Miért gondolják annyian, hogy Darwin elmélete, miszerint a majmokból fejlődtünk ki, téves?

Ez kb. olyan kérdés, hogy miért gondolják annyian, hogy Isten létezik?

Mint ahogy a neve is mutatja, ez egy ELMÉLET, ugyanúgy, mint a relativitás ELMÉLET; ezek azért elméletek, mert még senki nem bizonyította (matematikai vagy más módszerekkel). Igaz, vannak ráutaló jelek, hogy ez az elmélet igaz, de egy tudós embert sem lehet csak ezekkel meggyőzni, azok meg, akik ehhez egyáltalán nem értenek, azok meg csak hisznek valamit.

Ezen az oldalon tökéletes megbizonyosodtam, hogy az "evolúciótagadásnak" mindig pontosan ugyanaz az oka: hogy fogalmuk sincs mi az az evolúció egyáltalán.

A "semmiből lett valami", meg a "csirkéből oroszlán lett", meg a "ha az ember a majomból fejlődött ki, miért vannak még majmok" és hasonló gondolatok is mind ezt támasztják alá.

Egyszerűen van valami teljesen téves idióta elképzelésük és azt harsogják, hogy nem igaz.

Ami persze helytálló is, csak az ő elképzelésüknek semmi köze nincs az evolúcióhoz.

Na még egy jó példa, akik a tudományos elmélet jelentésével sincsenek tisztában, mert hogy az nem azt jelenti, hogy nincs bizonyitva.

És köszöni szépen az evolúció- és a relativitáselmélet is bizonyitva van.

Erre van néhány nagyon egyszerű magyarázat:

1) Tudatlanok. Az evolúciós összefüggések felismerése némi intelligenciát és tudást feltételez.

2) Bigott vallásosak

3) Isenhitük gyenge lábakon áll, és már képtelen lenne elviselni annak terhét, hogy esetleg nem isten felelős minden egyes faj létrejöttéért.

4) Az előző pontok ízlés szeinti keveréke.

"Az ember nem a majmokból fejlődött ki, hanem az ember és a majom közös őstől származik."

Ez tévedés!! Az ember nagyon is majmokból fejlődött ki. Igen. Az a majom a ma élő majmok és az ember közös őse volt. De akkor is egy majom volt.

Elsőnek: csak azért, mert valaminek elmélet a neve még nem jelenti azt, hogy nem bizonyítható, avagy hogy nem bizonyított.

Kérdező: pont azért, amiért nagyanyáink közül sokan nem hiszik, hogy tényleg leszálltak a holdra: túlságosan kívül esik azon a világon, amibe belenevelték őket. Ha valakit abba nevelnek, hogy isten teremtette ádámot és évát ésatöbbi, akkor úgy érzik, hogy megalázó ránk nézve az evolúció.

Hogy ez hogy tud még mindig létezni ebben a században, na az már egy másik kérdés...

A Biblia egy 2000 éves mesekönyv.

Teljesen fölösleges és nevetséges egy tudományról szóló vitában felemlegetni.

Kvantumfizikusok sem kezdenek el random a Harry Potterről vitatkozni, hogy "bezzeg ott Harry felhajtóerő nélkül repült, csak fel kellett ülni a seprűjére".

Na a Biblia is ilyen, épeszű ember nem is foglalkozik vele.

én nem tudom hogy mi az igazság de vannak kevésbé ismert nézetek is:

Például a Rudolf Steiner által alapított antropozófia szerint az állatvilág vált le az emberi fejlődésről, így nem az ember származik az állatoktól, hanem az állatok úgy keletkeztek, hogy megálltak az emberré válás bizonyos fokain.Ez azonban olyan emberközpontú nézet, amely szerint az evolúciónak célja van, mégpedig a fejlődés és az ember létrehozása. Kétségbe vonja, hogy az evolúcióban véletlenszerűségek működnének. Az evolúciónak nincs célja, és a perzisztens kládokat leszámítva semmi sem áll meg a fejlődésben. Az evolúciós ágak szétágaznak, nem lépcsőzetesek.

Rudolf Steiner 1907-ben egy előadásában ezt a hipotézist így próbálta megközelíteni: "ne hagyjuk figyelmen kívül a radikális különbséget az emberi lelkiségből fakadó tevékenység és az állati lelkiségből fakadóak között. Mint példából, induljunk ki egy meghatározott tényből. Utazók gyakran megfigyelték, hogy tüzet gyújtottak a hideg miatt, majd elmentek, mire a majmok odajöttek és melegedtek a tűznél. Sosem látták azonban, hogy a majom fát hozott volna, hogy életben tartsa a tüzet. Ez nem történt meg, és ez különösen fontos. Saját szellemi erői alapján, sosem tesz valami újat, mint amilyen pl. a tűz felélesztése.Az antropozófia szerint az emberrel szemben az állatok nem képesek a közvetlen átélésén túlterjedő gondolkodásra. Nem képesek a múltra kérdezni, a jövőre tervezni, kivéve ha közvetlen élményük készteti őket erre. Az állatoknak nincs felelősségérzetük, nincs morális érzékük, mivel nincs individuális énjük. Nem tudnak szabadon és tudatosan szeretni.

Az ember biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen és tökéletlenségét érzi is.