Kvantum fizikában a figyelő nem szubjektív/relatív?

"Egyébként ha a kvantumfizika igaz, és bármi lehet bárhol a "tudatunk"-nak megfelelően, akkor elméletileg a gondolat bármire képes ?"

Mi az, hogy bármi lehet bárhol? Ez nem igaz. Az asztalom ott van, ahol. Nem változik attól függően, hogy fgyelem-e vagy nem. De a kvantumrészecskére sem igaz, hogy a tudatunk határozza meg, hogy hol van: az elektron vagy az egyik résen megy át, vagy a másikon, semmi köze a tudatunkhoz. Annyi köze van a dolognak a megfigyelésnek, hogy hullám vagy részecske módjára viselkedik-e. De amikor hullám, akkor sem "bárhol" van, hanem egyszerre megy át a kettőn és interferál önmagával. Szóval sohasem mond az olyat a kvantumfizika, hogy egy részecske vagy tárgy helyét a tudatunk határozza meg. Annyit mond a kvantumfizika, hogy az elektron a kettős tulajdonságát nem mutogatja egyszerre, vagy egyiket, vagy másikat.

Innentől kezdve a gondolatmeneted HIBÁSAN arra van építve, hogy "ha a tudatunk meghatározhatja a részecske helyét, akkor mindent". Ez így önmagában is logikai hiba (attól, hogy valami működik szubatomi szinten, miért kell kötelezően nagyban is működnie? - gondolkoztam példán, leginkább az jutott eszembe, hogy milyen pályákon kering az elektron az atommag körül, ebből nem következik, hogy a bolygók is ilyen pályán keringenek a csillagok körül... bugyuta példa, de szerintem érted. A legtöbbször más törvények vonatkoznak az kvantumrendszerekre, mint a nagyobbakra), és ahogy láthatjuk, már az alapfelvetés is hibás, így minden logikai következtetés egy hibás alapfelvetésből indul.

És erre másfél órás youtube videókat szoktak építeni... :D

Egy pillanatra visszatérnék az íróasztal példára. Kvantummechanikai szempontból az asztal fizikális ottléte (persze nem egyben, hanem kvantumszinten vizsgált halmazként) tartalmazza párhuzamosan részecskéinek hullám- és részecske jellegű létezését, mint két párhuzamos valóságot. A megfigyelés szempontja szerint jelentkezik ez vagy az a jellege, tehát az határozza meg, hogy a kettőből melyik fajta létezést tekintheted a valós létezési állapotnak.

A makrovilági megfigyelésed (vagyis ülsz és nézed) ezen megfigyelési szempontokon felülálló megfigyelési mód, ezért ebben a kétfajta létezés, valóság szuperpozícióját látod, vagyis egyszerre látod az asztalt, mint részecskékből és mint hullámjelenségből álló valamit. Vagyis két párhuzamos valóságot látsz egyszerre és az asztal, amit látsz, a kettő összege.

Ez kicsit inkább filozófiai szemlélet, de érdekes gondolat.

Lehet, hogy túl messzire mentem, de tudtommal a kétrés jelenséget már reprodukálták többatomos molekulákkal is. Tehát a jelenség egyre kisebb megfigyelhetőséggel és azonosíthatósággal, de a makroméretek felé haladva sem szűnik meg létezni.

Az elméletet ezért misztikusnak nem nevezném, de az biztos, hogy közelebb jár a filozófiához, mint a fizikához. :)

Kérdező, az a gond, hogy a történet nem a megfigyelőtől függ, hanem a megfigyelés lehetőségétől.

Ha ott van a buta detektor, akkor létrejön a jelenség.

Akkor is, ha az okos megfigyelő csak 3 év múlva nézi meg az eredményt.

>a történet nem a megfigyelőtől függ, hanem a megfigyelés lehetőségétől

Pontosan. Az emberi tudatnak, az emberi megfigyelésnek, de úgy általában az embernek semmi köze az egészhez. Az számít, hogy a rendszerben megvan-e a szóban forgó információ kinyerésére a lehetőség.

Én nem tudok róla, hogy nagyobb rendszereknél is kimutatták-e, tudtommal ez a kvantumrészecskék sajátosság. Önmagában egy atom szerintem nem lesz kettős tulajdonságú, ahogy egy molekula sem. Egy asztal meg aztán soha a büdös életben. De ha ellenkezőjéről tudsz linket mutatni, Wadmalac, akkor azért nagyon hálás lennék! :) :)

Pontosan arról van szó, amit közvetlenül előttem írtak, hogy nem a tudatos információkinyerés a lényeg, hanem az információkinyerés. Akkor is megtörténik, ha nem nézünk rá. Hiszen az alapfeltétel a kölcsönhatás, nem pedig az ember. Kölcsönhatás tudat nélkül is van.

Annyira nem ertek hozza hogy elkezdjek beleirni, de:

...a buta detektor 3 evig a fiokban nem lehet szuperponalt allapotban? Konkretan Herr Sch. macskaja nem pont ilyen detektor volt ? :)

Szoval esetleg megiscsak az okos megfigyelo az aki a hullamfuggvenyt egyik sajatallapotaba kenyszeriti... v. Nem? Annyira emlekszem halvanyan, hogy ultimativ valasz arra, melyik szinten szunik meg a szuperpozicio nem igazan volt, many worlds meg ilyenek.

Vagy vmit felreertettem a gondolataitokban?

'nagyobb' rendszerek:

Ilyeneken is vegeznek ketres kiserletet, nem is messze, becsben, van egy szupersztar: Anton Zeilinger et alii (naluk voltam labgyak.on:). Kb. 10 eve voltak nature szintu cikkeik fulleren(C60 !) ketreskiserleteirol, akkoriban o mar virusokrol almodozott, de nem neztem utana meddig jutottak.

A kerdes osszefugg a kvantuminformacio elmeletevel, gondolom ez

nem lep meg.

Az erdeklodo fiatalembernek talan ajanlhatjuk a Feynman "Mai Fizika" megfelelo fejezetet, ill annak felvezeto szoveget...

Esetleg ha valaki tud olyan reszt mondani benne, amelyik kevesbe matekos...? (ennyire nem ismerem)

Feynman zseni volt , didaktikailag is. De lehet h Zeilinger is irt mar konyvet, ha tudsz angolul, keress ra (site:univie.ac.at)

A QM igen nepszeru, szoval csomo youtube video is van mindenfele eloadasrol, Feynmannak is vann fonn sok, kell keresni szamodra elvezhetot. Ezoteriat keruld...!!

Magyarul pl. a Mindentudas Egyetemen biztos van errol is eloadas a honlapon.