Isten avagy ősrobbanás?

a 12% tetszés index ! csak annyit jelent, h sokaknak NEM TETSZIK amit írok...

és annak meg semmi köze ahhoz, h igaz-e v hasznos-e....

köszi a dícséretet, de nyilvánvaló miért pontoznak le.

az ember azt akarja hallani ami tetszik neki, nem az igazságot.

ha megmondod nekik akkor lepontoznak. ha vita kerekedik ki, akkor átcsapnak személyeskedésbe.

mindig ez van.

#75: Mint ahogyan Te is bemutattad ezt a téged dícsérőnek? :)

Lehet, hogy ezért az agresszivitásodért pontoznak le sokan. Az csak egy része a dolognak, hogy hülyeségeket írkálsz össze. A kettő együtt viszont meghozza a gyümölcsét: nem csak hogy hülyeségeket írsz, de még pökhendi, dölyfös, öntelt és agresszív is vagy mellé - tökéletes recept a minimális százalékérték eléréséhez.

#69:

""Ja és a keresztények szerint ügye a világ 6000 éves."

az épeszű ember szerint is !!!!!! "

Nem. Az épeszű ember nem tudja hogy hány éves lehet, de egészen biztosan nincs róla ennyire megdönthetetlen módon meggyőződve, mint a bigott vallásosok a hatezer évükkel.

"- A föld légkörének héliumtartalma! "

Mi van vele?

"- A spirális galaxisok struktúrája!"

Mi a baj a struktúrájukkal?

"- Sok megtalált kövületben fennmaradtak puha részek, ez is azt bizonyítja, hogy a föld nem lehet több milliárd éves! "

Érdekes KÖVÜLET lehet az, amelyik puha részeket tartalmaz...

"- Radiokarbonos /radiometriás/ kormeghatározási módszerek csupán ezeréves nagyságrendben használhatók / max. 50 000 év/! "

A radiokarbonos valóban csak néhány tízezer évig használható, de a radiometrikus kormeghatározás nem csak a radiokarbonos módszert tartalmazza. Vannak másféle izotópok, amelyek milliárd éves skálán működnek.

"- A különböző kormeghatározási módszerek különböző eredményeket mutatnak, tehát nem lehet velük meghatározni a kort. "

Nézd, ha egy pártízezer éves skálán használható radiometrikus módszert és egy pármilliárd éves skálán működő módszert alkalmazol ugyanarra a felfedezésre, leletre, akkor ne várd el, hogy évre pontosan ugyanazt az eredményt adják.

"- „A népese­dés növekedésének rátája stabil, amióta azt jegyzik."

Ezt aligha hiszem, illetve csak akkor, ha azt utóbbi egy-két évszázad folyamán jegyzik a népszaporulatot. Viszont hogy az emberiség teljes fejlődése alatt nem volt még soha ekkora az emberiség népességszaporulata mint az utóbbi évszázadban, az is biztos. Tehát egy nem lineáris skálán lineáris módon számolva visszafelé az időt persze hogy nem fog értékelhető eredményt adni.

"- A bolygók állandóan veszítenek hőmérsékletükből. "

Ez igaz, viszont az elvesztett hőmérsékletet pótolja a Nap sugárzása valamint a Föld magjának radioaktív bomlási folyamatai. Ezek nagyrészt uránból és tóriumból származnak, amelyek felezési ideje nagyjából bolygónk teljes korával mérhető össze (az pedig néhány milliárd éves időhossz).

Egyébként már Newton bácsi is utánaszámolt annak, hogy egy 4000 c fok körüli maghőmérséklettel rendelkező, a Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygó bárminemű külső vagy belső fűtőhatás nélkül is lényegesen hosszabb ideig maradna élhető meleg, mint a bibliai 6000 év. De ő mélyen vallásos volt, és ugyan kiszámította az értéket (ő tömör vasgolyót számolt), de igazából ezután már nem foglalkozott a dologgal. Valószínűleg látta ő is a problémát, de a vallásossága megakadályozta abban, hogy komolyabban verje a tamtamot az eredménye miatt (neki is valami millió évek jöttek ki).

"- A Hold lassan távolodó mozgásban van a Földtől. Ha viszont már millió éves lenne, akkor már a kezdetekkor túl közel lett vol­na a Földhöz. Ez viszont olyan szélsőséges tengeráradásokat okozott volna, hogy minden élet naponta két alkalommal kipusztult volna."

Mert a szárazföld belsejében (a földkéregben) élő mikrobákat aztán baromira érdekli, hogy a felszínen mikor, hányszor és mennyire kóvályog a víz...

"- A Föld mágneses tere gyengül."

Jelenleg igen, mert egy pólusváltás felé tartunk éppen. Amikor majd felcserélődik az északi és déli pólus, akkor majd újra erősödni fog, majd újra gyengülni, stb.

