművekkel.

Azért a poén az egészben, hogy a megújuló energiatermelés is károsítja a környezetet, nem is kicsit. Kezdve a területre kivetített fajlagos energiatermeléssel, de ez a kissebbik dolog.

Nézzünk meg egy szélerőművet. Érdemes jó nagy lapátokat építeni, hogy sok levegőt fogjon be, uralkodó szélirányba állítani, méghozzá olyan helyen, ahol gyakran fúj is a szél. Na, mi van ott még? Hát igen, termőföld, amiből helyet foglal, meg a költöző madarak vonulási útja. Az első kivédhető magas terméshozamú GMO-növényekkel, de ez vörös posztó a zöldiótáknak, a második viszont semmivel.

Naperőmű. Na itt a leglényegesebb a fajlagos energiatermelés. A HUP portálon a Hiéna nevű kommentelő kiszámolta, hogy a paksi erőművet minimum 35km^2-nyi (!) felületű napelemkészlettel lehet kiváltani. A működési szakaszosságról nem is beszélve. Hozzátenném, hogy egy cella előállítása mennyi energiát igényel, illetve mennyi szennyezőanyag megtermelésével jár, csak ezt méregzöldek nem akarják látni. Apropó, a használhatatlanná váló cellákkal mit csinálunk?

Napkollektor is van ám! A tükrök előállításának utána lehet nézni, elég sok a súlyosan mérgező anyag, de nem baj, hahó! :S És pár hónapja írták, hogy a texasi napkollektor a környékére tévedő állatokat (mivel nem látják, hogy hirtelen koncentráltan meleg lesz) részrehajlás nélkül sütögeti meg.

Jó, legyen akkor árapály-erőmű. Vajon hány helyen elég nagy amplitúdójú árapály? Ehh...

Geotermikus erőmű? Ok, vulkáni vidékeken, vékony lemezterületeken működhet, de borzalmas az anyagfáradása (kénes gőzök, forróság, etc., bár tudom, zöld körökben nem divat a kémiához (sem) érteni). Másrészt nézzük csak, hol is érdemes telepíteni? Hmmm. Alapvetően pedig nem lenne rossz...

Szóval alapvetően nem rossz elképzelés a megújuló források felhasználása, de vegyük észre, hogy nem igazán alkalmasak tartós termelésre. Illetve van egy, ami viszont jó lenne, ez viszont valahogy nincs a zöldek látóterében, pedig a legjobb lenne - a fúziós erőmű. Amennyi enrgiát teljesen felesleges tevékenységre áldoznak, inkább ebbe fektetnék, előbbre lenne mindenki. Sajnos ehhez tanulni kell, ami a drága környezetvédőknek mintha nem lenne erőssége. Kár.

Sokan hivatkoznak a skandináv országok magas megújuló energia termelési arányára.

Itt nem elfelejtendő, hogy az ő szélerőműveik legnagyobb része tengeren van, ideális szélviszonyok közt, termőföldeket, madárvonulási útvonalakat stb. nem veszélyeztetve.

Ja és persze nem elfelejtendő, hogy az ezeket a szélerőműveket fedező profit miből származik: a Greenpiece által igencsak támadott nagymértékű tengeri halászatból, tengeri olaj- és gázkutakból, fémbányászatból és kohósításból.

Nesze neked zöld világ.

És most tessék összevetni ezekkel a pro és kontra lehetőségekkel egy közép-európai ország lehetőségeit.

A napelemek nem mindig drágák. Az ésszerű erdőgazdálkodás elég jó napelem. Szintén jó napelem, ha a házakat úgy építik, hogy az ablakok délre nézzenek, esetleg a falak ne fehérek legyenek, hanem sötétebb színűek.

A szélerőművel gondok vannak, de tartaléknak jó ha van belőlük, és komoly előnye, hogy nem robban fel. Csernobil például elég drága atomenergiának bizonyult. A vitorlás hajó is igen szép teljesítményre képes, míg fúj a szél. Ha nem fúj, akkor viszont pihi van. Az miért baj? :-))

De nem is muszáj leállnia szélcsend idején. Venni kell rá egy kiszuperált sugárhajtású repülőgép hajtóművét, kis szenet rakni egyik végébe, meggyújtani és a forró levegő előre löki a hajót rakétaelven. :-))) Füstölne,mint a régi szép időkben, lehetne nosztalgiázni, romantikázni.

A fúziós erőműről ki tud biztosat mondani? Ha majd valóban gigászi energiákat termel, mennyibe fog kerülni az áram? Az építés költségeitől és az élettartamtól függ. Nem biztos ám, hogy a valóban használható modell egy pici doboz lesz, amely egy liter vízzel ellát egy várost egy évig. Lehet, hogy csak úgy kivitelezhető a nagy energiasűrűségű erőmű, hogy 1 millióba forintba kerül 1 KWó energia.

Talán mégis megjön a kedvünk a bicikli-tekerős áram termeléshez... :-D

No meg a jó hőszigeteléshez a házak falában. Nagyon sok energiát emészt fel az északi féltekén a fűtés. Pedig van megoldás. Szeretni kell egymást gyerekek ( papa, mama, gyerekek, / csupa szív , szeretet ). Ha egy szobában 20-an laknak, akkor az emberi test annyi hőt termel, hogy fűteni már nem is kell. Ez jó példa arra, hogy a nagy kérdésekre mindig végtelenül egyszerűek a válaszok...

Az ingyenes tömegközlekedés - társadalmi szinten ! - szintén rengeteg fosszilis üzemanyagot takarítana meg.