fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért jó az, hogy két nem van?

Miért jó az, hogy két nem van?

Figyelt kérdés

Miért kell külön hím és nőstény? Vagy ember esetében férfi és nő.

Miért előnyösebb ez a felállás, mintha csak egy "nem" lenne, amely képes szülni, de egy másikat megtermékenyíteni is?


2009. nov. 6. 16:09
❮ 1 2 3 4 ❯
 11/32 anonim ***** válasza:
Képzeld el az egész világ állandóan vemhes/terhes lenne. Ha már összejöttek, miért ne jönnének össze egyúttal amúgy is. :)
2009. nov. 6. 17:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/32 A kérdező kommentje:

És az miért baj, ha a világon mindenki terhes/vemhes?

Amúgy pedig miért lenne? Így sem terhes/vemhes a világon élő összes megfelelő korban élő nő(stény).

2009. nov. 6. 17:25
 13/32 A kérdező kommentje:

És miért maradna ki a szelekció?

Minden egyed azt a másikat keresi, amellyel a legkiválóbb utódot hozhatja létre. Annyi a különbség, hogy így nem csak az állomány fele, hanem a teljes egésze szóba jöhet (önmagát leszámítva persze). Így nem hogy csökken, de nő is a szelekció lehetősége.

2009. nov. 6. 17:27
 14/32 anonim ***** válasza:
71%
Valószínűleg az állat szervezetét túlságosan megterhelné kétféle nemi szerv folyamatos fenntartása, ugye folyamatos hímivarsejttermelés+ peteérés+ gyerekkihordás+ ugye amikor épp nincs gyerek, akkor menstruáció, ez így együtt már túl sok energiát igényelne, ami egyszerűen nem életképes.
2009. nov. 6. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/32 anonim ***** válasza:
58%
Egyrészt nem MINDEGYIK választotta, elég a gilisztát vagy a csigát megnézni, azok kétneműek. Az, hogy miért előnyösebb ez? Nem tudom, valószínűleg véletlenül alakult így. Az evolúció nem tudatos.
2009. nov. 6. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/32 anonim ***** válasza:
69%

Most ne nézzük a mai világot abban az értelemben, hogy van fogamzásgátlás! A természet nem a mai társadalomhoz alkalmazkodva alakul olyanná, amilyen!!!

Tehát, ha mindenki potenciálisan terhes/vemhes lehet, akkor amint lehet, azok is lesznek. Aztán jön még az "utódgondozás"

Így a munkamegosztás, vadászat kire hárulna, ki védené meg a saját kisebb-nagyobb közösségét. Az emberek, hogyan tudták volna ellátni, fejleszteni önmagukat, a technikát stb...

2009. nov. 6. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/32 anonim ***** válasza:
Egy könyvben ilyesmit olvastam erről: ugye az élőlényeket a gének határozzák meg, amik a sejtmagban vannak. namármost minden gén célja az, hogy továbböröklődjön. Viszont a sejtszervecskék is rendelkeznek néhány önálló génnel, amelyek szintén át akarnak kerülni a következő generációba. Ezért amikor a petesejt és a hímivarsejt egyesül, akkor harcolni kezdenek, hogy melyikük kerüljön tovább, és ez a harc a sejt pusztulásához vezet. Ez viszont a sejtmaggének továbbjutását akadályozza meg, ami viszont tovább akar élni. Ezért alakították ki a két nemet, vagyis hogy csak az egyik féltől (a csajtól)kapjunk sejtszervecskegéneket. így mikor a spermium bejut a petébe, akkor a sejtszervecskék leesnek róla, ezért nem is harcolnak, melyikük kerüljön tovább. hát nem tudom, lehetséges hogy így van. nem tudtam jobban megfogalmazni, bocsi.
2009. nov. 6. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/32 anonim ***** válasza:
69%

Az első vagyok.

Nem mindegyik faj választotta választotta. Ellenpélda pl. a csigák. Hermafroditák, minden egyed rendelkezik mindkét ivarszervel. Ennek ellenére nem önmegtermékenyítőek, párzás szükséges a szaporodáshoz.

2009. nov. 6. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/32 anonim ***** válasza:

Ami szerintem kimaradt az az hogy ha mindenki mindig utódokat hozna a világra az ahhoz vezetne hogy elfogyna a terület eltartóképessége, ha sikeresa a faj, és az egész Bolygón elterjed akkor a bolygó eltartóképessége fogyna el.


Másrészt valószínűleg nem így lenne, mert az állatvilágban az esetek 90 % -ban nem úgy megy mint az embereknél, a szarvas ősszel, bőg, a macska tavasszal bagzik, és sorolhatnám. van egy időszak, amikor az nőstény egyedek alkalmasak a megtermékenyítésre.


Az evolíció tudatos, mindíg minden egy pontos válaszreakció egy "akcióra", hatásra.


A csigák és giliszák valószínűléeg azért hímnősek, mert nagyon ritkán találkoznak egymással, tehát ha fenn akarnak maradni valami kell. (ez a magasabbrendű állatoknál már nem így van, ennélfogva nincs szükség rá).


Ha visszatérünk az evolúcióhoz. Kérdésedre kérdéssel válaszolok: Mi kén történjen ahhoz hogy egy faj kialakítson egy olyan szaporodási rendszert, melyben a faj mindkét egyede képes utódot létrehozni?


Ami tény óriási energia hogy ez létrejöjjön! Mi kell történjen hogy megérje??

2009. nov. 6. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/32 anonim ***** válasza:
Szerintem nagyon érdekes a kérdés. Az a válaszoló értette meg jól, aki a csigákat és golosztákat hozta példának, hogy kölcsönös a megtermékenyítés, mégis egyformák. Ha növényeket nézzük, ott sok ilyen van, a virágok nagyrészt himnősek:porzó + termő. (Vannak kivételek, egylakiak, kétlakiak) Választ nem tudok, de bizonyos vallások szerint a Teremtő (akit esetleg Isten szóval nevezünk meg) mindkét nemet magában hordta, férfi és nő volt egyszerre. Ez volt az egység. Ebből lett a kettősség azáltal, hogy a Teremtő egy férfi és egy női részt hozott létre magából. Így lett egy férfi és egy nő. Ők ketten szexuális egyesülés útján hoztak létre utódokat. Így lettek az emberek, férfiak és nők.
2009. nov. 6. 23:31
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 4 ❯

További kérdések:

Tudományok főkategória kérdései »
Tudományok - Természettudományok kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!