Egy tudós szinte nem is ismerik, míg az ezotérikusokról TV, Rádió műsorok újságcikkek garmada létezik. Lehet hogy ő többet élt/ér?
K. Gy ezotérikus ufókutató időfizikus mérnök elmondta, hogy egy akadémiai tudós akkor lesz vele egy szinten, ha majd ki tud állni, hogy vele hány óra rádióműsor, tvműsor és újságcikk volt róla, addig az ezoterikus K.GY messze minőségileg jobb, hiszen messze többen tudnak róla, sokkal jobban szeretik és többen ismerik. 1:56.30-nál mondja https://www.youtube.com/watch?v=ame2WByHCX8 Őt ki akarták osztályvezetőnek meg igazgatónak nevezni, de ezért nem vállalta, hogy fellépjen sok ember előtt.
Sok tudóst alig ismernek, csak a szakirodalom tudja hogy egyáltalán létezik egy tudós, ott van Pl Orosz Laci BME-s előadó. A gyerekeket órdibálva szidja, megbuktatja a 3/4-évfolyamot, alig kedvelik páran. A többi tudósról egyetlen újságcikk sincsen, TV és rádió műsora sem volt, de pl ezotérikus K.GY embernek eszméletlen sok videoja van és TV, rádió műsorban nagyon sokszor szerepelt, újságcikkek is nagyon sok van róla, így többet élt, több emberhez eljutott. Valahol többet ért, többet élt egy ezoterikus. Nem irónikus?
Egy mókus többet ér a halnál, mert a hal nem tud olyan jól fára mászni?
Győzike, vagy "VV xy" értékesebb ember nálad, mert sokan ismerik?
Egy tudósnak nem célja TV-ben szerepelni. Egyáltalán nem érdekli a tudósokat az ilyesmi. Akit igen, az tudomány kommunikátornak megy, és ezerszer nagyobb karriert futhat be, mint egy ezós. Pl Carl Sagan, Neil deGrasse Tyson, Lawrence Kraus, stb. Világhírű tudósok. DE ez nem tudományos munka, hanem csak amellett extra.
A lényeg a lényeg, egy tudóst lesajnálni, mert csak szakmai körökben ismerik kb olyan, mint egy óvónőt lesajnálni, mert csak szakmai körökben ismerik. HÁT PERSZE. Mi a jó büdös francért ismerné minden második ember? Se a tudósok nem akarják ezt, sem az emberek.
Vehetnénk példának Steve Hawkingot is; mivel tudósként benne van a köztudatban, és jókat mond, nem feltétlenül ő a legjobb, sőt, könnyelműség lenne azt mondani, hogy van legjobb tudós, mert egyáltalán nincs; minden tudós a saját területén kutat, kis szerencsével olyat alkot, ami lényegesen megváltoztathatja akár a tudományos, akár az átlagos életet; példának okáért mondhatjuk Neumann Jánost a számítástechnika elméletének kidolgozásáért (és jórészt emiatt tudunk most itt vitázni egy adott problémáról), vagy Rubik Ernőt, aki "csak" a róla elnevezett játékszerrel híresült el, emelett feltételezem, hogy végzett kutatásokat, amik nem feltétlenül érzékelhetőek, de a világ jobb hellyé tételéhez járult hozzá.
Ha pedig nem volt szerencsés, és nem fedezett fel semmi forradalmit, taníthatta a rákövetkező generációt, amiben talán akad egy-két tehetséges és szerencsés kutató.
Összegezve: lehet, hogy ez az ember olyan sok dolgot elért az életében, de hogy egy s*gg, az biztos.
A hiradósok, újságírók, stb. értékrendjét szerintem nem kell külön ecsetelni. Az ő értékrendjük szerint valóban értékesebb egy ezós, mert több nézőt/olvasót, tehát nagyobb profitot hoz. (Tisztelet a kivételnek.)
Az embereket érdekli a minket körülvevő világ, és válaszokat akarnak.
A tudósok megvizsgálják a világot, és nagyon sok munkával lassan jutnak el egy-egy válaszhoz, ami sajnos mindig újabb kérdéseket vet fel. Ezt az átlag ember nehezen fogadja el és türelmetlen. Sokan azért fordulnak az ezoteriához és UFO kutatókhoz, mert ők valahogy válaszokat tudnak adni mindenre, és az embereket nem az érdekli, hogy az igaz-e vagy sem, csak hogy valaki megválaszolja a kérdéseiket. Az ilyen álkutatók a válaszokat csak gyártják, sőt van, aki sima kérdésfeltevésekkel lett híres, de valójában egy választ sem adott. (Pl. Erich von Däniken.)
