Miért a vad, élhetetlen bolygókkal szórakoznak a tudósok az élhetőbbek helyett?

Leírom a véleményem, aztán majd javítanak, ha nem úgy van.

A Vénusz azért érdekes, mert nagyon keveset tudunk róla, a felszínen a szondák sem bírják a strapát sokáig. Viszont valószínűleg a Földhöz hasonló lehetett régen, és a saját katasztrófánkat előzhetjük meg, ha kiderítjük, hogy ott mi történt pontosan.

A Titán az élet kutatása miatt érdekes. Ha találnának életre utaló jelet, az segítene megérteni, hogy az élet a Földön keletkezett-e, vagy idekerült. (És még sok érdekes választ adna, és valszeg további izgalmas kérdéseket.) Az ember odatelepülése nem opció, nem ezért kutatják.

A Hold felszínét aránylag jól ismerjük, bár nem teljesen. (Pl. a szeizmikus aktivitás, gázkilövellések, stb., még mindig vizsgálat tárgya.) Oda akkor fognak visszatérni, ha a távolabbi utazásokhoz köztes bázisra lesz szükség. Terraformálni nem lehet, mert nem tartaná meg a légkört. Amúgy nem mellőzik, csak a sajtó kevesebbet foglalkozik vele.

Az Európa meg nagyon messze van, több éves projektek kellenek egy szondához. Szinte folyamatosan lőnek fel szondákat más célpontokra, valamikor majd az Európa is sorra kerül. A gazdasági szempontokat nem szabad elfelejteni, sajnos sokba kerülnek a jelenleg futó projektek is. Másrészt először meg kellene oldani a kőkemény, több kilométeres jégpáncél áttörését is. (Mondjuk pl. úgy, hogy a szondát ne lője ki az űrbe a kitörő víz, stb... :D) Ez egyelőre nem megoldott, rengeteg energia kell hozzá. Atomreaktort még nem tudunk szondákba applikálni.

Az Europa a Jupiter holdja, ami több okból is problémás.

1. A Földtől való távolsága óriási, lényegesen nagyobb, mint amekkora távolságra a Vénusz van a Marstól. A Vénusz és a Mars nagyjából 50M kilométerre van tőlünk Földközelben, míg a Jupiter több mint 600M kilométerre. A Marsra vagy a Vénuszra is közel egy évig tart az út, a Jupiterig kábé fél évtized lenne.

2. A hatalmas távolság miatt a Nap már csak egy apró pöttynek látszik az égen, gyakorlatilag alig nagyobb, mint amekkorának a Vénusz vagy a Jupiter látszik a Földről. Így a fénye is alig hasznosítható áramtermelés szempontjából, így energiaforrásról is külön gondoskodni kell a Jupiter közelében.

3. A Jupiter óriási bolygó, hihetetlenül erős gravitációs térrel. Az Europára még relatíve könnyű leszállni, azonban onnan elhagyni a Jupiter vonzását rengeteg energiára van szükség.

4. A Jupiternek ezen kívül nagyon erős mágneses tere van, amely komoly problémákat okozhat a körülötte keringő ember alkotta eszközökben. Ezen kívül nagyon erős UV és röntgensugárzást bocsát ki, amelyek nem túl kellemes hatással vannak a földi szervezetekre.

4. Az Europa felszínén -200 fok alatti hőmérséklet uralkodik. Ez hidegebb bármely hőmérsékletnél, amely a kőzetbolygók esetében egyáltalán nem fordul elő. Ez sem éppen egy idilli környezet az ember számára. Ráadásul a jégnek van egy rakás módosulata, különböző nyomás és hőmérséklet kombinációkon más és más tulajdonságokat mutat. Van olyan módosulata, amely kemény mint az acél, meg van olyan is, amelyen folyik mint a méz vagy a tejföl. Az Europa igen vastag jégtakarójában, az állandó nyomásváltozások és hőingadozások eredményeképpen valószínűsíthetően egy csomó módosulat megtalálható ezek közül egyidőben. Ráadásul a Jupiter borzalmasan erős gravitációja állandóan gyűri, morzsolja az Europát, keveri rajta a jégfajtákat. Az egyes jégrétegek állandóan elmozdulnak, elcsúsznak egymáson, ami hasonlóképpen működik mint az olló vagy a sövénynyíró pengéi. A Földön a jégkorszakok alkalmával az 1-2 km vastag jégtakaró egész hegyeket morzsolt el, csiszolt le vagy túrt szét, gondolj bele, mit művelhet az Europa minimum tízszer ilyen vastag jégtakarója, amely ráadásul sokkal nagyobb mértékben mozog, mint a földi jegek.

Szóval oké, hogy a víz az általunk ismert élet legfőbb alapfeltétele, de olyan állapotban és körülmények között, amelyek az Europán uralkodnak, aligha nevezhető kedvezőnek a földi élet szempontjából.

Hidd el, ha az Európa közelebb lenne, mint a Mars, oda akarnánk menni.

Egyelőre azt kell összehozni valahogy, hogy egyáltalán menni tudjunk valahova, ilyen helyzetben meg közelre kell gondolkodni.

A Vénusz valóban közelebb van a Marsnál, de ott leszállni lehetetlen, holdja nincs, a futurisztikus felhővárosok ötlete meg szerintem felmérhető, mennyire reális a mai technikai feltételekkel. Majd ha itt a Földön láthatunk olyan lufit, ami 10 évig energia-és anyagutánpótlás hiányában leesés nélkül levegőben marad.

Titán?

Messzebb van, mint az Európa, várhatóan ugyanolyan feltételezhető esélyekkel élet találására, mint az Európa (mivel itt is van esély mélyóceáni illetve metán alapú életre).

Nem tudom, honnan vetted, hogy ott előbb fogunk leszállni, mint az Európán, mindkettőre csak vázlatos tervek vannak.

Marad hát egyelőre a Hold és a Mars. Ezekre lehet legközelebb, legkönnyebben leszállni és nem mellesleg felszállni. Meg még talán pénz is lesz rá elég.

Bár nem kizárt, hogy mire a NASA vagy az ESA leszáll oda először, már lesznek ott kínai éttermek.