A mérleg most súlyt mutatja vagy a tömeget?

Épp ezért volt használatban korábban a kilogramm helyett a kilopond mértékegység. Nem tudom miért kopott ki a köztudatból, pedig az sokkal valószerűbb és életszerűbb mértékegység volt valami súlyának a meghatározására, mint a kilogramm. Már csak azért is, mert a tömeget kilogrammban (grammban), míg a súlyt kilopondban (pondban) mérik (mérték).

[link]

Minden 2 karú mérleg tömegeket hasonlít össze, tehát az tömeget mér. Az ugyanúgy működne a Holdon is, csak kevésbé lenne érzékeny.

Az összes többi mérleg erők hatására létrejövő deformációkkal dolgozik, tehát súlyt mér. Az már a Himalája csúcsán is problémás, ott újra kell kalibrálni, ha igazán pontosan akarsz mérni.

Ezzel nem értek egyet.

> „Minden 2 karú mérleg tömegeket hasonlít össze, tehát az tömeget mér. Az ugyanúgy működne a Holdon is, csak kevésbé lenne érzékeny.”

A kétkarú mérleggel is lehet olyat csinálni, hogy a kezemmel lejjebb nyomom, és akkor a kezem által kifejtett erőt hasonlítja össze a másik oldalra helyezett súllyal.

> „Az már a Himalája csúcsán is problémás, ott újra kell kalibrálni, ha igazán pontosan akarsz mérni.”

A magasság mellett a földrajzi szélesség is probléma, ugyanis a Föld forog. Szerintem ez a forgás egy-kettővel korábbi tizedes jegyben nyilvánul meg a súlyt illetően, mint a néhány ezer méteres magasság.

> „Az összes többi mérleg erők hatására létrejövő deformációkkal dolgozik, tehát súlyt mér.”

Ahhoz a mérleghez mit szólsz, amin a mérendő tömeget két rugó közé tesszük, kitérítjük, és a rezgésének periódus idejét mérjük közvetlenül, aztán a rugóállandók és a geometriai elrendezés alapján kiszámítjuk a tömegét? Ez a világűrben is működik, erőt jellegű dolgot nem mérünk benne, tehát nyilván súlyt sem.

Vagy az is egy jó módszer tömegek összehasonlítására, hogy légpárnás asztalon ütköztetjük őket, és akkor a tehetetlen tömegük arányára tudunk következtetni az ütközés előtti és utáni sebességükből. Megint csak erőmérés nélkül úgy, hogy a súlyuk sehol nem jön játékba.

Természetesen még a 00:03-as válaszra reagáltam, a 00:10-es korrekt.

(((Az más kérdés, hogy a gravitációt nem lehet leárnyékolni, és így nem fog kimaradni semmiből…)))

#9 olyan jól megfogalmazta, akkor teszek én is egy próbát :)

A mérleg a mérőtálcára ható erő mérőtálcára merőleges komponensét méri.

hát akkor én is teszek egy kísérletet, mert sok itt a csacsiság.

Kétkarú mérleg: Szögelfordulást jelez (indikál)! (két erő egyen súlyának jelzésével direkt tömeget mér, mert a serpenyőbe etalon (vagy annak ismert számszorosa)tömegű testre ható erővel hasonlít össze.

Rugós mérleg: Egyértelműen elmozdulást indikál (ezt skálázzák tömegre) és a mért tömegre ható súlyerőt rugóerővel veti össze. A rugóerő a rugó karakterisztikájából és megnyúlásából számítható, de ezt elkerülendő direkt tömegre szokás skálázni.

Digitális mérleg: Ez a legérdekesebb. Több módszer létezik, a piezokristályos rugóként viselkedik és valamilyen elektromos tulajdonságának megváltozása (kapacitás, rezonancia frekvencia, vagy jobb minőségű mérlegekben nyúlásmérő bélyeg (ellenállásmérésre vezethető vissza) segítségével először analóg villamos jel , majd A/D átalakítás ezután jelfeldolgozás (átlagolás) az információ útja.

a tömeg méréséhez nem feltétlenül gravitációs térre van szükség, hanem olyan konzervatív erőtérre, ami hat a tömegre, ilyen a gravitáción túl a forgó rendszer.

Tehát a mind az összehasonlító mind a rugós mind a digitális műszer is működhet az űrben, ha forgó rendszerben vagyunk.

Van amit kalibrálni kell, van amit beállítani az erőtér normális irányába merőlegesen, izlés dolga, hogy melyik módszert választod!

Remélem, elég részletes voltam.

Apróbb csacsiságok azért neked is összejöttek…

> „két erő egyensúlyának jelzésével direkt tömeget mér”

Fentebb már említettem, hogy a kétkarú mérleget is lehet „nem rendeltetésszerűen” használni, és akkor nem direkt tömeget mér. Például, ha töltéseket rakunk bele, és az egészet valamilyen elektromos térbe helyezzük, vagy héliumos lufit kötünk a két karjára, akkor nyilván nem tömegeket hasonlít össze; de ha elég hatalmas kétkarú mérleget építünk, például a két karja 200 000 kilométer hosszú, és az egyik tálca a Holdnál van a másik a Földnél… (Na jó, ez utóbbi inkább vicc, mint komoly belekötés, elképzelhető kétkarú mérleg mérettartományokban a Föld gravitációs tere igen homogénnek tekinthető.)

> „Rugós mérleg: Egyértelműen elmozdulást indikál,…”

Láttam már csigarugós fürdőszobamérleget, ami szögelfordulást indikált.

> „A rugóerő a rugó karakterisztikájából és megnyúlásából számítható, de ezt elkerülendő direkt tömegre szokás skálázni.”

Kis kiegészítés (ez nem csacsiság): a számításhoz meg kell mérni a rugó direkciós állandóját is, ezt akarjuk elkerülni; skálázást meg általánosabban kalibrációnak is mondhatnánk.

> „a tömeg méréséhez nem feltétlenül gravitációs térre van szükség, hanem olyan konzervatív erőtérre, ami hat a tömegre, ilyen a gravitáción túl a forgó rendszer.”

Tulajdonképpen ezt érzem „nagy” csacsiságnak, ugyanis nem kell konzervatív erőtér a tömegméréshez.

Például ismert alakú testek tömegét lehet úgy mérni, hogy valamilyen közegben elengedjük őket, és a végsebességüket mérjük. Vagy a tehetetlen tömegek összehasonlításának egyik legközvetlenebb módja a fentebb említett ütközéses módszer.

Ezenkívül a konzervatív erőterek közül a forgórendszeren és gravitációs erőtéren kívül fontosnak érzem kiemelni a veszteségmentes rugó erőterét is. (Ugyanis nem kell megforgatni az űrhajót, hogy tömeget mérjünk rajta, elég befogni két rugó közé, meglökni, és a rezgésének frekvenciáját mérni, ez is volt említve feljebb.)

Bocsánat, ha túlzásba vittem a fizikanáciskodást, alapjában véve a tegnapi 08:51-es is legalább olyan jó, mint a 100%-ra értékelt válaszok az első oldalon. Sőt…