Szóval a lényeg, hogy a természet bonyolult, és az emberek gyakran inkább a könnyebben emészthető válaszok felé fordulnak, még ha kamu is. Az ismertség csak annyit jelent, hogy ki milyen jól adja elő, amit gondol. A tudósoknak nehéz dolguk van, mert ők nem szinezhetik ki az eredményeiket, hiába járnak közelebb az igazsághoz.
Ennyit az értékekről.
Én erre azt mondom, hogy az emberek jó 99%-a nem tudja, kik fejlesztették ki az alapokat az internethez, Justin Biebert meg milliárdok ismerik.
Holott a kutatók nélkül az előbb említett illetőt sem ismerné senki.
Na, ki az értékesebb, ki tett többet a világért? Az a csoport, aki az internethez szükséges alapokat kifejlesztette, vagy egy énekes nagy médiavisszhanggal?
A médiaszereplések száma nem mércéje annak, hogy ki mihez ért. Ez alapján Győzike, Uhrin Benedek vagy éppen VV Akárki értékesebb, mint mondjuk Grigorij Jakovlevics Perelman, aki korunk talán egyik legnagyobb matematikusa, csak éppen teljesen elzárkózik mindenféle szerepléstől, visszautasít mindenféle díjat, pont azért, hogy a matematikával tudjon foglalkozni.
Valahol logikus is. Minél több idődet töltöd szerepléssel, annál kevesebb időd marad arra, hogy ténylegesen azzal foglalkozz, ami új felfedezésekhez, új összefüggések megtalálásához vezet.
Másik oldalról a tudás olyan, hogy szinte bárki képes megérteni egy-egy tudományág alapjait. Nota bene már általános iskolában tanítják ezeket az alapokat. A mélyebb tudás megértéséhez mélyebb alaptudás szükséges. Einsteint nem fogod érteni, ha nem értesz egyetemi szinten a matematikához. Az igazán nagy tudományos eredményekhez rengeteg idő kell, az illető évtizedekig foglalkozik a témában, a tudás mélyére ás, és onnan hoz fel egy-egy igazgyöngyöt. Sokszor az van, hogy a mai felfedezések jó részét alig pár tucat ember érti csak igazán, alig pár tucat embernek van akkora tudása, hogy el tudja helyezni az adott tudományágban az adott eredményt, lássa a jelentőségét, értse a hozzá vezető utat, meg tudja állapítani azt, hogy valódi felfedezésről van-e szó, vagy valami hibás gondolatmenet áll a háttérben.
Nem kell, hogy mindenki értse azt, amit a tudósok elérnek. Tudod ki fedezte fel a tranzisztort, és milyen kvantummechanikai folyamatok képezik a működésének alapját? A legtöbb ember nem tudja. Nekik elég annyi, hogy bekapcsolják a TV-t, rádiót, számítógépet.
A becitált videóban Kisfaludy György azt mondja, hogy „amiről beszélnek, az létezik, amiről nem beszélnek az nem létezik”. Ez természetesen egy ökörség. Lehet, hogy az ókori görögök nem ismerték a baktériumot, nem tudták, hogy egyáltalán létezik, de hatással volt az életükre. Igen, az ő világképükben nem létezett így konkrét megnevezéssel, de minden hatásukat látták. Vagy a mai emberek legtöbbje mit sem tud a hash algoritmusokról. Nem csak arról van szó, hogy nem tudják hogyan működik, hanem arról sem tudnak, hogy egyáltalán létezik ilyen, a kifejezéssel sem találkoznak. Mégis használják naponta több tucatszor.
Nem is kell, hogy tudjanak róla. Tudjon róla az, aki ezt a tudást felhasználja, és az emberek számára használható dolgokat kreál belőle. Aki meg akar ismerni egy-egy tudományt mélyebben, annak van lehetősége rá. Iratkozzon be egy egyetembe, vagy akár tanuljon autodidakta módon, és akkor lesznek mélyebb ismeretei. Ha erre nincs igénye, akkor éljen annak, aminek szeretne. Sok értékes dolog van a tudományon kívül is.
Persze nem akarom elvitatni a tudás átadásának jelentőségét sem. Ez is fontos, de igazából ez már nagyon a tudomány peremvidéke. Vannak, akik ebben mutatta fel nagyszerű eredményeket. Pl. Öveges professzor nevét mindenki ismeri. Nagy érdemei vannak a tudományos ismeretterjesztésben. De ő nem igazán tudós, nincsenek korszakalkotó felfedezései, eredményei. Ő egy nagyszerű tanár, de nem tudós.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
> 29:40-nél https://www.youtube.com/watch?v=crzqVhmCshE mondja Kisfaludy GYörgy, hogy a NASA & török egyetemek rendelnek az ufómagazinból és olvassák Kisafuldy cikkeit, aki a kedvükért leírja az ufómagazinban, hogy mit hol találjanak.
