A mérleg most súlyt mutatja vagy a tömeget?

Súlyt mér, és feltételezi, hogy a Föld felszínén használják, ahol a g állandó, és automatikusan elosztja ezzel.

Amúgy több lépcsőben: valamilyen rugalmas dolog deformációját méri, azt megszorozza a rugóállandójával (illetve a megfelelő Lamé-állandóval) – amit ugye nem cserélgetünk benne –, és elosztja a nehézségi gyorsulással. Így a ráhelyezett, őt nyomó dolog tömegét mutatja. De természetesen ha nem rendeltetés szerűen használod, megfogod, és a kezeddel nyomod össze, akkor az ujjaid által kifejtett erő és a nehézségi gyorsulás hányadosát fogja mutatni.

Vagy digitális mérleg esetén járható út ez az is, hogy piezoelektromos anyag van benne, aminek a deformációját a deformáció hatására a két oldala között kialakuló feszültségből lehet számolni, és innen az, amit fentebb írtam.

Szóval nem súlyt mutat, hanem egy tömegdimenziójú dolgot. Amikor a karoddal a levegőben tartod, és a kezeddel nyomod le a mérleg lapját, akkor nyilván nem súlyt mutat, mert a kezednek az nem alátámasztása vagy felfüggesztése.

Fent pedig kihagytam egy egyszerűbb esetet, hogy a kétkarú mérleg súlyokat hasonlít össze, ráadásul közvetlenül.

(Az előttem szólónak abban igaza van, hogy a deformációt hosszúságdimenziójú dologban elég megadni speciális esetekben.)

"Szóval nem súlyt mutat, hanem egy tömegdimenziójú dolgot. Amikor a karoddal a levegőben tartod, és a kezeddel nyomod le a mérleg lapját, akkor nyilván nem súlyt mutat, mert a kezednek az nem alátámasztása vagy felfüggesztése. "

Na ha már szőrszálat hasogatunk, akkor a mérleg egyszerűen ERŐT mér (mint a rugós erőmérő a fizika órán).

Mégpedig azt az erőt, amellyel a Föld vonzza az adott tárgyat, vagy az előző példánál amellyel nyomod a mérleg lapját.

(Ha még jobban hasogatjuk azt a szőrszálat, akkor a súlyerő hatására történő elmozdulást mérjük.)

A mérlegre tett tárgyra hat a Föld vonzóereje. Ez tehát ERŐ, amelynek a neve súlyerő. A mérleget hivatalosan Newtonban kellene skálázni.

Mivel Newtonban az emberek nem igazán tudnak számolni, gondolkodni, ezért a skálát kg-ban rajzolják meg. Kihasználjuk, hogy a Földön a nehézségi gyorsulási állandó értéke ÁLLANDÓ, ezért "kis csalással" a 9,81N nehézségi erőt megfeleltetjük 1kg-nak, amely viszont tömegmérték.

Tehát mikor 1kg tömegű valamit kérünk, akkor annyit fogak kimérni nekünk, amennyit a Föld 9,81N erővel vonz. (Bármi is az a valami.) És ezt azért tudják könnyen megtenni, mert a mérleg skáláján be van jelölve az 1, 2, 0.5, 3, stb . kilogramm tömegnek megfelelő súlyerő értékhez tartozó kitérés. Egyszerűbben mondva: a mérleg kg-ban van skálázva.

De ettől még SÚLYERŐT mér.