Mire való, illetve mi az a részecske gyorsító (lécci paraszti ésszel magyarázzátok, mert h. lye vagyok hozzá)?

Részecskéket gyorsítanak közel fénysebességre, és ütköztetik őket. Az ütközésből felszabaduló energiából pedig új részecskék keletkeznek. A részecskegyorsítók segítségével fedeztek/fedeznek fel rengeteg új részecskét.

Most ennyi jutott eszembe, de majd v.ki leírja bővebben:)

A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára. Ilyen gyorsító tulajdonképpen a TV képcsöve is, amely elektronokat gyorsít. A magfizika és részecskefizika területén (például a CERN-ben) ennél jóval nagyobb energiákra gyorsítanak részecskéket (elektront több száz GeV-re). Nagyobb energián nagyobb térbeli felbontás érhető el, valamint létrejöhetnek nagy tömegű részecskék (E=mc2).

A részecskék energiája kicsi a vizsgálathoz ezért gyorsítják. A csöves TV is csak úgy tud képet rajzolni hogy a színesnél pld 24kV gyorsítófeszültség van a cső belső terében.

Arról a képletről biztos hallottál, hogy E=m*c^2

(E-energia; m-tömeg; c-fénysebesség)

A fénysebesség az elméleti legnagyobb sebesség, de gyakorlatban még azt se lehet elérni.

Ebből a képletből látszik, hogy ha egy részecskének energiát adsz, az gyorsul. Egészen addig, amíg a sebessége megközelíti a fény sebességét. Mivel már nem bír tovább gyorsulni, a további energia adagolástól elkezd nőni a tömege. Minél nagyobb tömegű, részecskéket ütköztetsz, annál nagyobb a felszabaduló energia, tehát nagyobb a roncsolódás, a részecske kisebb darabokra esik szét.

Ez arra jó, hogy a részecskék alkotóelemeikre bonthassuk,és megvizsgálhassuk miből épülnek fel...

Röviden, egyszerűen talán ennyi...

Ha valamit tudni szeretnénk az atomokról és az atomi részekről, akkor ma ezt leginkáb csak úgy tudjuk megnézni, ha más részecskékkel megdobjuk ezeket. Atomot egyelőre nem lehet megfogni, megnézni, megszagolni, kézzel szétszedni. Van már alagútmikroszkóp erre, de az nagyon lassú és azzal igazából csak tapogatni lehet, nem nézni.

És minél nagyobb energiájú az a részecske, amit dobsz, annál pontosabban lehet használni és annál többet tudsz meg az atomról.

Jóformán a lényeges információkat már elmondták előttem. Még annyit fűznék, hozzá, hogy többféle gyorsító is van. Legegyszerűbb a lineáris gyorsító, itt csak a gyorsítófeszültség polaritását kell megfelelően váltogatni, amíg a részecske egy apró Faraday-kalitkában van. Utána van a ciklotron, itt egy erőd mágneses térrel érik el, hogy körpályán mozogjon a részecske, a legfejlettebb pedig a szinkrotron, itt is mágneseket használnak, csak itt a mágnesek erősségét változtatják a részecske sebességétől függően.

A CERN-ben például először egy lineáris gyorsítón megy át a proton, utána egy Proton Sinkrotonon, utána a Super Proton Sinkrotronon míg végül beérkezik az Large Hadron Collider-be.

Többek között a Higgs-bozont meg a gravitront is keresik jelenleg.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy van jóval "hétköznapibb" felhasználásuk is.

Pl: Egyes klinikákon vannak ún. "bébi" ciklotronok, melyekkel a pozitron-sugárzó anyagot állítják elő, amit a PET-CT-hez használnak fel.

#8, értelmetlen dolgokat írtál.

Nézz utána inkább normálisan. Ne az UFO magazinban!