Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mi alapján állítja a tudomány,...

Mi alapján állítja a tudomány, hogy minden, ami a világban létezik, anyagból van?

Figyelt kérdés

2013. dec. 22. 12:01
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
100%

De létezik-e olyan jelenség a világban, amihez nem lehet anyagból műszert készíteni (hogy tökéletlen érzékszerveink számára tapasztalható legyen)?


Hát figyu, ha nem vagyunk képesek se saját érzékszerveinkkel érzékelni, se semmiféle olyan műszert építeni, amelyik képes az érzékelésére (vagyis semmiféle általunk ismert anyaggal vagy mezővel nem lép kölcsönhatásba), akkor nem tökmindegy? :D

2013. dec. 22. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
100%
Úgy is lehet fogalmazni, hogy ami semmi olyannal nem lép kölcsönhatásba, amit ismerünk, az végeredményben vehető úgy, hogy a mi világunk számára nem is létezik. Occam borotvája elv.
2013. dec. 22. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 A kérdező kommentje:

"

Hát figyu, ha nem vagyunk képesek se saját érzékszerveinkkel érzékelni, se semmiféle olyan műszert építeni, amelyik képes az érzékelésére (vagyis semmiféle általunk ismert anyaggal vagy mezővel nem lép kölcsönhatásba), akkor nem tökmindegy? :D

"


Szerintem egyáltalán nem mindegy.

Ha a tudomány a te hozzáállásodat követte volna, akkor sehova sem jutott volna el.


Ha valamit most nem tudunk érzékelni, az nem jelenti azt, hogy később sem lesz rá lehetőség, nem?


A rádióhullámokat sem érzékelték a középkorban (csak hogy a példánál maradjunk). Mégis voltak olyanok, akik képesek voltak eljutni a rádióhullám fogalmáig.

Pedig még a kérdés is hiányzott eleinte.


Éppen a szokásokhoz nem ragaszkodó gondolkodás vitte előre a tudományt.

Az a gondolkodás, ami semmilyen új gondolatra sem legyintett, hogy: tökmindegy.

2013. dec. 22. 13:29
 14/28 anonim ***** válasza:
100%
Az a valami ami semmilyen hatást nem fejt ki a világunkra, mivel semmilyen műszerrel vagy érzékszervvel nem mérhető az számunkra egyszerűen a semmi, mivel nem létezik. A semmit nem szokták kutatni. Mit kutassanak egy olyan valamin amit sehogy nem lehet érzékelni?
2013. dec. 22. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 A kérdező kommentje:

"Az a valami ami semmilyen hatást nem fejt ki a világunkra, mivel semmilyen műszerrel vagy érzékszervvel nem mérhető az számunkra egyszerűen a semmi, mivel nem létezik. A semmit nem szokták kutatni. Mit kutassanak egy olyan valamin amit sehogy nem lehet érzékelni?"


Ha én örömet érzek, akkor ezt az élményemet milyen műszerrel lehet érzékelni?


Tudom, hogy amikor örömet érzek, akkor egyidejűleg egy csomó fizikai és kémiai jelenség lejátszódik az agyban és a szervezet többi részében is.

Ezek a jelenségek mérhetőek.


De azok a méréseredmények, amiket kapunk nem azonosak az ÉLMÉNNYEL, amit átélek ha örülök, nem azonosak magával az örömmel, úgy, ahogyan az adódik a tudatom számára az adott pillanatban.

A méréseredmények az én örömélményemről csak egy KÖZVETETT KÉPET adnak csak annak a számára, aki mér. Nem magát az örömöt, nem magát az élményt adják.

Az öröm élménye mégis létezik, nem hiszem, hogy valaki is tagadná.


Magát az élményt nem lehet mérni, csak KÖZVETLENÜL tapasztalni.

Nem mérhető, de létező jelenség (hiszen tapasztalható), az én megítélésem szerint.

2013. dec. 22. 13:44
 16/28 anonim ***** válasza:
79%

"Ha valamit most nem tudunk érzékelni, az nem jelenti azt, hogy később sem lesz rá lehetőség, nem?"


Ez igaz. Viszont ha érzékelni tudjuk, akkor az azért lesz, mert kölcsönhatásba lép valami olyan dologgal, ami anyagi természetű (mérőműszer). Ha pedig kölcsönhatásba lép vele, akkor annak is szükségszerűen anyagi természetűnek kell lennie. (Most ide értendőek a mező-természetű dolgok is, mint pl. gravitáció, mágnesesség, elektromosság, stb.) Vagyis az a még fel nem fedezett dolog is anyagi természetű kell hogy legyen.


"Éppen a szokásokhoz nem ragaszkodó gondolkodás vitte előre a tudományt. "


Összekevered a szokásokat a tudományos eredményekkel. A "szokás" nem a működés elvét, hanem a jelenség általunk történő megközelítésének módját jelenti. De ettől maga a jelenség ugyanúgy fog működni, ugyanúgy lép kölcsönhatásba a dolgokkal, mintha másféleképpen közelítjük meg a jelenséget.

2013. dec. 22. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:
100%

"Ha én örömet érzek, akkor ezt az élményemet milyen műszerrel lehet érzékelni? "


A tudomány csak objektív dolgokkal tud foglalkozni, a szubjektív dolgokkal nem. Márpedig a Te saját örömérzeted objektív komponense az, hogy ilyen-olyan biokémiai folyamatok játszódnak le benned, a szubjektív komponense az, ahogyan Te megéled ezeket a biokémiai folyamatokat.

