Nem marhaság a papír összehajtós példa?
Tudjátok van az a példa, miszerint ha x-szer összehajtunk egy papírlapot, akkor felér az űrig. Én értem, hogy mi az az exponenciális növekedés, és a kettő hatványai szerint nő a papír magassága de:
Ha már magasabb a papír, mint amekkora a felülete, akkor nem lehet összehajtani. Mindig az aktuálisan összehajtott oldalból lejön a gerinc vastagsága (magasság, ergo űrigérő rész) és a megmaradt rész feleződik meg. Az én számításaim szerint, ha egy papírlap 0,1 mm vastag, akkor max hétszer lehet félbehajtani, amennyiben a hajtogatást a hosszabb oldal megfelezésével kezdjük. Ekkor a rövidebb oldal 22,6 mm. Amennyiben ekkor félbehajtanánk a lapot, a rövidebbik oldal (ami soron következne a hajtogatásban) 22,6 mm hosszú lenne, a magasság pedig 25,6 mm. Így elég nehéz lenne félbehajtani.
Ne jöjjön nekem senki a mítoszrombolók marhaságával, mert ott teljesen mások voltak az arányok!!!
Amennyiben nem összehajtásról, hanem félbevágásról és egymásra tevésről beszélnénk, akkor lenne értelme a példának.
"Ez a kettévágással egymásra tevős módszer azért nem állja meg a helyét, mert ha egymásra hajtod a rétegeket, a végén egyre vastagabb rétegeket hajtasz be, ellenben ha papírlapokat teszel egymásra annak nem fog hatványozódni a rétegek vastagsága. Tudtommal ez a példa valami ilyesmiről szól. "
Ez konkrétan nem igaz. Így ugyanúgy vastagszik a cucc, csak elviekben a végtelenségig tud, mert nem vesz el nagyobb felületet a vastagodás, mint amekkora a papír felülete. De fölösleges már ezen vitázni.
Amúgy van egy nagyon jó érvem a saját példám mellett. Ezt elméletben meg lehet oldani, az összehajtósat elméletben sem. Elméletben létezik pontszerű kiterjedés, viszont nem lehet azt a tárgyat félbehajtani, amelynek a magassága nagyobb, mint a felülete.
ENNYI! :D
A matematikában ismerünk olyan objektumot, ami végtelen keskeny, végtelen magas, a felülete (integrálja) viszont egységnyi. Ezt szokták szemléltetni a végtelenszer összehajtott papírlappal, ami végtelen magas, végtelen keskeny, de a felülete véges, pont papírlapnyi.
Nyilvánvalóan a valóságban ezt nem lehet kivitelezni, de a matematikai absztrakcióban létezik.
"Eh. Ez a példa nem arra való hogy így elgondolkozz rajta hogy vajon össze lehet-e hajtani 99999szer egy papírlapot. Ez a példa megmutat egy matematikai törvényt. Ennyi."
De én szeretek alapos lenni.
A faladat elméleti, és az a célja hogy megértsd milyen gyorsan nőnek a számok hatványozással. Pl.:
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!