"- A Föld forgási sebessége egy ezred másodperccel lassul naponta."

És ha belegondolsz, hogy a lassulás is lassuló tendenciát mutat... :)

Egyébként nem lineáris a lassulás, hol gyorsabban, hol lassabban lassul, sőt, olyan is előfordul, hogy az előző évekbelihez képest gyorsabban tesz meg egy kört. Ezek csak ezred vagy milliomod másodpercekben mérhető tengelykörüli forgás-változások, tehát rövid távlatokban sok jelentősége nincs a dolognak. Főleg, ha ilyen hatezer éves légbőlkapott adatokkal operálsz.

"- A földalatti olaj rendkívül erős nyomás alatt áll. A kőzetréteg, mely tartalmazza, porózus. Amennyiben az olaj már évmilliók óta ott volna, akkor már régen elszökött volna. "

És hová szökött volna? Felmenni a hegytetőre körülnézni? Valamint mi került volna a helyébe? Levegő? Ráadásul ez sem egy statikus állapot, állandóan van utánpótlás a folyamatosan elhaló élőlényeknek köszönhetően.

"- A tengerek sótartalma jelenleg 3,8 %. A jelenlegi átlagemelkedést figyelembe véve kiszámítható, hogy hozzávetőlegesen 6000 éve került először só az óceánok és tengerek vizeibe. Különben százalékos aránya sokkal magasabb lenne. "

Mitől is lenne magasabb? Csak mert a tengerek telített állapotban tartalmazzák a sóoldatot, ezen a hőmérsékleten ennyi sót tudnak feloldani, és nem többet. Épp ezért fekszik több kilométernyi vastag sóréteg a tengerek mélyén. Tehát ha párolog a felszínükről a víz, akkor a sóolvadék is kicsapódik - ha sószegényebb víz jut a sűrűbb részekbe, akkor feloldódik a kicsapódó sómennyiség.

"- A cseppkőbarlangok sztalaktitjai­ból (a barlang tetejéről lefelé növekvő cseppkőképződmény) vélik bizonyítani az evolúciós tan hirdetői a Föld korát. A Lincoln Memorial épületének alagso­raiban is találhatók mindenesetre ilyen sztalaktitok, de ezek kevesebb, mint 100 éves koruk ellenére több mint 1 méteresre nőttek. "

Fajin. És most hová rittyentsek? Az aggtelekiben pedig ezer év alatt nőnek egy milliméternyit. És vannak több méter magas cseppkövek is mind ácsorgók, mind függeszkedők.

"- A legidősebb élő növények a tüs­kés mandulafenyő (Pinia) és a korall­zátonyok. Legfeljebb kb. csak 4 500 esztendősek lehetnek. Miért nem léteznek idősebb növények is, ha a Föld már évmilliók óta létezik? "

Az élőlények és a bolygó életkora két merőben különböző dolog, talán nem kéne összekeverni a kettőt egymással.

" Többréteges kövületek: pl. fatörzs, amelyek több olyan rétegen keresztülhatolnak, amelyek állítólag több millió évet képviselnek! "

Tudod, a megkövesedés a sűrűség növekedését is okozza. A sűrűség növekedése pedig a fajsúly változásában nyilvánul meg. A fajlagosan nagyobb súllyal rendelkező dolgok pedig szívesebben kezdenek merülni, ha lehetőségük adódik rá.

"- Az eróziós nyomok hiánya! "

Hol? Mondjuk a Himalája nem elég nagy? Vagy az Alpok, hogy ne kelljen olyan messzire menni.

"- A talált kövületek (amire azt mondják 530 millió éves) mégis pontosan olyanok, mint a ma élő példányok, nem változtak semmit! "

És akkor mi van? A cápák, sügerek, és egy rakás más porcoshal (és még egy nagyobb rakás más élőlény) már akkoriban elérte a legtökéletesebb formáját, ezért aztán azóta nem is változtak jóformán semmit. Azok a körülmények, amelyek a felépítését alakították, nem változtak félmilliárd éve. Van ilyen, előfordul.

"- Találtak olyan barlangrajzot (ember készítette) amin dinoszaurusz látható, pedig ’65 millió év evolúció választja el őket’! "

Tesóm is készített már rajzot dínókról, pedig még csak 6 éves volt akkor. Pedig őt még nagyobb időskála választja el a dínóktól...

"Ez alapján állítást nyert, hogy a föld nem lehet több milliárd éves, csak pár ezer! "

Neked lehet. Az értelmiségibb réteg számára kétséges...

"- Az élőlényekben megfigyelt változások kizárólag mikro-evolúciós természetűek! /fajon belüli változás/ "

Épp most írtad, hogy találtak 530 millió éve változatlan kövületet is. Nem várható el minden élőlénytől, hogy naponta kétszer új szárnyakat, uszonyokat vagy még egy tüdőt növesszen magának.

