Kérlek magyarázzátok el, mert idegesít. Hogyan hullámozhat a semmi?
Érteni nem lehet, csak megszokni :)
Amiről nincs érzéki tapasztalatunk, azaz soha nem alkottunk róla képet, azt nem lehet elKÉPzelni.
Amúgy nem a semmi hullámzik, hanem az elektromágneses erőtér, ami valami. Még tömege is van.
A Maxwell-elmélet igényli az abszolút teret, a Newtoni mechanikával ellentétben nem relatív. Ha van két töltött gömb, és közeledek feléjük egyenletes sebességgel, akkor Galilei szerint tekinthetem úgy is, hogy én állok és ők közelednek, és úgy is hogy ők állnak és én közeledem.
De a Maxwell-elmélet szerint a két eset nem egyenértékű, ha ők közelednek, akkor "mozgó töltés mágneses mezőt kelt", tehát fellép köztük egy vonzás, ami mérsékli a Coulomb-taszítást. Adta magát a feltételezés, hogy van az elektromágneses kölcsönhatásnak egy közvetítő közege, és az ahhoz képesti mozgás számít.
A Coulomb-taszítás annyival nagyobb, hogy ez földi körülmények között nem mérhető ki, de a fény az éterhez képest terjed fénysebességgel.
Megmérik a fénysebességet a földpálya ellentétes oldalain (tavasszal és ősszel), a különbség kiadja, hogy a Föld mennyivel megy az éterhez képest. De kiderült hogy nem változik a fénysebesség a mi sebességünktől, tehát valami nem stimmel. Lorentz bebizonyította, hogy hoppá-hoppá, nem olyan egyszerű a dolog, hiszen az éterhez képest mozgó atomokban is torzul az elektromos erőtér, tehát az atomok a mozgás irányába összemennek, így a méterrudak is. Ennek az időmérő szerkezetekre is szükségképpen hatása van, azaz valódi összehúzódás következik be, és ennek következtében látszólagos időrövidülés is. Emiatt elvileg lehetetlen megmérni az éterhez viszonyított sebességet.
Einstein kijött egy alternatív, de matematikailag az előzővel ekvivalens elmélettel, ami éter nélkül magyarázta ugyanezt: az idő és a hossz is relatív.
Az elektromágneses jelenségekre alkalmazva ("relativisztikus elektrodinamika") tovább bonyolódnak matematikailag a már eleve nem egyszerű Maxwell-egyenletek. A fenti példában az elektromágneses tér a megfigyelő sebességétől függően egyre több mágneses összetevőt tartalmaz. Ezt "tértenzorral" írja le, és azok mindenféle transzformációival, szóval nem egyszerű...
És akkor még a kvantumosságról nem is beszéltünk, hogy ráadásul az egész hullámzás adagokban is terjed...
" Hogyan hullámozhat a semmi?"
Úgy hogy belejtünk egy követ
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!