Az egérfogónak felhúzva nagyobb a tömege?

1.5g alakult energiává. Minden energiává ami elpusztította a várost (1.5 * 300.000.000^2 Joule). Konkrétan fotonok formájában elektromágneses sugárzássá. Annak széles spektruma keletkezett, beleértve a hősugárzást.

1.5g alakult energiává = a reakció során keletkezett anyag ennyivel volt kevesebb mint előtte

1.5g alakult energiává = a föld tömege csökkent, ez az anyag energiává alakult.

Na ez a E=mc2 nem a felhúzott rugó vagy feltöltött kondi. Ez más kategória: maghasadás, kvantummechanika.

Atomrobbanásnál egyáltalán nem csak fotonok keletkeznek, hanem alfa részecskék, elektronok és hasadási termékek is. Ezeknek a kinetikus energiája viszi el az energia nagy részét, nem a fotonok.

És fogjátok már fel végre, hogy az energia sehonnan sem tűnik el meg nem bukkan elő, csak átalakul egyik formából egy másikba. Nevezetesen: az atommag kötési energiája átalakul a szétrepülő részecskék mozgási energiájává, plusz a keletkező fotonok energiájává. Igen, amikor ezek a fotonok elnyelődnek, és növelik egy másik test energiáját, akkor annak a tömege is növekedni fog.

Az 1,5 gramm pedig eredetileg sincs jelen részecskeként a bomba anyagában. Ez a plusz tömeg elektromos energiaként van jelen (az uránatomok protonjait egymástól eltaszítani igyekvő elektromos energiaként). Ez is bizonyítja, hogy mennyi energia és tömeg képes koncentrálódni az elektromos térben.

És mielőtt jönne a következő nagyokos: IGEN, a fissziós atombombában nem magenergiából származik a robbanás energiája, hanem elektromos Coulomb-energiából. Az uránmagok ugyanis épp azért instabilak, mert a protonok közti taszítás energiája nagyobb, mint az őket összetartó magerők energiája. A hasadáskor tehát ez az elektromos energia szabadul fel.

Ha egy kis térbe összezárnánk néhány protont, majd hagynánk szétszaladni őket, akkor lényegében ugyanazt a jelenséget produkálnánk, mint amit egy uránbomba tesz. Itt is, az összezárt protonok és a hozzájuk tartozó elektromos tér tömege kezdetben nagyobb lenne, mint a szétrepülő protonok nyugalmi tömege.

A tömeg-energia ekvivalencia nem azt jelenti, hogy a tömeg (néha, bizonyos rafinált módokon) átalakítható energiává, és viszont, hanem hogy a kettő ugyanaz a dolog, csak más mértékegységben kifejezve. ha bárhol, bármi miatt nő az egyik, a másik is nő, és fordítva.

És a sok hülyeség miatt már én is rosszul írtam:

Nem: "az atommag kötési energiája átalakul a szétrepülő részecskék mozgási energiájává"

Hanem ahogy később írtam, az atommag elektromos energiája alakul át.

No megnéztem. A mozgási energiában igazad van az energia mozgási energiaként szabadul fel, de a tömeg kérdésben ("Az 1,5 gramm pedig eredetileg sincs jelen részecskeként a bomba anyagában. ") nem:

[link]

"A keletkezett elemek és részecskék (hasadási termékek) tömege kisebb, mint az eredeti tömeg. A tömegkülönbség energiaként szabadul fel.(E=DM×c2)"

És az ellentéte se maradjon ki, fúzió a Napban:

[link]

"Jelenleg a Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén ég el, miközben 596 tonna hélium keletkezik. Hova tűnik el a hiányzó négy millió tonna anyag? Teljes egészében átalakul energiává. Az E=mc2 (E az energia, m a tömeg és c a fény-sebesség) egyenlet alapján azt kapjuk, hogy négy millió tonna anyag 100 000 000 000 000 000 000 kilowattóra energiának felel meg."

37-es, nem olvastad pontosan, amit írtam.

Én azt írtam, az az 1,5g eredetileg sincs jelen RÉSZECSKEKÉNT a bomba anyagában. Nem azt, hogy egyáltalán nincs jelen. Pont arról írtam, hogy elektromos energiaként jelen van.

Tehát a kezdeti atommag természetesen nehezebb, mint a szétrepülő részecskék nyugalmi tömege összesen. De nem azért, mert a magban lévő protonok és neutronok nehezebbek, hanem a mag mint egész, az elektromos terével együtt (és tulajdonképpen éppen attól) nehezebb.