2013. dec. 22. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 A kérdező kommentje:

"A tudomány csak objektív dolgokkal tud foglalkozni, a szubjektív dolgokkal nem. Márpedig a Te saját örömérzeted objektív komponense az, hogy ilyen-olyan biokémiai folyamatok játszódnak le benned, a szubjektív komponense az, ahogyan Te megéled ezeket a biokémiai folyamatokat."



De az én szubjektív érzetem is RÉSZE az objektív világnak. Beletartozik a világba.

Te sem tagadod, hogy az érzetem létezik. És az objektív világba minden beletartozik, ami létezik.


Tehát akkor a tudomány milyen jogon szakítja ketté az objektív világot és mondja azt, hogy a biokémiai folyamatok azok, amikkel érdemes foglalkozni, és az érzet (vagy élmény), érdektelen?

2013. dec. 22. 13:55
 19/28 anonim ***** válasza:
100%

"De az én szubjektív érzetem is RÉSZE az objektív világnak. Beletartozik a világba.

Te sem tagadod, hogy az érzetem létezik."


Valóban nem. De ez még nem jelenti azt, hogy ez egy valóban létező dolog is. Az agyad ezzel az euforikus érzettel jelzi azon bizonyos biokémiai folyamatok lejátszódását. Ez viszont már teljesen szubjektív dolog, hogy mit érzel.


Hogyan hasonlítod össze azt, hogy én mit érzek örömömben, azzal, hogy te mit érzel örömödben? Honnan tudod, hogy én mit érzek, mikor azt mondom, örülök, honnan tudod, hogy ugyanazt érezzük?

Sehonnan. Csak annyiból, hogy azonos felépítésűek vagyunk, azonos biokémiai folyamatok okozzák mindkettőnkben az örömérzetet, azonos alapon felépülő agyunk valószínűleg azonos reakciót ad ezekre a biokémiai folyamatokra mindkettőnkben. De hogy ezt ki hogyan éli át valójában, az már kizárólag szubjektív megítélésen alapul.


"Tehát akkor a tudomány milyen jogon szakítja ketté az objektív világot"


Te milyen jogon akarod beleerőltetni az objektív világba a szubjektív érzetedet? :)


" és mondja azt, hogy a biokémiai folyamatok azok, amikkel érdemes foglalkozni, és az érzet (vagy élmény), érdektelen?"


Nem mondja, hogy érdektelen. Csak éppen nem tud vele mit kezdeni, nem tudja hogyan mérje, így egyelőre nem tud foglalkozni vele. Pont a dolog szubjektivitása miatt.

2013. dec. 22. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 A kérdező kommentje:

"

"De az én szubjektív érzetem is RÉSZE az objektív világnak. Beletartozik a világba.

Te sem tagadod, hogy az érzetem létezik."


Valóban nem. De ez még nem jelenti azt, hogy ez egy valóban létező dolog is.

"


Tehát ha valami létezik, az még nem jelenti azt, hogy létezik?

_


"

Hogyan hasonlítod össze azt, hogy én mit érzek örömömben, azzal, hogy te mit érzel örömödben? Honnan tudod, hogy én mit érzek, mikor azt mondom, örülök, honnan tudod, hogy ugyanazt érezzük?

Sehonnan. Csak annyiból, hogy azonos felépítésűek vagyunk, azonos biokémiai folyamatok okozzák mindkettőnkben az örömérzetet, azonos alapon felépülő agyunk valószínűleg azonos reakciót ad ezekre a biokémiai folyamatokra mindkettőnkben. De hogy ezt ki hogyan éli át valójában, az már kizárólag szubjektív megítélésen alapul.

"


Először is, azt még nem bizonyította a tudomány, hogy a biokémiai folyamatok OKOZZÁK az öröm érzését.

Csak annyi sikerült megállapítani, hogy az öröm érzésekor EGYIDEJŰLEG LEJÁTSZÓDIK az a bizonyos biokémiai folyamat.

Jelenleg éppen annyi esélye van annak, hogy az öröm okozza a biokémiai folyamatot, mint a fordítottjának.


Másrészt az, hogy két tapasztalat (a te örömérzeted és az enyém), nem hasonlítható össze, az még nem indok arra, hogy kivonjuk a tudomány vizsgálódásainak köréből. Sőt!

A te örömérzeted és az enyém is része az objektív világnak, tehát vizsgálható.


-


"

"Tehát akkor a tudomány milyen jogon szakítja ketté az objektív világot"


Te milyen jogon akarod beleerőltetni az objektív világba a szubjektív érzetedet? :)

"


Miért kellene beleerőltetnem? Hiszen benne van. Talán az te érzeted nem része a világnak, nincs benne?

Te talán kívülálló vagy, a világon kívül álló, talán nem vagy része a nagy egésznek testeddel, lelkeddel, szellemeddel?


-


"

" és mondja azt, hogy a biokémiai folyamatok azok, amikkel érdemes foglalkozni, és az érzet (vagy élmény), érdektelen?"


Nem mondja, hogy érdektelen. Csak éppen nem tud vele mit kezdeni, nem tudja hogyan mérje, így egyelőre nem tud foglalkozni vele. Pont a dolog szubjektivitása miatt.

"


De hát minden tudós érzett már örömöt. Abban a pillanatban, amikor érzi, már meg is tudja figyelni. Ez miért nem tudományos megfigyelés?

Azért mert nem egy mérőműszerrel végzi a megfigyelést, hanem a saját figyelmével?


A figyelem nem ugyanazt a lelki-szellemi dolgok területén az ember számára, mint ami a távcső a csillagász számára?

2013. dec. 22. 14:46
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!