Miért van a humán tárgyaknak ilyen mérvű elnyomó hatása a természettudományokkal szemben?
Legtöbben inkább a humán tárgyak iránt vonzódnak, minthogy a természettudomány (pl. fizika, biológia, kémia, matek, stb.) felé.
Pl. Itt a gyakorikérdéseken is egy csomóan érdeklődnek, hogy mit fognak tanulni jövőre pl. történelemből, vagy épp mi lesz a kötelező olvasmány, van aki olvasónaplók sokaságát dolgozza ki, nyarát rászentelve.
Olyan kérdés viszont meglehetősen ritka, hogy mit tanulunk pl. fizikából, stb.
Vajon mi a magyarázata, hogy a diákok érdeklődése ilyen mértékben egyoldalú?
A sajátos beállítottság játszik -e szerepet, vagy talán az általános iskolák elnyomó hatása dominál - ahol köztudott, hogy a humán tárgyak többszörös túlsúlyban vannak, így esélyt sem adva a természet megismerésére?
Tény, hogy a természettudományoktól elég sokan írtóznak, vagy csak bemagolják.
Te mit gondolsz erről?
Saját tapasztalatok is érdekelnek.
Köszönöm Válaszod!
válasza:"orvosok sem hallottak, mert nem fordult még elő. Mondhatjátok, hogy biztos pont a szervek elhelyezkedése"
Öhm ez elég hülye példa mert alapvető fizikai törvények dőlnek meg mostanában. Pl. hogy jaj nincs gyorsabb dolog a fénynél erre a részecskegyorsítóban már találtak is gyorsabbat. A fizika sem áll annyira biztos lábakon csak még "hülyék" vagyunk és azt hisszülk, hogy ami itt van a földön az mindenhol máshol is úgy van. A feketelyukakról is alig tudunk valamit. ..
válasza: válasza:#61: Gondolom a CERN által talált fénysebességnél gyorsabb neutrínók esetére gondolsz. Ha néha olvasnál tudományos híreket, tudhatnád, hogy több mint egy éve kiderült, hogy téves eredményről van szó. Két dolog okozta a mérés hibáját:
Az egyetlen kérdés az, hogy a CERN kutatói miért tettek közzé egy olyan eredményt, amit összesen kétszer ellenőriztek, ugyanazon a kísérleti berendezésen. A Google keresője persze az első 3 oldalon csak a relativitáselmélet megdőlésével kapcsolatos cikkeket listázza, a 4. oldalon van az első oldal, ami leírja, hogy téves volt az eredmény.
Köszönöm a válaszokat, természetesen lehet írni továbbiakat.
A verselemzés jó példa volt, hogy tükrözze, mérföldkövek lehetnek az elemzők egyes gondolatai között.
Tehát igazából ez a megállapítás akkor ekvivalens azzal, hogy az egykori költő gondolatai és a mostani elemzők gondolatai közt óriási szakadék tátong.
Vagyis most logikus gondolatmenet útján levezettük, hogy a verselemzésből semmilyen biztos konkrétummal nem gazdagodunk.
Akkor most eldöntheti mindenki, hogy mi a haszna a valódi életben.
Mert a verselemzés ezek szerint csak egy másodlagos virtuális élet.
Ezzel szemben a természettudományos dolgok a mindennapjainkban, és tevékenységeink közben is maradéktalanul jelentős szereppel bírnak.
Az emberek többsége mégis állandóan álmodozni akar és egy virtuális világba képzelni magát, saját magát becsapva ezáltal?
Mire jó, hogy az emberek átverik saját magukat?
Az áltudományokról meg nem is beszélve (ez talán külön témát is érdemelne).
Az áltudományok pont az emberek tudatlanságára épül, illetve arra hogy az emberek saját magukat becsapni hajlamosak.
Mert pl. ki másnak lehetne eladni patikában 200 ml desztillált vizet 5000 Ft-ért, ha nem a tudatlanoknak?
És ebből - ahogy már említették - nagyon jól megélnek egyesek...
Miért jó ez?
válasza:Szerintem hagyjuk inkább ezt a témát mert a kérdező nyílvánvalóan a termtud. felé hajlik. Ez a kérdés csak további gyűlölködést fog kelteni a két tábor között..
Amúgy meg az oktatási rendszer egy kalap sz@r, hogy finoman fogalmazzak. Túl sok a felesleges dolog mindkét téren (reál és humán ttgyakban is)
válasza: válasza: válasza:Na igen de akkor ha mindannyaian valamilyen beállítottságúak vagyunk. Akkor miért kell az iskolában erőltetni a humánt annak aki reál beállítottságú és a reált annak aki humán beállítottságú? Az érettségi is... matek, töri, irodalom, nyelv + 1 term.tud tantárgy már kötelező (ez is a reál erőltetése) a töri és az irodalom meg a humán erőltetés.
Mindenki mást szeret és tud hülyeség a gyerekeknek megtanítani olyan dolgokat amiket nem akarknak. Mármint gimiben már z. Mert általánoisbabn nyílván mindenki tanulja ugyanazt mert legyen egy alap. De a gimnázium már csak az évek elfecseréleléséről szól. Én úgy csinálnám, hogy mikor gimnáziumba lépünk vehetünk fel tantárgyakat amilyeneket MI AKARUNK, (na jó a matek az lenne kötelező mert ebben egyetértek, hogy az a sz@r téynleg mindenhol ott van és mondjuk a történelem, hogy a humán ág se maradjon ki) az érettségin pedig azokból a tantárgyakból kellene érettségizni amiket tanultunk négy évig.
válasza:A többségetek rosszul látja.
Nézzétek meg a youtube-on Mérő László Generalisták és Specialisták c. előadását. Nagyon jól elmondja a lényeget.
Nem csak az a fontos, amit megtanulsz, hanem pusztán az a tény, hogy egyszer megtanultad. Olyan, mintha a gyúróteremben valaki azért reklamálna, hogy minek súlyt emelni, amikor soha ilyen súlyt pont úgy nem kell emelnie. Nem azért kell. Ez az edzés része.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!