Miért van a humán tárgyaknak ilyen mérvű elnyomó hatása a természettudományokkal szemben?
Legtöbben inkább a humán tárgyak iránt vonzódnak, minthogy a természettudomány (pl. fizika, biológia, kémia, matek, stb.) felé.
Pl. Itt a gyakorikérdéseken is egy csomóan érdeklődnek, hogy mit fognak tanulni jövőre pl. történelemből, vagy épp mi lesz a kötelező olvasmány, van aki olvasónaplók sokaságát dolgozza ki, nyarát rászentelve.
Olyan kérdés viszont meglehetősen ritka, hogy mit tanulunk pl. fizikából, stb.
Vajon mi a magyarázata, hogy a diákok érdeklődése ilyen mértékben egyoldalú?
A sajátos beállítottság játszik -e szerepet, vagy talán az általános iskolák elnyomó hatása dominál - ahol köztudott, hogy a humán tárgyak többszörös túlsúlyban vannak, így esélyt sem adva a természet megismerésére?
Tény, hogy a természettudományoktól elég sokan írtóznak, vagy csak bemagolják.
Te mit gondolsz erről?
Saját tapasztalatok is érdekelnek.
Köszönöm Válaszod!
"Egy alapfokú jártasság ezekben is szükséges, még ha nem is akar az illető orvos lenni..."
Na igen, de manapság gimnáziumokban nem az alapfokú, a mindennapi életben történő alkalmazását oktatják a természettudományoknak, nem gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, hanem próbálják beleverni a gyerekbe az alapokat. (persze rengeteg esetben azt is rossz módszerrel) Ennek azonban így semmi értelme, mert amit megtanul az később remek alapot szolgál a további tanulmányokhoz, de az adott területen belül! Ha viszont nem foglalkozik vele magasabb szinten, akkor az egész idő- és pénzpocsékolás volt. Szerintem jóval gyakorlatiasabb oldalról kéne megközelíteni a természettudományok oktatását. Egyszerű példa a matek. Amikor mi a tanártól megkérdeztük, hogy mire jó ez az egész, csak hümmögött. Pedig a matematika mindenhol ott van, rengeteg érdekes dolog arra épül. (Hogy csak két példát említsek, kriptográfia/kriptoanalízis.)
"Itt van egy képlet - értelmezd!
Nem sikerült?
Akkor megbuktál!"
Ezek után, nem tudom, mit is mondhatna az ember. Elhiszem, hogy a két ismeretlenes egyenlet, a periódusos rendszer, Pitagorasz-tétel, a gravitáció törvénye (és még sorolhatnám) olyan amilyen, de az oktatótol függ, hogyan kell értelmezni.
Fura, hogyan tanították a matekot: 2 alma + 5 körte: ? gyümölcs?
Sokkal késöbb meg azzal jönnek, hogy magyarázd el a gravitáció törvényét, vagy bizonyisd be, hogy a Föld nem lapos, hanem geoid. Kapsz erre két percet és közben, válaszolj a keresztkérdésekre is!
Az már más, ha arról van szó, hogy magyarázd el, hogyan működik a számitógép. Szedd szét és müködőképesen rakd is össze. Amíg ezt csinálod, közben mondjad, hogy pontosan melyik alkatrészét tartod a kezedben ès azt is, hogy milyen feladatot lát el.
Atomerőmű látogatásnál is, el lehet magyarázni a dolgokat.
Biológia: betegségeknél, fertőzéseknél is hasznos lehet - pl. mit, mivel tudunk gyógyitani?
Kèmia: a reakciókat meg lehet mutatni, illetve azt, hogyan tudsz kiszabadulni, a házból, ahol az alábbi anyagok találhatóak.
Ugye, hogy másabb?
Nagyon érdekes dolgokat írtak itt.
Szerintem is az egyik tényező, ami miatt nem szeretik a diákok a reált az a tanár. Én most gimnáziumban tanulok és szeretem a kémiát és a fizikát is, de ha ránézek a tanár unott arcára már akkor elmegy a kedvem a tanulástól (hát még a magyarázat). Így meg elég nehéz jó alapokat szerezni.
A szülők is valamennyire hibásak, mert inkább beültetik a gyereket napi 12 órára a TV elé ahol nézik az agysorvasztó műsorokat. Úgy vettem észre amúgy hogy a kisebb gyerekek még érdeklődnek a kísérletekhez, ami jó alap lehetne az érdeklődés felkeltésére.
Természetesen ezt még befolyásolja a beállítottság.
Ez az én szemszögem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!