Az evolúció egy igen lassú folyamat. Talán nem kellene elvárni, hogy a Darwin óta eltelt alig másfélszáz éves időintervallumban csak úgy hipp-hopp fajok milliói pusztuljanak ki vagy alakuljanak át. Majd párezer év múlva felfedezik az első fajt, amely közvetlenül egy másikból alakult ki a szemünk láttára, aztán egy másikat is, aztán kis szünet, és jön egy harmadik... Majd elegendő idő múlva aztán egész hadseregnyi újonnan létrejött fajt fogunk már számon tartani. Kíváncsi lennék, akkor mit szólnál, akkor is ilyen vérmesen vernéd-e majd a tamtamot :)

"- Az univerzum nem jöhetett létre egyszer csak a semmiből "

Persze hogy nem - azzal viszont az égvilágon semmi probléma sincs, hogy egy szakállas tunikás fószer összecsapja a tenyerét, és hoppá, lőn világegyetem, ugye?

Úgy gondolom, hogy az "egyházi világnézet" -ha nem is közvetlen- ma is befolyásolja a gondolkodást - hasonlóan, ahogy a geocentrikus világnézetet sem volt könnyű megdönteni.

A két fő "csoport": a világegyetem véges, azaz a tér, idő, anyag egyidőben, az ősrobbanáskor keletkezett. Ez összeegyeztethető a vallással, tehát minden egy időben "teremtetett".

Ezzel csak egy bibi van: előtte mi volt? Semmi? (Csak az Isten?!)

Hasonlóan: Mi van az univerzum határán túl? Semmi? (Isten?)

Pláton, Ptolemaiosz a maga idejében volt olyan híres, mint napjainkban pl. Einstein, vagy Huble. Sőt. Közel két évezredre meghatározták világnézetünket, annak ellenére, hogy Arisztarkhosz már az Ókorban felvázolta a heliocentrikus világképet. Azaz csanem két évezered kellett ahhoz, hogy megdőljön a geocentrikus világszemlélet. Ki tudja, lehet, hogy újabb évezredek kellenek, hogy megdőljenek a mai nézetek?

Az ősrobbanás és a multiuniverzum nem zárják ki egymást, csak akkor, ha azt állítjuk, hogy minden EGY ősrobbanással "teremtődött". Erre mondom, hogy az "egyházi világszemlélet" ma is befolyásolja a gondolkodásmódunkat.

A másik "elképzelés": a Világegyetem végtelen, mely végtelen számú univerzumot tartalmaz, melyben végtelen számú univerzum pusztul, s keletkezik újra és újra. (A Teremtéssel nem összeegyeztethető, másrészt a "véges" emberi elme felfogni képtelen. - Miért? A Semmit könnyebb?)

Ez utóbbi a kevésbé elfogadott nézet, bár ez megmagyarázhatná a "megmagyarázhatatlan" sötét energiát, mely az Univerzum gyorsuló tágulását okozza. (Egyszerűen a szomszédos univerzumok gravitációjának hatása.)

Elgondolkodtató, hogy minden galaxis középpontjában van egy fekete lyuk. Ezek folyamatosan "nyelik el" az univerzum anyagát.

Az univezum/ok/on belül a galaxisok ütköznek, egyesülnek. Ezek új szuper galaxisokat hoznak létre.

De: ezek a szupergalaxisok, sőt -ha feltételezzük a multiunivezumot- az univerzumok is ütközhetnek -s ha igaz a sötét energia=univerzumok egymásra gyakorolt gravitációs hatása-, bizony ütköznek is, s ha időben nem is a végtelenben, de a nagyon, nagyon távoli jövőben.

S közben a fekete lyukak is egyre csak nőnek, majd egyszer csak "kipukkan mint a kisgömbőc"-, s jön egy újabb ősrobbanás, ahol miden kezdődik előlről. S ha erre -egyelőre- nincs is bizonyíték, megmagyarázná, hogy mért jön létre a "semmiből" ősrobbanással az univerzum. - Mert maga a fekete lyuk addigra egy univezumnyi anyagot, energiát (részecskét) nyel el.

Ez az elmélet több un. paradoxont megoldana.

előző !

vmi bizonyíték az általad leírtakra?

79-re:

A "részletek" nagy részére igen, de az alapra (multiunivezumra) nincs. S az elkövetkezendő évszázadokban, talán évezredekben nem is lesz. De éppígy nincs a Lindle-féle multiverzum, párhuzamos univezum elméletnek, és sok egyéb hipotézisnek.

De, mindaddig, amíg nincs magyarázat a sötét energiára, logikusnak hangzik ez a verzió.