Az egérfogónak felhúzva nagyobb a tömege?

Kedves Legrosszabb Válaszoló:

Értjük mi, hogy te olvasgattál mindenféle elméleti fizikát, négyesvektorokról, invarianciáról meg egyebekről, bár megértened nem sokat sikerült belőle, amint azt már számtalanszor demonstráltad.

Ezért én most világosságot gyújtok az agyadban:

A tömeg definíció szerint NEM azonos a nyugalmi (invariáns) tömeggel. A tömeg a test tehetetlenségének mértéke, vagyis azt mutatja meg, hogy a test milyen mértékben áll ellen az őt gyorsító erőnek.

Ez a tömeg pontosan megegyezik a gravitáló tömeggel, mind az aktívval, mind a passzívval. Tehát ha egy testet felgyorsítunk, az nagyobb gravitációs erőt fog kifejteni más testekre, és rá is nagyobb gravitációs erő fog hatni.

Ilyen értelemben beszél itt mindenki a tömegről, nem pedig az általad sulykolt nyugalmi tömegről.

És bizony, ha a felhúzott egérfogót ráteszed egy elég érzékeny rugós mérlegre, akkor az nagyobb súlyt fog mutatni, és nehezebb lesz gyorsítani, mint nem felhúzott esetben. Ez pedig a definíció szerint pontosan azt jelenti, hogy nagyobb a tömege.

Szerintem "E=mc2" az kvantumfizika, kb. 130 éve volt az első maghasadás, addig nem tapasztalták. Addig jól működött az "anyag nem vész el"-elv.

Az "anyag nem vész el" igaz a TELJES kémiára.

Ez van az egérfogónál, felhúzod vagy nem, a tömeg nem változik, és ezzel senkinek semmi gondja nem volt,egészen a maghasadásig:

Ekkor bizony elveszett tömeg! Bement egy urán, kijött anyag + energia. Az volt a gond hogy a keletkezett anyag kevesebb volt, és bukott az "anyag nem vész el".

A feloldást a keletkező energia adta, "E=mc2" kijött az egyenlet, mindenki boldog. De ez maghasadás (!), kvantumfizika, nem az egérfogó egyszerű rugója.

Egyébként a tömegnövelés hívőktől kérdem: ha az energia tömeggé alakul, akkor honnan lesz energia az egér lecsapásához? Vagy gyorsan visszaalakul?

kedves 61%-os!

Aki azt mondja a tömegre, hogy az a tehetetlenség mértéke, az mindent elárult magáról, hogy az általános iskolai fizikánál többet nem tud. Nem "valahonnan olvasgattam a négyesvektorokról", hanem egyetemen tanultam/tanulok róluk.

ha a tömegre ezt a definíciót mondaná államvizsgán valaki, azt nem páros, hanem 2 lábbal rúgnák ki a vizsgáról.

Hol bizonyítottam be számtalanszor hogy "nem értek hozzá" (állításod szerint? :) Tekintve, hogy nemrég regisztráltam, és ez kb a 2. megválaszolt kérdésem a tudományok rovatban, ezt is csak elkönyvelem egy üres szavakkal dobálózásodnak, mert mást nem csinálsz.

te vagy az, akinek fényt kell gyújtani az agyában, az én agyam világosabb mint azt te gondolnád. Szóval amit mondtál az mind baromság, eltekintve attól, hogy a klasszikus értelemben vett "2" tömeg ugyanaz. Ennyit sikerült kiprodukálnod az írásodból. Javaslom hogy ne nevettesd ki magadat a továbbiakban.

Legjobb válaszoló: azért gondoltam, hogy te már többször "bizonyítottál" itt, mert létezik egy "legjobb kommentelő" nevű illető is, aki hasonlóan relativisztikus fizikában szokott okoskodni, és hasonló meg nem értésről tesz tanúbizonyságot.

Neked azt kéne megértened, hogy amit a részecskefizikában meg egyéb helyeken a tömegről tanulsz, az nem érvényteleníti az alapdefiníciókat. Attól, hogy a kvantumfizikában, relativitásban létezik másféle tömegfelfogás, attól még a klasszikus fogalom érvényben van és létjogosult, ráadásul a legtöbb ember, így a kérdező is valószínűleg ilyen értelemben használja.

Tehát a tömeg legáltalánosabb definíciója ma is, és mindenkor ez lesz (angol Wikipedia):

"In physics, mass is a property of a physical system or body, observable and measurable as a resistance to acceleration or in the strength of its mutual gravitational attraction with other bodies"

(Magyarul: A fizikában a tömeg egy fizikai rendszer vagy test azon tulajdonsága, amely úgy nyilvánul meg és úgy mérhető, mint a gyorsítással szembeni ellenállás, vagy a más testekre és testek által rá kifejtett gravitációs erő.)

