Amit a tudomány nem tud bizonyítani az nem is létezik?

“Ez igaz. Ám ha logikus alapon nézed, ez a leglogikusabb. És a világon minden logikából áll”

Bar en magam is gyakorlo materialista vagyok, azert azt tegyuk hozza, hogy ez nem “logikus” Sajnos nagyon sokan osszetevesztik a “logikus” es a “konnyen felfoghato” meg a “jol hangzik” jelenteset. A logika valojaban allitasok kozti osszefuggeseket vizsgal, de nem vizsgalja azok valosagtartalmat. Vagyis A es B premisszabol levon egy C kovetkeztetest. Peldaul a klasszikus “Minden ember halando.” & “Szokratesz ember.” premisszakbol kovetkezik a logikus allitas, miszerint “Szokratesz halando.” Ha ez elso allitast ugy fogalmazzuk meg, hogy “Minden ember halhatatlan.”, akkor ugyanolyan logikus kovetkeztetes levonni azt, hogy “Szokratesz halhatatlan.” Maskepp fogalmazva, hamis premisszabol teljesen logikus uton jutunk hamis kovetkezteteshez, de ez nem a logika hibaja, ugyanis a logika nem vizsgalja,nem vizsgalhatja a bemeneti allitasok igazsagtartalmat. Olyan, mint egy program, ha hulyeseget taplalunk bele, akkor hulyeseg jon ki, de az logikus hulyeseg lesz.

Premissza nelkuli allitasokbol nyilvanvaloan nem leheg logikai uton kovetkeztetest levonni, marcsak ezert sem all a “vilagon minden logikabol”. Marpedig az “istenek leteznek / nincsenek” allitasnak nincs premisszaja. Tehat az, hogy a vilagon nincsenek istenek, semmivel sem “logikusabb”, mint az, hogy vannak. Lehet szimpatikusabb, lehet konnyen ertheto, lehet sokminden, de nem lehet logikusabb.

(Megjegyzes: termeszetesen lehet megfogalmazni allitasokat, amik aztan kizarjak az istenek letet. Pl.: „Janur elsejen minden isten megjelenik a Hosok teren.“ & „Iden nem volt senki a Hosok teren.“ Ebbol nyilvanvaloan kovetkezik, hogy „nincsenek istenek“. De ugye nem vizsgaljuk a premisszak igazsagtartalmat, es kozel sem biztos, hogy az az isteni let definicioja, hogy januarban megjelenik-e valahol. Tehat a logikank ez esetben csak a januar elsejen a Hosok teren megjeleno istenek letet zarta ki, semmi tobbet. En ugyanilyen alapon zarom ki azt, hogy a kereszteny isten ugy es abban a formaban letezzen, hogy a keresztenyek allitjak, mivel ez egy ellentmondasos rendszerhez vezet. Ellentmondasmentes isteni letet nem tartok kizartnak.)

Egyetértek. Hozzátenném, Occam borotvája/ollója mittudomén sem tudományos törvény, csupán logikai "ökölszabály", nem feltétlenül igaz mindenhol.

Sokan hajlamosak erre mégis megingathatatlan tényként hivatkozni, pedig nem mindig (és igen gyakran nem) a legegyszerűbb válasz az igaz.

#4 azért eléggé össze fogott értékelés. Éppen ezért nem keverném a saját (egyéni) hitemet az emberiség tudományos ismereteivel. Egy adott dolgot ismerek valamennyire, ezért hiszem, hogy tudományos igazság (és remélem, hogy nem tévedek). Az én tudományos igazságommá akkor válik, ha én bizonyítottam (mások – hozzáértők által megismételhető módon).

A halál utáni élet „kiskapuja” pont azért létezik, mert kellően pongyolák voltunk vele kapcsolatban. Mire vonatkozna az a kiskapu? Az életre? Annak a személynek az életére, vagy egy absztrakt valamire? Ha az adott személyé, akkor eszerint tőle elválasztható (hiszen az adott személy vizsgálható a halála után). Ha absztrakt, akkor miként értelmezzem? Szóval feltehetően (attól feltehetően, hogy én nem vagyok e témában az emberiség teljes ismeretének birtokában!) vagy nem értelmeztük tisztán azt az életet, vagy nincs "utána".

#12

Occam borotvaja megintcsak az a dolog, amivel eloszeretettel elnek vissza az emberek. Valahogy ugy el a koztudatban, hogy “az egyszerubben megofgalmazhato” dolog az, ami mindig igaz. Most tekintsunk el attol, hogy valoban “mindig” igaz-e, ami egyszerubb, es nezzuk csak azt a reszt, hogy mitol egyszerubben megfogalmazhato valami. Az atlagember ezt ugy interpretalja, hogy egyszerubben megfogalmazhato, azaz kevesebb szobol all. Peldaul egy verben forgo szemu felboszult istenhivo Occam-borotva erve igy hangzik:

Melyik sz egyszerubb?

