Ha egy anyag részecskéit fénysebesség közeli sebességre gyorsítanánk akkor milyen halmazállapotú lenne?

Először az anyag részecskéi plazmaállapotba kerülnének, azaz az anyag elektronburok nélküli, ionizált atommagok halmazából állna. Ez az állapot már néhány millió °K-on bekövetkezik, azaz sokkal-sokkal a fénysebesség alatti részecske-sebességeknél.

Kicsit magasabb (néhány 100 milliárd foknál az atommagok is felbomlanának, és a magot alkotó protonok, neutronok halmaza lenne az anyagból.

Még magasabb hőmérsékleten pedig (mikor pl. egy kvark energiája meghaladná a képződéséhez szükséges energiaszintet) maga az anyag egyszerűen megszűnne, és átalakulna sugárzássá azaz energiává, a relativitáselméletből ismert E = m * c^2 képlet szerint).

--- --- --- --- --- --- --- --- --- --- ---

A hőmérséklet egyébként sem növelhető addig, míg a részecskék elérnék a fénysebességet. A hőmérsékletnek nem csak minimum értéke van (abszolút 0°K), hanem maximum értéke is, ez pedig a Planck-hőmérséklet, értéke 1,416785(71)·10^32 °K.

"A Planck-hőmérsékletnél „forróbb” dologról nem sok értelme van beszélni, ezen a hőmérsékleten párolognak el elméletileg a fekete lyukak, és erről a hőmérsékletről „kezdett” az Univerzum hűlni, a jelenlegi kozmológia szerint. Nehéz elképzelni bármi forróbbat, mint az ősrobbanás."

[link]

Pedro

Azért ez a "nehéz elképzelni bármi forróbbat, mint az ősrobbanás" egy kicsit kevés. Én kb ugyanannyira tudom elképzelni az ősrobbanás hőmérsékletét, mint az annál egymilliárdszor forróbbat.

Az "ezen a hőmérsékleten párolognak el a fekete lyukak" sem mond túl sokat. Párologjanak, egészségükre. Ettől még miért nem létezhet magasabb hőmérséklet?

Pedró milyen ostobaságokat beszélsz már !? Miért lenne plazmaállapotban egy fénysegességhez közeli anyag ?

Nem túl nagy gyorsítással is elérhető a fénysebesség, de a gyorsítás sem számít semmit. Ugyanolyan halmazállapotú lesz mint ami eredetileg szobahőmérsékleten. Nem válétozik semmi sem