Ha nem is igaz teljesen pontosan a Haeckel szabály, de azért hasonlóságokon alapul. Körülbelül mi lehet az oka annak, hogy a "szabály" azért mutat valami párhuzamot az evolúció és az egyedfejlődés között?

Az egyedfejlődés *változása* általában úgy történik, hogy elkezd kifejlődni valamilyen jellemző (pl. kopoltyú), majd egy gén leállítja ezt a fejlődést, egy másik pedig átalakítja más szervvé, vagy visszafejleszti.

Ezért van itt is hasonlóság az ősökkel.

Ez azért működik így, mert ellenkező esetben az evolúciónak tudnia kellene, hol van a DNS-ben az a gén(sorozat), amit ki akar lőni.

Így viszont csak azt kell "tudni", hogy mit akar megváltoztatni, ami azért sokkal egyszerűbb.

Ráadásul nem kell azonnal "lőnie": elég, ha még időben működésbe lép.

Az ember farka pl. van olyan szakasz, hogy ugyanolyan hosszú, mint a teste. Ugyanígy lehetne fele olyan hosszú, vagy akár kétszer olyan hosszú is - lényegében nem érintené a fejlődés menetét.

"gondolom annak meglenne az előnye, energetikailag, metabolikusan, időben, stb. kevesebb pazarlás történne"

Nyilván - csak kérdés, hogy ez az előny elég nagy-e ahhoz, hogy a mutációkkal elszaporodjon a jobb változat?

Akkor igen, ha emiatt pl. a terhesség ideje jócskán meghosszabbodik.

De ilyesmiről nem tudok. Az embrió ebben az állapotban tudomásom szerint kb. 3 cm, a farka szintén. Tápanyagban, időben, helyszükségletben ez nem sokat jelent.

Létezik olyan is, hogy egy (hím) hal nemi mirigye majdnem az elejétől a végéig tart. Azért, mert valaha a hal elején volt, onnan levándorolt a végére - az egyik vége.

A másik maradt a helyén, tehát egy hosszú bot lett az eredeti kis méretű zacskóból.

Nem pusztult ki, mert annyira nem hátrányos.

A legtöbb élőlény tele van ilyen furcsaságokkal.