Miért csak 35784 Km magasan keringhetnek a geostacionárius műholdak?

Hogyan tudtok ilyen nyakatekerten fogalmazni. Ha valaki nem ért valamit, azért nem érti, mert hiányoznak az alapismeretei. Ez esetben, úgy kell elmagyarázni, hogy azt alapvető algebrai ismeretek birtokában, egy általános iskolás is megértse. Képletek, szakkifejezések vagy fizikai elvek nélkül.

Ha a műhold sebessége sokszorosa annak, mint ami a gravitáció kiegyenlítéséhez szükséges, akkor esetleg érintő irányban elhalad a bolygó mellett. ha viszont sokkal kisebb annál, akkor egy egyre szűkülő spirálban tart a felszín felé, míg be nem csapódik. A két erő eredője, csak akkor lesz körpálya, ha pontosan kiegyenlítik egymást.

Tehát egy adott súlyú műholdnak, pontosan egy adott sebességgel kell haladnia, hogy bolygó körüli pályán maradhasson.

Ezzel a sebességgel, egyetlenegy magasságban haladva (nem feljebb és nem lejjebb), a műhold bolygó körüli keringésének szögsebessége megegyezik az alatta forgó bolygó szögsebességével. Ezt nevezi geostacionárius pályának, amikor lentről nézve úgy tűnik, mint ha a műhold mozdulatlanul állna feletted

Ha magasabban kering, ugyanazon sebesség mellet, kisebb a szögsebesség azaz a bolygóhoz képest lemarad a műhold. Pontosan ez történik a Föld és Hold esetében is.

Ami azt illeti, éppen te fogalmazol a legnyakatakertebben. A kérdésből kitűnik, hogy a kérdező tisztában van a szögsebesség fogalmával, ami már nem általános iskolai tananyag, ezért elvárható, hogy alapvető elvekkel tisztában legyen.

Nincs két erő, amely hatna a műholdra. Egy van, a gravitáció. Ezen kívül csak az a matematikai kényszer létezik, hogy a megoldásról feltételezzük, hogy adott szögsebességű körmozgás. Ehhez viszont adott nagyságú centripetális erő tartozik, és jelen esetben éppen a gravitációnak kell ezt biztosítania. Ebből a két dologból vezethető le a geostacionárius pálya sugara, azaz magassága.