"Bár nem tudom, milyen a nem elméleti fizika. A fizika lényege ugyanis az elmélet (modell) alkotás."
-Kísérleti fizika, még ilyen című könyvsorozat is van, meg Tanszéket is hívnak így. :) Persze a kísérleti fizikában is van elmélet, meg vektoranalízis is akár, meg ugye modellalkotás is, de alapvetően egy "induktív" gondolatmenetet jár be.
(-Az elméleti fizika gyakran "deduktív" irányt jár be ezzel szemben és (jóval) keményebb matematikai apparátust használ. Mindazonáltal egyik sem lehet meg a másik nélkül.)
#5-ös. Tényleg nem akarok kötözködni, de egyáltalán nem látod át a fizikát, ez nem is csoda, nyilván nem vagy fizikus. Persze ezzel sincs semmi baj, a baj ott kezdődik, ha nem fizikusként a fizikáról akarsz kioktatni másokat, ezt ne tedd. Az elméleti fizika pont azért elméleti, mert nagyon absztrakt matematika van mögötte. Olyan szintű matematika, amit már nem tudsz elképzelni, például kvantummechanikába a végtelen dimenziós Hilbert-terek. Nem tudok őket mihez kötni, az ember képzelőereje csődöt mond 3-4 dimenzió felett, így ezeket már csak absztrakt dolgokként emlegetjük. Nem tudjuk elképzelni, de nem is baj, nem kell, elég ha értjük a dolgokat három dimenzióban, ugyanaz sok dimenzióban is csak nem szemléletes és jelentősen több számolási munka, persze ma már könnyedén kilehet számolni több milliárd dimenziós dolgokat is némi programozás után. Fizika nincs számolás nélkül. Amit a köznép fizikaként ismer, az a borzasztóan sekélyes felszín. Ez nem úgy működik ám, hogy hm, hasra csapok és kitalálok egy elméletet, ezt ki kell dolgozni magas szintű matematikával. Komolyabb szint alatt értem mondjuk a kvantummechanika szintjét. Csoportelmélet, hogy legyen mire alapoznod a lineáris algebrát, ez azért kell, hogy tudj bánni a Hilbert-terekkel és elemeikkel. Analízis, hogy meg tudd oldani Schrödinger-egyenleteket és valószínűségszámítás, mert mindennek csak valószínűsége van, mindent sűrűségfüggvények írnak le, még a részecske pozícióját is. A szintén nagyon emlegetett alagúteffektus is miért lehetséges? Mert az adott tartományon kívül is van valószínűségi tartózkodása a részecskének. Tehát, mint mondtam, matematika nélkül fizikát művelni, magyarázni, oktatni nem lehet, csak beszélgetni róla. Szóval Te nem az elméleti fizikát szereted, mint én, hanem a fizikai elméletek elbeszélését. Itt minden matematika, minden. A végső egyenletek értelmezése az, amire te hiszed, hogy fizika és amit szeretsz. Hadd ismételjem meg az első pár szót, nem kötekedésből írtam, hanem hogy nagyobb rálátásod legyen a dolgokra.
Kérdező, ha tetszik, akkor ne hagyd, hogy elvegyék tőle a kedved a meg nem értett dolgok serege vagy esetleg a rossz tanári munka, mint oly sok esetben. Ezen az oldalon mindig kapsz hozzá segítséget, szóval ha valamit nem értesz nyugodtan írj ide, segítünk, elmagyarázzuk.
Kedves Kérdező!
Az ún. klasszikus fizika (többnyire ezt fogjátok tanulni suliban, főleg az elején) is nagyon hasznos lehet és érdekes, hogy átláss dolgokat a hétköznapi életben. Hogy pl milyen fogyasztó mennyi áramot fogyaszt, ez mennyibe kerül, nagyságrendileg hogyan kell méretezni egy vezetéket (bár ez szakember feladata). Vagy hogyan működnek bennünket körülvevő gépek, ez is hasznos, ha egy szinten érted! :)
Vagy hogyha megérted, hogy hogyan és miért repül a repülőgép ilyesmik...
Mindemellett van nagyon sok, egyszerű, veszélytelen kísérlet, amit magad is elvégezhetsz majd otthon, az is jó móka!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!