Hogyan működhet az endoszimbiózis?

Az endoszimbionta elmelet nagyon regi: 1905-ben fenymikroszkoppal vettek eszre, hogy a mitokondriumok, es a zold szintestek ugy osztodnak, mint a bakteriumok. Kesobb az elektronmikroszkopias vizsgalatokkal lathatova valt, hogy ezeket az organellumokat kettos sejthartya hatarolja, aminek az a magyarazata, hogy a kulso membran a bekebelezo sejtbol szarmazik, mig a belso membran a bakterium membranja.

Majd kiderult, hogy ezek az organellumok rendelkeznek sajat DNS-sel, igy lehetove valt, hogy azt is meghatarozzuk, hogy milyen tipusu bakteriumokat kebelezett be az osi szervezet.

Mint gondolom mar kiderult a sejten belul a mitokondriumok es a plasztiszok ugy "elnek" mint intracellularis parazitak: amikor kedvuk tartja osztodnak egyet. A sejt osztodasakor aztan mindket sejtbe jut belole eleg. (persze vannak inekvalis osztodasok, es specialis esemenyek amikor ez nem igy van, de az most mindegy)

Amugy az eukariota genomban vannak olyan genek, amik az endoszimbionta genomrol kerultek at a sejtmagba. A mechnizmusat nem tudom. Az a lenyeg, hogy van olyan gen, ami az egyik organizmusnal a sejtmagban van, mig egy masik szervezetnel az organellum genomjaban.

Egy sejtben nem csak egy mitokondrium található, hanem sok száz. Egyszerűen az osztódáskor mindig kerül mindkét leánysejtbe. Ha pedig nagy ritkán mégis mitokondrium nélkül marad valamelyik, az úgyis hamar elpusztul.

A mitokondriumok a sejten belül önállóan osztódnak, így tudnak "szaporodni". Viszont már rengeteg létfontosságú génjük átkerült a gazda genomba, így önmagukban már életképtelenek.

Így:

[link]

[link]

[link]