Mi alapján állítja a tudomány, hogy minden, ami a világban létezik, anyagból van?
A fény érzékszerveinkkel érzékelhető ezért foglalkozik vele a tudomány.
De miért nem teszi fel azt a kérdést, hogy létezik-e valami, ami érzékszerveinkkel nem érzékelhető?
Szóval most átfogalmaztam az eredeti kérdést.., bár nem nagyon. Lényegileg ugyanarról van szó.
"De miért nem teszi fel azt a kérdést, hogy létezik-e valami, ami érzékszerveinkkel nem érzékelhető? "
A rádióhullámok nem érzékelhetőek érzékszerveinkkel.
Kevered a materializmust a tudománnyal. De nyugodj meg, nem vagy ezzel egyedül.
A tudomány nem állít ilyet. A tudomány objektíven megítélhető, reprodukálható tudást keres, általában a világ mérhető, számszerűsíthető dolgaiból építkezve. Mivel kizárólag az anyagot vagyunk képesek mérni, így a tudomány alapvetően az anyagot vizsgálja. A tudomány nem materialista, hanem egyszerűen csak a matériát, az anyagot képes vizsgálni.
Illetve nem csak az anyagot, hanem bármit, ami az anyagra hatással van. Ott a gravitáció. Ez egy nagyon misztikus, szinte ezoterikus szintű csoda, hiszen két tárgy úgy gyakorol egymásra hatást, hogy nincsenek anyagi szinten összekötve. A gravitáció fogalmával, működésének magyarázatával alapvetően a boszorkányság, misztikum jelent meg a tudományban. De a gravitáció anyagra gyakorolt hatását képesek vagyunk mérni. Ezáltal fel tudjuk tárni a működését, a hatásmechanizmusát, viselkedését. Így ma a gravitációra egy alapvetően nem túlságosan csodaszámba menő fizikai jelenségként gondolunk, amit ugyanolyan törvényszerűségek határoznak meg, mint bármilyen anyagi jellegű dolgot.
A tudományok nem találtak olyan jelenségeket, ami miatt bővíteni kellene a jelenlegi világképünket. Lehetne mondjuk az F = m*a képletet kiegészíteni ilyenre: F = m*a * (istenakarata + karma/sor), de ezekkel a hozzáadott paraméterekkel az a gond, hogy nem tudunk róluk semmit, így alapvetően nem tesz hozzá semmit a világ ilyen jellegű megismeréséhez. A vizsgálódásaink alapján az F=m*a képlet az esetek 99,99999%-ban helyesen írja le a vizsgált jelenségek közötti kapcsolatot.
Innen természetesen jelent meg a materializmus, mint filozófiai irányzat. Hiszen amit vizsgáltunk az anyagi világban, arról mind-mind kiderült, hogy alapvetően nagyon egyszerű törvényszerűségek alapján működik. (A nagyon egyszerű itt inkább filozófiai kategória. Lehet, hogy három táblányi képlettel tudod két jelenség között feltárni az összefüggéseket, de minden lépés, művelet önmagában nézve egyszerű, logikus.) Amiről régen azt gondoltuk, hogy csoda, hogy valami isteni tevékenység, arról kiderült, hogy alapvetően csak egyszerű fizika. Nem találtunk olyan alapvető jelenségeket, amelyeket ne lehetne ilyen egyszerű módon leírni. Persze, hogy kialakult az a nézet, hogy ebből úgy tűnik, hogy lehet, hogy nincs is semmi olyan a világban, ami nem egyszerű fizikai törvényszerűségek mentén működne, hogy Isten ha esetleg létezik is, nem igazán aktív, hiszen nem nagyon szól bele a világ dolgainak működésébe.
A tudomány tehát nem állít olyat, hogy minden csak anyagi jellegű lenne, de minden eredménye erősíti ezt a nézetet. A vallásnak sem feltétlenül az a feladata, hogy tudományos egzaktsággal mutassa be a világot, hogy fizikailag igaz dolgokat állítson, hanem hogy rámutasson arra hogy hogyan viszonyuljon helyesen az ember önmagához, a másik emberhez, a társadalomhoz, a környezetéhez, az élővilághoz, és úgy a világhoz általában. Milyen gondolatok mentén alakítsa ki a viszonyulását és miért. Lehet beszélni pl. a lélekről. Sok dolgot megtanulhat az ember, ha megérti és használja ezt a fogalmat, és az által elmondott bölcsességeket. De ne akarjunk a lélekből egy fizikai jelenséget csinálni. Ez csak korunk túlságosan tudományorientált gondolkodásának a „betegsége”.
Próbálom kideríteni, hogy mit is akar tudni valójában a kérdező, apránként majd csak eljutunk odáig is :)
(Mondjuk sejtem, hogy valami ezoterikus alap állhat a háttérben, de majd kiderül.)
Van egy rakás dolog ami az érzékszerveinkkel nem érzékelhető és a tudomány foglalkozik vele.
Rádióhullám, különböző hullámhosszú csak műszerrel érzékelhető hullámok (infravörös, ultraibolya), rádióaktivitás, mágnesesség, stb.
Szóval akkor mi a kérdés?
"A rádióhullámok nem érzékelhetőek érzékszerveinkkel."
Valóban nem. De itt is anyagi természetű jelenségről van szó. Rezgő töltések révén keletkező jelenségről.
Csak érzékszerveink TÖKÉLETLENSÉGE MIATT nem érzékeljük, NEM AZÉRT MERT NEM ANYAGI TERMÉSZETŰ jelenség. Nagy különbség.
(Anyagi természetű) műszerekkel már érzékelhető a rádióhullám, ilyen értelemben az adott műszer egy "továbbfejlesztett érzékszerv".
De létezik-e olyan jelenség a világban, amihez nem lehet anyagból műszert készíteni (hogy tökéletlen érzékszerveink számára tapasztalható legyen)?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!