Itt megint csak azt kell mondanom, hogy az, hogy valamiről sokat beszélnek, az, hogy egy téma nagy érdeklődést vált ki, hogy sokan ismerik egy ember írásait, az semmilyen módon nem okozza azt, hogy az a dolog igazzá is válik. Emberünk pont a Nibirunál hozza fel ezt az egész kérdést, hogy hát a Törökök mennyire foglalkoznak ezzel, stb…
Nézd meg, a 2012-es világvégéről is rengeteget írtak. Nagyon sok embert érdekelt a dolog, nagyon sokan tartottak róla előadásokat. Komolynak tűnő eszmefuttatások születtek raklapszám a témában, több ezer könyv jelent meg, amely ilyen, vagy olyan módon közelítette meg a témát. Az átlagember sokkal többet „tudott” a világvégéről, mint a kvázikristályokról, vagy a G-protein-kapcsolt receptorokról, amiért 2011-ben, illetve 2012-ben három tudós megkapta a kémiai Nobel-díjat.
Szóval nagy érdeklődés övezte témában sok előadás, könyv, film született, amit sokan néztek, hallgattak, olvastak el, mégis az egész egy orbitális baromság. Persze ment is utána a maszatolás, hogy igazából nem is úgy lesz vége a világnak, hanem egy „magasabb”(?) dimenzióba lépünk, és egy folyamat indult csak el, stb… Próbáld egy gyereknek megmagyarázni, hogy mikor azt mondtad, hogy márciusban vége lesz az iskolának, azt úgy értetted, hogy továbbra is kell majd iskolába járnia, csak…
Egyébként a Kisfaludyhoz hasonló áltudósok azért veszélyesebbek, mert nagyon sok igazság is van a mondandójában. Megemlít olyan dolgokat, amit te is tudsz, és így elfogadod, hogy „igen, ezt jól tudja”. Megemlít más dolgokat is, amit lehet, hogy nem tudsz, de utánanézel, és azt látod, hogy igaz. Oké, akkor ő ért hozzá. Már megvett, már elfogadod fenntartások nélkül mindazt, amit mond. Na és akkor mond egy akkora ökörséget, hogy azt már két galaxis közé kell elképzelni. Te meg szépen megeszed.
Igen elmondja, hogy a Pluto kb. akkora mint a Hold, meg van egy „régi” holdja a Charon. Ezt az ember úgy nagyjából tudja. Esetleg nem tudja mekkora is a Pluto, felütni a Wikipédiát, és kiderül, hogy igen, kb. akkora, mint a Hold. Aztán elmondja, hogy nemrég fedeztek fel még két holdat a Pluto körül. Erről már lehet, hogy az ember nem tud, de rákeres, és tényleg, valóban felfedeztek két holdat a Pluto körül keringve. No. Az előadó helyesen tudja, sőt jól informált is, hiszen tud olyan dologról, ami újdonság. Aztán kijelent valami olyan dolgot, ami ellenőrizhetetlen, de már nem is akarod ellenőrizni. Elfogadod igazságként, pedig elég némi racionális gondolkodás ahhoz, hogy tudd, hogy baromság. De már nem vagy szkeptikus, már nem gondolkodsz el racionálisan a dologról, hiszen megbízol az előadóban.
Ez sokkal veszélyesebb, mintha valaki csak baromságokat mondana, hiszen arról hamar kiderülne ez. Oké, lesznek neki is követői, lesz, aki ezt is elhiszi, de ez sokkal ártalmatlanabb. Az viszont elég veszélyes ha valaki igazságokra építi a valótlan kijelentéseit.
Valóban az lenne egy ember értékének mércéje, hogy mennyi újságcikk, tévéműsor van róla?
2014 legkeresettebb magyar neve a Google Trends szerint Aleska Diamond pornószínésznő volt.
A nevére pillanatnyilag 1,44 millió találatot ad a Google. A Kisfaludy György név 40,7 ezerszer szerepel. A művésznőt tehát több mint 35x többen szeretik és ismerik, így minőségileg többet érhet, hiszen messze többen tudnak róla.
Ráadásul ő többször is "vállalta, hogy fellépjen sok ember előtt".
A Kisfaludy György egy bolond szélhámos...
Nem teljesen bolond csak épp annyira hogy ne legyen normális.
Ezt a műfajt az Egely György honosította meg Magyarországon és a K.GY. még tovább is fejlesztette.
Csak röhögni tudok rajtuk meg néha azért szánom is őket.
De a legjobban szánni mégiscsak azokat az együgyűeket tudom akik beveszik azt a sok rizsát amit ezek mondanak vagy próbálnak mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!