Igaz hogy a napelem ökológiai katasztrófát okozhat?

Akkor már a sivatagi területek jobb helyek.

A planktonnak nincs agya, hogy odébbúszkáljon, ha depressziós lesz a sötétben. Simán megdöglik őkelme.

A tengerek termelik a Föld teljes növényi oxigéntermelésének több mint kétharmadát. Ezt büntetlenül nem lehet elzárni a napfénytől. Az igaz, hogy fotoszintézis szinte csak a felső kb. 20 méteres rétegben van, de a tápláléklánc kilométeres mélységekbe ér le és a mélységek végső lebontó szintjéről jön vissza a szervetlen növényi tápanyag az ökológiai körben.

Ha fent elfeded a napfényt, a pusztulás láncreakcióként megy a fenékig és vissza.

Arról nem is beszélve, hogy a Nap hője mozgatja az áramlatokat. Ha az módosul, tömeges kihalást okozhat.

Épp ezért ezt a tenger lefedést nem kellene erőltetni.

A sivatagok lefedése szerencsésebb.

Több okból is. A napelem-táblák megfogják a homokot terítő szelet, az éjszakai párát begyűjtik és lecsöpögtetik maguk alá. A napelemek telepítésével meg lehet fogni a talajt, elősegítenék a növények megtelepedését is, meg lehet vele szüntetni a sivatagot és zöld mezőt, akár termőterületet teremteni vele.

Még környezetkímélőbb napelem-gyártás kellene, mert sajnos maga a gyártás elég csúnyán környezet-veszélyes.

"Mi lesz a planktonnal az uszályhajók alatt?) Azok se nagyobbak mint egy egy ilyen vizi napelem farm lenne"

Gazdaságilag jól hasznosítható áramtermelő felülethez négyzetkilométerek lennének jók, és nem összevissza úszkálva, mert akkor hogyan VEZETED EL az áramot?

Egy átlagos tankerhajó helyben sem marad, meg nem is több négyzetkilométert takar. Ha csurog belőle az olaj, öli a planktont, de az úszkálással nem mérhető mértékben.

Valóban a tengerek összfelülete nagyobb, mint a sivatagoké, ez egy érv lenne, de felsoroltam feljebb a hátrányokat, még a potenciális viharkárokat nem is említve (ami tengeren egyértelműen nagyobb lehet, mint szárazföldön).

A sivatagi felületek mindenképpen jobb indulás lenne, sok okból, de azt is leírtam.

Feljebb szerepelt a napi beeső fény energiatartalma, ez alapján nem is kellene olyan borzalmasan nagy felület a megfelelő áramellátáshoz.

A zöldek mostani garázdálkodását nézve is a sivatagi telepítés a praktikusabb, a tengeren rögtön ott hőzöngenének és szabotálnák az egészet. Jobb a békesség.

A sivatag tényleg jó elképzelés, de azért ott is vannak olyan apróságok, mint a nagy napi hőingás illetve bizonyos területeken a homokviharok, amik bizony megfelelő állványzat híján hamar eltemetik az eszközöket. Meg ugye a távolság sem elhanyagolható ill. az infrastruktúrát is elég nehézkes kiköltöztetni a semmi közepére.

Amúgy jó ötlet, de szerintem még mindig ezerszer macerásabb, mint inkább új energiaforrások után nézni.

G.

G.:

Igaz.

A szél+homok mint akadály magától gátlódik valamennyire, de valóban gond.

Arra gondoltam, ha összeadom a sivatag-megfogási előnyöket meg az áramot, esetleg gazdaságos lehet.

Szerintem a nagy ellenérv politikai-gazdasági. A jól használható sivatagok nem feltétlenül az örök béke és stabil politikai hatalom területein vannak. Így meg nehéz biztonsággal bizniszelni, ha megbízható áramforrást akarok. Elég szépen hazavághatja mondjuk Európát, ha mondjuk az árama 30%-át már a Szaharából húzza, Egyiptom meg valami okból bepöccen és leveri a biztosítékot.

Senki sem mondta, hogy az egész Földet kell befedni napelemmel :-)

A kérdés az, hogy mennyi olyan felület van ma amit nyugodtan be lehet fedni anélkül, hogy kárt okozna.

Ott az összes ház/épülettető. Technológiai kihívás ugyan, de alighanem az útburkolat is építhető napelemnek.

Megfelelő fekvésű falak.

A helyzet az, hogy magyarország napsütésviszonyai olyanok, hogy egy családi ház tetejének a felületén a közönséges napelemekkel megtermelhető annyi villany amennyi a ház villamosenergiaszükséglete.

Azért ez nem lebecsülhető mennyiség, és nem kell külön hely és nem a planktonoktól viszi el a fényt.

Más kérdés, hogy az így megtermelt villanyfelesleget be kellene táplálni a hálózatba - ami abban az időszakban erőmű-üzemanyagmegtakarításban tárolódhat...

és amennyi felesleget termel kb ugyanannyit kell vissza vételeznie is a hálózatból amikor nincs nap.

#27:

Abszolute igazad van.

Itt tényleg csak gazdasági akadály van, állambácsi nem finanszírozza (sajnos rövid távon gondolkodva nem óhajtja elbukni az áram utáni bevételt meg tényleg sokba kerül), a magánember meg akarva sem tudja.

Tetszik viszont pl. a berlini és müncheni taxik megoldása. A mercik teteje telibe napelemes, folyamatosan töltögetik az akkut, ezzel csökken a generátor terhelése és ezzel a fogyasztás és az emisszió is, plusz az akku éélettartama is javul.

Ez csak egy apró lépés, mit a napelemes autópálya-vésztelefonok stb., de már azért valami.

Adaléknak mlég egy link:

[link]

[link]

És ez már nem először rekord, akkor is jelentős, ha egy szerencsés full napsütéses napon sikerül az energiaszükséglet 40-60%-t napfényből megtermelni napfényből.

Ez több mint 10 Paks.

És ha körülnézek németországban nem azt látom, hogy az összes erdőt-mezőt-szántót napelemmel kellett volna ehhez lefedni.

Nem, ehhez az a közösségi/állami program kellett, ami lehetővé tette, hogy a kiss jóskák a háztetejükre szerelt napelemből a közhálőzatba nyomják a villanyt és azt elszámolják nekik.

"Nem, ehhez az a közösségi/állami program kellett, ami lehetővé tette, hogy a kiss jóskák a háztetejükre szerelt napelemből a közhálőzatba nyomják a villanyt és azt elszámolják nekik."

Pontosan erről van szó. Csak ennyi kell és megoldódik a probléma. Ebben szégyenletesen le vagyunk maradva. Itt még meg is adóztatnak, ha megújuló energiát használsz.