Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kérlek magyarázzátok el, mert...

Ozmium42 kérdése:

Kérlek magyarázzátok el, mert idegesít. Hogyan hullámozhat a semmi?

Figyelt kérdés
A józan paraszti ész, és a newtoni fizika úgy definiálja a hullámot, mint valaminek a jellegzetes mozgását. Az elektromágneses hullámokról is azt gondolták eleinte, hogy van egy közeg, ami hullámzik, de ezt elvetették. De ha a hullámzás valaminek a mozgása, "valami" pedig nincs, akkor mi marad?

2014. aug. 2. 21:33
 1/7 anonim ***** válasza:
50%
Az elektromágneses hullámok közvetítői a fotonok. Ahol elektromágneses sugárzás van, ott vannak fotonok, van ami rezegjen (kicsit durva az egyszerűsítés, de talán érthető)
2014. aug. 2. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
50%
A newtoni fizikat es az einsteini/kvantumfizikat ne nagyon akard egy kalap ala venni. A newtoni fizika szerint pl ket szembe halado test sebessege osszeadodik, mikozben ez relativisztikus sebessegeken egyaltalan nincs igy. A feny kettos termeszete (hullam es reszecske) is elegge bonyolitja a helyzetet.
2014. aug. 2. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Az a baj, hogy pont azért nevezünk valamit hullámnak annak ellenére, hogy nem teljesen az, mert bizonyos tulajdonságai a newtoni mechanika hullámaira emlékeztették a feltalálót. Szóval a newtoni fizika az asszociáció alapja. Így viszont annak, aki nem érti (én), fel kell oldani a newtoni hullám és a kvantumfizikai hullám közötti ellentmondásokat.
2014. aug. 2. 22:18
 4/7 anonim ***** válasza:
100%

Érteni nem lehet, csak megszokni :)


Amiről nincs érzéki tapasztalatunk, azaz soha nem alkottunk róla képet, azt nem lehet elKÉPzelni.


Amúgy nem a semmi hullámzik, hanem az elektromágneses erőtér, ami valami. Még tömege is van.


A Maxwell-elmélet igényli az abszolút teret, a Newtoni mechanikával ellentétben nem relatív. Ha van két töltött gömb, és közeledek feléjük egyenletes sebességgel, akkor Galilei szerint tekinthetem úgy is, hogy én állok és ők közelednek, és úgy is hogy ők állnak és én közeledem.

De a Maxwell-elmélet szerint a két eset nem egyenértékű, ha ők közelednek, akkor "mozgó töltés mágneses mezőt kelt", tehát fellép köztük egy vonzás, ami mérsékli a Coulomb-taszítást. Adta magát a feltételezés, hogy van az elektromágneses kölcsönhatásnak egy közvetítő közege, és az ahhoz képesti mozgás számít.

A Coulomb-taszítás annyival nagyobb, hogy ez földi körülmények között nem mérhető ki, de a fény az éterhez képest terjed fénysebességgel.

Megmérik a fénysebességet a földpálya ellentétes oldalain (tavasszal és ősszel), a különbség kiadja, hogy a Föld mennyivel megy az éterhez képest. De kiderült hogy nem változik a fénysebesség a mi sebességünktől, tehát valami nem stimmel. Lorentz bebizonyította, hogy hoppá-hoppá, nem olyan egyszerű a dolog, hiszen az éterhez képest mozgó atomokban is torzul az elektromos erőtér, tehát az atomok a mozgás irányába összemennek, így a méterrudak is. Ennek az időmérő szerkezetekre is szükségképpen hatása van, azaz valódi összehúzódás következik be, és ennek következtében látszólagos időrövidülés is. Emiatt elvileg lehetetlen megmérni az éterhez viszonyított sebességet.

Einstein kijött egy alternatív, de matematikailag az előzővel ekvivalens elmélettel, ami éter nélkül magyarázta ugyanezt: az idő és a hossz is relatív.

Az elektromágneses jelenségekre alkalmazva ("relativisztikus elektrodinamika") tovább bonyolódnak matematikailag a már eleve nem egyszerű Maxwell-egyenletek. A fenti példában az elektromágneses tér a megfigyelő sebességétől függően egyre több mágneses összetevőt tartalmaz. Ezt "tértenzorral" írja le, és azok mindenféle transzformációival, szóval nem egyszerű...


És akkor még a kvantumosságról nem is beszéltünk, hogy ráadásul az egész hullámzás adagokban is terjed...

2014. aug. 3. 00:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

" Hogyan hullámozhat a semmi?"


Úgy hogy belejtünk egy követ

2014. aug. 3. 03:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 Csicsky ***** válasza:

A vákuum az nem az üres tér, hanem közeg. Szuperfolyékony közeg. Ha érdekelnek az ezzel kapcsolatos dolgok, akkor hallgasd meg errő a témáról Dávid Gyula előadásait. A YouTuben is megtalálsz közülük egypárat.


[link]


[link]

2014. aug. 3. 08:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Az egy dolog, hogy a mechnikai hullámok mozgás formájában nyilvánulnak meg, de nem ez az általános definíció. Hullám az, amikor egy rezgés vagy zavar térben terjed, rezgés pedig az, ha egy fizikai mennyiség egy átlagérték körül egy korlátos tartományban ingadozik. Fizikai mennyiség pedig nem csak elmozdulás lehet, hanem nyomás, hőmérséklet, elektromos térerősség, stb., és ez mind "valami", mert mérhető dolgok.
2014. aug. 4. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!