Ha egy anyag részecskéit fénysebesség közeli sebességre gyorsítanánk akkor milyen halmazállapotú lenne?

"Pedro azt írta, hogy a Plank hőmérséklet felett az anyag megszűnik, és átalakul sugárzási energiává."

NEM EZT ÍRTAM, olvasd el mégegyszer légy olyan kedves.

Azt írtam, hogy az anyag (NUKLEON) A RÁ JELLEMZŐ keletkezési energiaszint (hőmérséklet) felett alakul át energiává. Ez a Planck-hőmérséklet töredékénél megtörténik.

"Másrészt Pedro beidézte a magyar wikipedián található 2 sornyi információt, ami számomra megint csak elég kétes."

Természetesen jogod van kételkedni. De talán akkor nézz utána máshol is:

[link]

"Ha egy anyag részecskéit fénysebesség közeli sebességre gyorsítanánk akkor milyen halmazállapotú lenne? - Azt jelenti, hogy az anyag pl űrhajó eléri a fénysebességhez közeli értéket. "

Nem azt jelenti.

Képzeld el, a "nyugalomban lévő" testnek a részecskéi is végeznek hőmozgást, amely FÜGGETLEN a test sebességétől. (Fizika, ált. iskola, hőtan.)

A kérdező meglehetősen érthetően fogalmazta meg a kérdését, és későbbi hozzászólásában (tegnap 21:26) meg is erősítette azt. Vagyis NEM MAGÁT AZ ANYAGOT mint makroszkopikus tárgyat gyorsítjuk fel fénysebesség közelébe, hanem az anyag részecskéinek HŐMOZGÁSÁT növeljük fénysebesség közelébe.

A hőmérséklet növelése (hőmozgás) egyértelműen az anyag energiájának növelését jelenti. A nukleonok (anyagi részecskék) adott, rájuk jellemző energiaszint felett sugárzásként léteznek, az alatt pedig nukleonként.

Aki kíváncsi ennek pontosabb részleteire, az olvassa el Stephen Hawkingtól "Az idő rövid története" című művét, ott ezek teljesen közérthetően le vannak írva.

[link]

Pedro