Tömegvonzás sebessége?

Így van, 8.5 percig még keringenénk. De ez egy nagyon fiktív eset, mert anyag nem tűnhet el csak úgy a semmibe, tehát ilyen eset nem tud előfordulni.

Igen, két objektum közt növekedhet a távolság c-nél nagyobb sebességgel, és akkor semmilyen módon nem tudnak hatással lenni a másikra, tehát egymás gravitációját sem érzik.

A gravitációval az a probléma, hogy csak úgy a semmiből nem vagyunk képesek tömeget alkotni - és a már meglévő tömeget sem vagyunk képesek egyik pillanatról a másikra semmissé tenni. Továbbá a gravitáció jelenlegi tudásunk szerint leárnyékolhatatlan, és bármekkora távolság esetén is kifejti hatását. Ezekből kifolyólag a dolog vizsgálatára nincs semmiféle közvetlen lehetőségünk, és a közvetett vizsgálati módszerek is nehézkesek, megbízhatatlanok: a gravitációs hatás ugyanis annyira gyenge, hogy a vizsgálatkor jelentkező befolyásoló tényezők még mindig nagyságrendekkel haladják meg műszereink érzékenységét (a gravitáló hatás pl. az elektromágneses hatásnál több mint 40 NAGYSÁGRENDDEL gyengébb!).

Elméletek vannak arra, hogy hogyan lehetne ezt vizsgálni, de a gyakorlatban még nem sikerült sem egyértelmű bizonyítékot, sem egyértelmű cáfolatot szereznünk a kérdésre. Talán a jövőben majd.

Mindenesetre abból kiindulva, hogy a tapasztalataink szerint ezeddig semmit sem találtunk világunkban, amely a fénysebességnél nagyobb sebességgel lenne képes terjedni, valószínűsítjük, hogy a gravitáció hatásával sincs másként a helyzet. De ez inkább csak amolyan "női megérzés" jellegű dolog, mintsem bizonyíték.

(Tudom, a kvantumvilágban vannak arra utaló bizonyos jelek, kísérletek, amelyek feltételezik bizonyos kvantumszintű hatásoknak bizonyos helyzetekben a fénysebességtől független terjedési sebességét. De ezek egyrészt nem tartoznak a négy (három) alapvető kölcsönható erő közé, amelyek alapvetően formálják világunkat, másrészt még további kísérletek szükségesek eme hatások vizsgálatához, feltárásához, megértéséhez, harmadrészt a kvantumpáron kívül másra semmiféle közvetlen hatással nem bírnak, tehát csak a kvantumpár lokális rendszerén belül értelmezhetőek.)

Szerbusz!A 13,7 mrd.fényévvel kapcsolatban írok Neked.

Ha jól emlékszem,valami olyasmi a dolog lényege,hogy amikor történt az ősrobbanás,akkor született meg a tér is(illetve,mint dimenzió,"kibontakozott").Tehát,nem láthat régebbre semmilyen távcső,mint az ősrobbanás ideje,amit kb.13,7-re tesznek.Ha hülyén fogalmaztam,vagy nem érthetően,szóljatok,vagy egészítsétek ki légyszí,már nekem is elkopott ez a dolog.

Így van, elméletileg a tér skálázódása (a tágulás mértéke) történhet fénysebességnél nagyobb sebességgel, hiszen a tér nem tömeggel rendelkező anyag, azonban erről soha nem lehet információnk, csak arról, ahonnan már "visszaigazolt" a fény. Tehát az, hogy az Univerzum kora 13,7 mrd év, csak úgy igaz, ha kikötjük: a fény által eddig hozzánk megtett út ennyi. (fényév) Éppen ezért nem lehet abszolút tudásunk sem a méretéről >> sem a koráról.

A kérdésed azért nagyon jó kérdés, mert a mai napig nincs rá meggyőző válasz, mert elméletileg mindkettő lehetséges: az azonnali és a hullámokban terjedő, fénysebességgel terjedő hatás is, mert a hatás nem tömeggel rendelkező anyag, viszont információ, és mai ismereteink szerint (ameddig nem nyer igazolást a kvantumelmélet) maga az információ sem terjedhet a fénynél gyorsabban.

Sceptic-et annyiban javítanám, hogy a kvantumvilágban nincs szó terjedésről. Távolba hatás van (eddig még csak elméletileg), ami azt jelenti, hogy lehet az a két foton a Kozmosz "két szélén" is, az egyiket ért hatás azonnal jelentkezik a párján is. A kísérletek is meg vannak már, amivel ezeket igazolni lehet majd, a technika viszont komoly gátat szab ezeknek még jó ideig, hiszen ilyen léptékben nézve még épp csak feltörtük a tojás héját a csőrünkkel, s a világűrben eltöltött fél évszázad alatt is "csak" most jutottunk el a Naprendszer széléig. Ember még ennél a kis távolságnál is ijesztően közelebb, csak pár százezer kilométerre jutott.

A kvantumok féreglyukak. Számukra nem "korlát" a tér (azaz a távolságok legyűrése), így az idő sem. Ilyen kvantumokat szeretnének majd egyszer felnagyítani, s így kísérletezni az időutazással, amire persze szinte 100%, hogy soha nem leszünk képesek.

12-re:

Erről a kvantumpár kisérletről -valamikor régen- olvastam. Ebben a cikkben éppen arról volt szó, hogy valami módon mégis kapcsolni lehetne külső rendszerrel, ami forradalmasítaná a kommunikációt. (Ezzel kapcsolatban éppen ma tettem fel a gyk-n kérdést, de "letorkoltak" azzal, hogy tömeggel rendelkező részecske nem lépheti át a fénysebességet.)

Nem egészen értem, hogy miért nem tudjuk mérni a gravitáció változásának sebességét.

Természetesen nem tudunk "eltüntetni" (vagy akár "odarakni") hirtelen egy gravitáló tömeget, de tudjuk mérni akár a Hold, akár a Nap gravitációjának változását a távolság függvényében, akkor ebből miért nem lehet meghatározni ennek a "változásnak" a sebességét. (Akár a Holdon is lehetne ilyen méréseket végezni.)

Amit te írsz, az a térbeli változás. Azt persze, hogy tudjuk mérni. De itt most időbeli változásról van szó. Tehát azt kell kimérnünk, hogy ha a gravitáció forrása megmozdul, akkor a módosult gravitációs hatás mennyi idő múlva ér el hozzánk.

Közönséges földi testekkel ezt nem lehet kimérni, mert azok nagyon kicsik, nem hogy a gravitációjuk változása, de maga a gravitációjuk is alig mérhető. Csillagászati objektumok meg nem mozognak túl gyorsan, vagy nagyon messze vannak, ezért megint nehezen mérhető a hatás.