A) A vilegegyetemet komlex es ismeretlen fizikai torvenyek hoztak letre, amikor a semmi felrobbant, es valami lett.

B) A vilagot Isten teremtette.

Nyilvan Occam borotvaja alapjan, ha az egyszerubb mondatszerkezet az igaz, akkor B)

Az igyanilyen verben forgo szemu materialista valasza:

A)A vilagegyetemet fizikai torvenyek hoztak letre.

B) A vilagot egy kiismerhetetlen es bizonyithatatlan metafizikai leny puszta akarata teremtette a semmibol.

Szoval mindig lehet olyan megfogalmazast keresni, ami szerint a mi verzionk egyszerubb, ergo igazabb (-nak tunik).

Nyilvan Occam sem a nyelvi megfogalmazast vette alapul, de ezt ugye tanulni kene. Szoval ezert emelkedik altalaban a vernyomasom 20%-kal, ha meghallom, hogy az Occam-elv alapjan ez es ez az igaz.

#13

Ez ertelmetlen blabla. Mikent lehet a szemelyt elvalasztani az eletetol? Ehh. A halal utani let egyaltalan nincs kodosen definialva, amugy. Pontosan azt mondja, hogy van egy az emberi testtol fuggetlen, az ember nem fizikai attributumait hordozo anyagtalan objektum, amit leleknek hivunk, es ezek valahol egy konkret helyen osszegyulnek a gazdatest halal utan. Vagy, masok szerint uj gazdatestet keresnek. Ezt minden vallas - nemileg kodositve a helyszint illetoen - de azert baromi konkret igeretkent adja elo. Hetvenhet szuzlannyal es minden egyebbel.

#13:

Ej-ej, ezt a halál utáni élet kérdést most megpróbáltad logikai mocsárba fojtani. Ez nem cáfolat, ez megerőszakolás.

:D

Nem, nem azért nyitott, mert rosszul definiáljuk.

Azért, mert még a klinikai halál alatti különös jelenségek sem magyarázhatóak, pedig sokszorosan bizonyítottak, így aztán azokról nem tudhatjuk, hogy bizonyítékok-e a valódi fizikai halál utáni állapotra.

Ez nem filozófiai szempontból nyitott kérdés.

De objektívan nem lehet azt mondani, mindig is nyitott marad.

" Szerintem a szellemek nem kóborolnak a szobámban, szerintem nem létezik az isten."

Ha csak a szobádat átjáró rádióhullámokat látni tudnád, meglepődnél, milyen "zsúfoltan vagy". Mégsem zavar téged, akkor már pár átsuhanó szellem elfér. :D

Komolyra fordítva, ezek azok a területek, ahol még igazi tudományos igen-nem választás nem történt, sokáig nem is fog, talán soha. Objektívan viszont nem is cáfolhatóak, tehát egy igen-nem választ csupán színtiszta hitre lehet alapozni, akármelyik irányba döntesz.

Persze nem a hithez-valláshoz kötődő legenda-világra gondolok. A halál utáni élet lehetősége sem jelenti azonnal a mennyország és pokol létezését, még Isten létezését sem. Ha a halál utáni élet lehetősége ténnyé válna, akkor sok vallás ujjongva üdvözölné, pedig az ég egy világon semmit nem igazolna a vallásokból a halál utáni élet lehetőségén kívül.

#19:

Sajnos a véleményed rossz alapfeltételezésekre alapul.

1. a tudomány már ismer mindent, ami ebbe MOST nem fér bele az nincs.

2. ami nem tűnik logikusnak, az nincs is. Ez sem igaz. Nem tudod a mögötte lévő okokat, innentől nincs alapod logikát keresni, azt ráhúzni próbálni. Csak egy példa, a vízre szórt fahéj, bármi por céltalanul kóvályog, mintha felmérné az edényt, táncolna vagy jófene tudja. Amíg a Brown-mozgás nem volt ismert, ez is egy misztikus dolog volt.

Tényleg az egyetlen tiszta válasz az, hogy nincs bizonyíték, nincs elfogadható elmélet, ezért vagy van, vagy nincs.

"Ha nem tudjuk bizonyítani hogy van isten és halál utáni élet, akkor meg mire alapozunk?"

Semmire. Nincs mire alapozni. Neked is maximum véleményre van alapod:

"Ezek nagy szabású népi hiedelmek"

Bármilyen irányú bizonyíték, cáfolat nélkül ez is csak szubjektív vélemény.