Miért hallhattam azt, hogy bizonyos részei az univerzumnak idősebbek 90 milliárd évnél?

"Hogy az egész világ ilyen lenne-e"

Azért, ha körülnézünk a világban, úgy látjuk, hogy jó pár milliárd fényév távolságban alapvetően ugyanolyan, mint itt.

"felszínt akartam írni"

A világunknak nincsen felszíne.

"Big Crunch"

A jelenlegi mérések szerint a világ gyorsulva tágul, nem lesz összeroppanás.

"az pont nem arra ösztökéli a részecskéket, hogy összeálljanak"

Idáig miért arra ösztökélte őket?

A proton is csak akkor állt össze, amikor már 100 millió foknál hidegebb volt. E fölött elbomlik.

Minden anyagnak van egy olyan hőmérséklete, amikor elbomlik.

"Abszolút nulla fokon"

Nem akkor, hanem valamivel fölötte.

A 3 fok és a nulla fok között arányosan nagyobb különbség lehet, mint a 3 fok és a 100 millió fok között.

Tehát lehet, hogy ott sokkal többféle részecske fog majd kifagyni.

Ez igaz, nagyjából azt látjuk mindenütt, mint itt. A világegyetemnek pedig hogyne lenne felszíne! Még a hipertesteknek is van felszíne - "hypersurface".

Azidőtájt, amikor az univerzum még épp csak megszületőben volt, valóban nem is volt proton. Egyetlen fajta részecske létezett, és egyetlen fajta erő gyakorolt rá erőhatást is. Úgy tudom, konkrétan 10^32 fok meleg volt a tűzgömb belsejében.

Van olyan hipotézis amúgy, hogy a protonok nagyon hosszú idő után maguktól is el fognak bomlani. Ehhez nem feltétlenül kell magas hőmérséklet, bőven elég az, ha a világegyetem entrópiája olyan nagy lesz. Viszont akkor az összes neutronnak is el kell bomlania, mert ez a részecske önmagában nem életképes. Ha a világegyetem anyaga ennyire felhígul, és ekkora lesz az entrópia, nem is igazán lesz olyan kölcsönhatás, ami valamiféle anyaggá hozhatná össze azt a sugárzási sivatagot, amivé az egész mindenség alakul.

Persze, átalakítható az energia anyaggá, ez nem vitás, de bődületesen sok energia kell hozzá.

Ezzel itt most semmi újat nem mondtál.

Olvasd el, amit írtam. E szerint nem értetted meg.

Mivel a világ tágul, ezért az entrópia soha nem érheti el a maximumot.

Az pedig, hogy nem lesz újfajta anyag, a te hited.

Így van, a világegyetem tágul, a végtelenségig. Anyag viszont véges mennyiségben áll rendelkezésre. Még a sötét anyaggal együtt se lenne végtelen sok anyag az univerzumban.

Érdekelne amúgy, hogy egy végtelenül nagyra nőtt világmindenségben, amiben alig pár tucat neutrínó és sugárkvantum maradt, te miféle anyagot tudnál összehozni, és miből. És főleg hogyan, ha kölcsönhatások sincsenek.

Ez nem hit, a tudomány jelenlegi állása szerint ez tény.

Mint említettem: ha 𝐄𝐆𝐘𝐄𝐓𝐋𝐄𝐍 elemi részecske 𝐍𝐀𝐆𝐘𝐎𝐁𝐁, mint a 𝐉𝐄𝐋𝐄𝐍𝐋𝐄𝐆𝐈 világ, 𝐀𝐊𝐊𝐎𝐑 lehetséges az, hogy a majdani új világegyetemet is benépesítse mondjuk az élet.

Ugye semmit nem értettél abból, hogy az abszolút nulla fölött BÁRHOL lehet részecske is és kölcsönhatás is?

Oké, induljunk ki ebből akkor.

Első számú probléma - egy maréknyi elektronból meg neutrínóból hogy akarsz összehozni akkora elemi részecskét az akkori végtelen nagyra nyúlt és végtelenül üres világegyetemben, ami nagyobb nála?

Második számú probléma - ha létre is hoznál egy ilyet, hogy férne el a világegyetemben, ha attól nagyobb?

Harmadik számú probléma - ha még ezt is megoldod, még mindig csak 1 db ilyen részecskéd van. Egy élő szervezetet hány részecske is épít fel? Sok-sok billió. A többit honnan szereznéd?

Negyedik számú probléma - az ősrobbanás háttérsugárzása miatt nincsen abszolút nulla fog a világűrben. Na már most, ha minden anyag el fog bomlani, a háttérsugárzás és megszűnik szép lassan, és LESZ abszolút nulla fok. Ez eleve kizárja, hogy bármiféle részecske lehessen.

Persze ha kimászol a mi univerzumunkból és egy tágabb, vagy párhuzamos univerzumban gondolkodsz, ott mindez lehetséges, sőt, ennek az ellenkezője is mind lehetséges. Ugyanis másik univerzumba vélhetően sose fogunk eljutni, és ha megpróbálnánk, nagy valószínűséggel meg is semmisülnénk az ott uralkodó törvényektől.

Ahhoz, hogy ezeket megérthesd, képzeld el az ősrobbanás kezdeti pillanatát:

kisebb volt, mint proton.

𝐇𝐎𝐋 fért el benne a mai sok-sok-sok proton?

Ha ezt megérted, már közelebb vagy a megoldáshoz.

Másodszor: egy olyan világról beszélünk, ami már iszonyú nagyra kitágult. Abban elfér minden.

Harmadszor: olvasd el még egyszer az elsőt.

A válasz erre viszonylag egyszerű: a protonok nem léteztek, sőt, a neutronok se,de még elektronok se voltak. A nulladik másodpercben még részecske se létezett, csak valami hihetetlenül sűrű katyvasz. Aztán, első lépésként létrejött a szupernehéz X-részecske, abból a kvarkok, antikvarkok, aztán ami megmaradt az anyag-antianyag találkozásnál, abból lett a világunk.

Ez stimmel.

Te viszont egy végtelenül nagyra nyúlt világegyetembe akarsz kreálni egy akkora részecskét, aminek nagyobbnak kell lennie mint a végtelen (ez már önmagában is paradox képtelenség), mindezt úgy, hogy pár tucat elektronon és neutrínón kívül semmi másod nem maradt. Se proton, se neutron,se X-részecske, de még kvarkok se.

Ha te ezt így összehozod, minimum isten vagy.