Amit a tudomány nem tud bizonyítani az nem is létezik?

Amire nincs bizonyitek, az attol meg letezhet. A hiba ott van, hogy sokak szerint ha nincs bizonyitek, hogy nem letezik, akkor _biztosan_ letezik.

Igy alakult ki az istenhit: hiszen nincs bizonyitek, hogy _nem letezik_, TEHAT biztosan letezik. Kar, hogy ez a logika hibas...

Amit a tudomány nem tud bizonyítani, azt a tudomány nem tudja bizonyítani. Pont, történet vége. Ennél fogva aztán nem is tesz és nem is tehet róla állításokat. Kivéve persze vizsgálati céllal megfelelő logika mentén.

A megfelelő logika persze a másik oldalt is köti, vagyis kötnie kéne. Feltételezni bármit lehet, bármi alap nélkül, de az nem biztos, hogy értelme is van. Ezzel szemben viszont eléggé nagyvonalúak és engedékenyek egyesek. Például az általad felsorolt dolgok pont ebbe tartoznak. Tulajdonképpen egyiket sincs reális okunk feltételezni, és ha vizsgálati céllal meg is tesszük, nem sikerül a valóságtartalmukat megerősíteni (sem megcáfolni). Legtöbbször azért, mert nem is lehetséges az állítások vizsgálata, vagy már a feltevés is logikailag hibás. Például nem létezik semmi objektív ok, ami a dolog feltételezését indokolná.

Például, ha a halál utáni élet, Isten vagy létezése, stb. mellé én felveszem Jürgent, a skandináv varázslót, és felruházom azzal a tulajdonsággal, hogy ő tünteti el az elkallódó holmikat (kulcsok, fél pár zoknik, stb.), ha nem figyelünk. Ez sem nagyobb hülyeség, mint az összes többi, és ebben sincs rosszabb okom hinni, mint bennük, de nincs meg az az évszázados hagyomány adta bizalom, ami miatt olyan komolyan lehetne venni, mint a szellemek vagy Isten, vagy a halál utáni élet létezését. Bizonyítani vagy cáfolni ugyanúgy nem lehet, vagyis lehet, hogy pont rátapintottam a lényegre és Jürgen tünteti el a holmijainkat, viszont erre választ kapni sosem fogunk.

Ne keverjuk a dolgokat. A tudomany olyan dolgokkal foglalkozik, amik merhetoek, es olyan hipoteziseket allit fel, amik meressel kizarhatoak vagy megerosithetoek. A tudomany nem a “valosagot” vizsgalja, hanem egy olyan modellrendszert alkot, ami leirja a valosagot. Peldaul elofordulhat, hogy a valosagban a bolygokat kicsi lathatatlan manok mozgatjak, ugyanakkor a bolygok mozgasa leirhato pusztan a gravitacio es par egyeb newtoni torveny seitsegevel. Nyilvanvaloan a tudomany egy olyan magyarazatot fog elfogadni, ami merheto, reprodukalhato dolgokon alapul, es mivel a gravitacio ilyen, ezert ezt fogagdjuk el.

A tudomany hatokoren kivul esik minden olyan jelenseg, ami nem merheto, modellezheto, nem ad merheto es mindenki altal tapasztalhato kolcsonhatasokat a vilaggal. Az istenek definicio szerint pont ilyenek, ezert kivul esnek a tudomany vizsgalodasi teruleten. Tehat a termeszettudomany nem jelenti ki, hogy istenek nem leteznek, vagy azt, hogy leteznek, ez nem resze a termeszettudomany vizsgalodasi teruletenek. Mindenesetre merheto, specifikusan rajuk jellemzo (azaz massal nem magyarazhato) kolcsonhatasba nem lepnek a vilaggal, ezt biztosra ki lehet jelenteni.