Egyébként szerintem ezért a definícióért semmilyen államvizsgán sem rúgnának ki, ez a mai definíció is, csak te kevered ezt az általános tömegdefiníciót a nyugalmi tömeg definíciójával. De itt senki sem arról beszélt.

Kérdező:

"Esetleg sem az elektronhoz, sem az atommaghoz nem tartozik a rugó feszítéséből számítható tömeg, csak a kristályrács által közrefogott térrészhez?"

Így van.

Gondolj bele, amikor a rugó megfeszül, az atomjainak a helyzete megváltozik, akár közelebb, akár távolabb kerülnek egymáshoz az egyensúlyhoz képest, a köztük lévő elektromos tér energiája megnő. Az elektromos tér pedig ugyanúgy anyag, van tömege, mint bármi másnak.

Ha feltöltesz egy kondenzátort, annak is megnő a tömege, mert a lemezek közti elektromos térnek megnő az energiasűrűsége.

De ha felgerjesztesz egy elektront egy atomban, akkor is ugyanezt a helyzet, nő a mag és az elektron közti tér energiája, így a teljes atom tömege is. Amikor majd az elektron legerjesztődik, akkor le is adja ezt a többletenergiát és tömeget egy foton formájában.

Nem nem és nem. Esküszöm hogy nem teljes ekvivalencia, hanem átalakíthatóság.

2 kérdés azoktól akik a teljes egyenlőségben hisznek:

1. Ha 100g (a Tibi csoki) azonos / ekvivalens 100 * (300,000,000*10^2*) J ennivalóival, akkor hol van az az energia? Miért tudok a közelébe menni és miért nem robbantja fel az egész országot?

A kvantumfizikában(!) tényleg előfordulHAT, hogy egy részecske átalakul energiává vagy fordítva az "E=mc2" ezt jelenti, NEM azt hogy minden egyszerre energia és anyag.

2. Atombomba robbanás: itt ugye keletkezik sok energia. Nézzük meg a két megközelítéssel mi jön ki:

-Átalakulás: 1.5g anyag átalakult energiává ("E=mc2" szép nagy számot ad), elpusztítva egy várost.

1.5g anyag energiává átalakulása nem egyszerű folyamat (mondom, hogy nem ekvivalens, nem egyenlő) sok okos ember sokat dolgozott rajta hogy sikerüljön.

-Ekvivalencia: keletkezett sok energia tehát nőtt a tömeg. Kérdem én: akkor honnan jön a sok energia ÉS 1,5g anyag egyszerre?

Szerintem egyszerű ez, nem kell túlmisztifikálni (pl. elektromos tér tömege) ilyen furcsaságokat eredményezhet: (előttem szóló egy teljes fizikát teremtett köré)

"Az elektromos tér pedig ugyanúgy ANYAG (???), van tömege, mint bármi másnak. "

"De ha felgerjesztesz egy elektront egy atomban, .. nő .. a teljes atom tömege is. " Szerencsétlen elektron csak ki ugrik egyel nagyobb pályára, tömege természetesen nem változik. A felvett energiát nem tömegben, hanem a magasabb pályán tárolja.

És a kondi tömege se nő.

28-as, neked csak 2 kérdés:

1. Képzelj el egy G alakú vezetőt, és kapcsolj feszültséget a két végére. Rajzold be, hogy a G betű körív alakú része milyen irányú mágneses mezőt hoz létre a kör belsejében. Rajzold fel, hogy ez a mágneses indukció milyen irányú erőt fejt ki a G betű vízszintes szakaszára (ami a körön belül van). Magyarázd meg, hogy fér össze ez a perdületmegmaradás tételével.

2. Képzelj el egy elektront, amit a Föld gravitációs terébe helyezünk. A gravitáció gyorsítani kezdi az elektront mg erővel. A gyorsuló elektron sugárzást (tehát elektromágneses hullámokat vagy fotonokat) bocsát ki. Írd fel az energiamérleget:

mgh = 1/2 mv^2 + E(foton)

Ebből v^2= 2(gh-E(foton)/m)

Ugyanez egy töltés nélküli testre:

v^2= 2gh

Tehát a töltött testek lassabban (kisebb gyorsulással) zuhannak, mint a töltetlenek. Még sem igaz a tehetetlen és a súlyos tömeg ekvivalenciája?