Mennyire lehet megtanulni a fizikát csupán könyvekből+internetről?

Tiszteletre méltó jellemed van, én becsülöm az ilyen embereket. Az a helyzet, hogy meg kell tanulni, hogy hogy kell fizikát könyvből tanulni, akármilyen idiótán hangzott is ez. Tapasztalat kell, hogy tudd mit kell keresnek az egyenletek mögött, ettől függetlenül nem lehetetlen amit szeretnél. Ha rám hallgatsz (bár nem tudom milyenek a középiskolás könyvek), akkor megveszed Budó Ágoston Mechanika könyvét (elméletit, nem kísérletit). Hihetetlenül szájbarágósan magyarázz mindent, épp ezért nagyon jó és teljesen az alapoktól indul. Benne van a klasszikus mechanika, elméleti mechanika, deformálható testek mechanikája. Mindenhol tárgyal a témakörökhöz kapcsolódó speciális problémákat is. Nagyon szemléletes könyv, ha azt megtanulod, akkor van egy nagyon jó alapod modern fizikához, de csak mechanikából. Elektrodinamikát is kéne hozzá tanulni. Ehhez ajánlom a Jackson: Klasszikus elektrodinamikáját. Én elektrodinamikát sose könyvből tanultam, de tudom, hogy nagyon sokszor eszerint is haladtunk, szóval jó könyvnek kell lennie. Ha ezt a két könyved megtanulod, akkor eléred a 18. század végét. Ezek után jöhet a modern fizika, relativitás elmélet, de ezekkel még ráérsz foglalkozni, az a két könyv önmagában, 1-2 éves projekt. Ha az is megvan, akkor után meg az asztrofizika. Ami nehézséget okozhat számodra, az a könyvekben rejlő matematika. Differenciálszámítás és integrálás az a föl a lábad alatt, bármelyik könyvben is vagy. Igazából egyik sem nehéz, csak időt kell szentelni neki. Ha úgy gondolod, hogy megfogadod a tanácsomat és neki állsz (meg egyébként is), akkor szívesen segítek legyen az matematikával vagy fizikával kapcsolatos dolog.

Sok sikert!

A természettudományok egy nagyon fontos jellemzője, hogy logikusak. Ebből az is következik, hogy egymásra épülnek. Ebből meg az következik, hogy az elején kell kezdeni, és nem szabad addig továbbmenni, míg nem érted. Ha valami homályos, vagy zavaros, újra neki kell állni. Akkor érted, ha kérdéseket tudsz feltenni, és azokat meg is tudod válaszolni.

A fizika és matematika nem választható szét, mert a matematika a fizika eszköztára. A fizikát pedig nem lehet külön kísérleti (gyakorlati) és elméleti fizikára bontva, csak az egyikkel foglalkozni. Ezek is egymásra épülnek. Az elméletet akkor érted meg jól, ha a gyakorlatát is látod valamennyire. Ekkor tudsz jó kérdéseket feltenni.

Ha módszeresen haladsz, szinte bármi elsajátítható. És a nehézség éppen ebből a módszerességből fakad. Sok időt és türelmet igényel. Főleg az utóbbi szokott elfogyni. Ekkor kell egy jó tanár, aki mutat valamit, amitől újra fellángol a lelkesedés (ez a motiváció). Igazából egy jó tanár legfőbb célja a motiváció szinten tartása. Mert lehet ő bármilyen jó, ha nincs meg hozzá a diák akarata, nem fog jutni semmire.

Az eddigiekhez csak azt tenném hozzá, hogy nem lesz elég a könyveket olvasgatni, muszáj feladatokat is megoldani, vagy kidolgozott példákat végigrágni. Ez legalább annyi idő, mint az előbbi tevékenység. A Mozaik tankönyvek pl. pont kidolgozott példából tartalmaznak keveset, azokat nem a mélymegértésre szánták. Dér-Radnai-Soós Fizika feladatokban pl. vannak megoldások is, néha igen részletesen. Az angol nyelvű főiskolai és egyetemi tankönyvekben sok-sok példa és instruktív feladat van. Ezek egyikéből egy magyar fordítás (nem a legjobb): [link]

Ez szintjét tekintve egy minimumkönyv még mérnökök számára is. Utána jöhetnek esetleg a szakosított elméleti fizikás könyvek.