Egy masik nagy temakor az, amikor valami elvileg lehetseges lenne, de nincs ra bizonyitek. Ilyen a foldonkivuliek jelenlete. Mivel az UFO-hivek mindenre azt a magyarazatot adjak, hogy az alienek elrejtoznek, eltuntetik a nyomaikat, a kormanyok titkoljak, es amugy is, millio eves technologiai elonyben vannak, igy aztan soha nem is lesz bizonyitek a letukre. A foldonkivuliek nem definicio szerint esnek kivul a tudomany hatokoren, mint az istenek, hanem azert, mert semmi nem tamasztja ala a letuket. Ha letezne bizonyitek, akkor termeszetesen tudosok hada allna ra a dologra. Addig nem jelenthetjuk ki teljes bizonyossaggal, hogy nincsenek, viszont nagy valoszinuseggel tenyleg nincsenek. (Ugyanigy nem jelenthetjuk ki teljes bizonyossaggal, hogy nincsenek piros varjak, kek krokodilok, hiszen senki sem latta meg az osszes varjat vagy krokodilt. De azert valoszinubb, hogy ilyenek sem leteznek.) Mindazonaltal a tudomanynak nem feladata, hogy minden beszivott hippi kijelenteset leellenorizze, aki esetleg elkialtja magat, hogy “nezd, piros varju” vagy “kek krokodil”. Aki azt akarja, hogy a piros varju bekeruljon a tudomany vizsgalati mezejebe, az fogjon el egyet, de legalabb egy tollat vagy valamit. Addig meg, bocs, mirol beszelunk…

Az utolso kategoria viszont azon dolgok csoportja, amikrol biztosan kijelenthetjuk, hogy nincsenek, mert valami bizonyosan letezo dolog kizarja a letuket, tehat ellentmondasra jutnank. Ilyen peldaul az abszolut nulla foknal hidegebb targy, mivel bizonyitott, hogy abszolut nulla ala nem lehet lemenni, de ilyen az emberi testtol fuggatlen lelek is, mivel ma mar nagyon jol tudjuk, hogy az ember viselkedese, erzelmei stb az agy biokemiai reakcioitol fuggnek. Olyannyira, hogy ha roncsolodik az agy adott terulete, akkor megvaltozik az illeto szemelyisege. Ha a szemelyiseg, a “lelek” valami ettol fuggetlen dolog lenne, akkor nem kene valtoznia, vagyis a testbol kilepo, valtozatlanul letezo, mas testbe bejuto lelek ellentmondasba kerul a biztos tudasunkkal.

Röviden: Vannak dolgok, melyekről a természettudományok nem tudnak semmit mondani. Ez egy részéről lehet, hogy MAJD lehet mondani valamit.

Halál utáni élet? Erről nem hinném.

Isten létezése? Teljesen független.

Szellemek? Ha csakugyan vannak, s vizualizálhatóak, akko igen. De láttál-e már, vagy feltételezhető, hogy csak érzéki csalódás volt?

Földönkívüliek a Földön? Ezzel inkább a diplomácia fog foglalkozni, ha lesz.

Jelenleg ezek bármelyikéről nem tudunk semmit se mondani, max logikázni:

A Jetit tuti láthattuk volna már. Ha földönkívüliek itt lennének, akkor már tudnánk azt.

Sajnos vannak "tudományfanatikusok", akik így gondolkodnak, vagyis pontosabban egyszerűen ignorálnak mindent, ami nem fogható a mai tudományos keretekbe. De ez nem a tudomány, csupán azok, akik belekövesedtek a már ismert területekbe és homokba dugják a fejüket mindennel szemben, ami új és más.

Az einsteini fizika, a kvantumfizika is nehezen törte át magát az ilyen "falakon".

Viszont az biztos, hogy az ilyen ignoráns hozzáállás a valódi új tudományos felfedezéseket maximum késleltetni tudja, megakadályozni nem.

Ami meg teljesen nélkülözi a tudományos alapokat, nagyobb biztonsággal akad fel az ilyen "agresszív" szűrőn, tehát azért van haszna is az extrém szkepticizmusnak.

#7:

De azért el kell ismerned, ez ugyanúgy csak hited, mint azoké, akik hisznek ezekben. Mindkét oldal kiindulási pontja a nem létező bizonyíték. :)

Én nem logikusnak nevezném, legfeljebb valószínűbbnek. :)

Egyébként a halál utáni élet léte azért nagyon nem lezárt kérdés, legalábbis a klinikai halál állapotában észlelt és mai ismereteinkkel megmagyarázhatatlan jelenségek még hagynak egy kiskaput. Ez sem bizonyíték, de a radikális NEM objektívan nem kimondható.