Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A fénysebesség miért pont...

A fénysebesség miért pont 299792458 m/s? Van erre logikai magyarázat, vagy képlet, amivel ki lehet számolni, vagy csak mérési eredményekből tudjuk, hogy ennyi?

Figyelt kérdés

2013. máj. 19. 21:57
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
16%

És mondta itt valaki ,vagy a filmben valaki hogy a földönkívüliek találták ki és építették a nagy piramist? Ezt nagyon benézted haver:D


A film csak felhívja a figyelmet a párszáz "véletlen" re.

Többek közt pont az a fő vonala a filmnek hogy a métert már a piramis építőjének ismernie kellett ,különben ha pár cm rel mást mérnénk ma a nagypiramisról akkor nem adódnának ki benne a jellegzetes matematikai számok ,pí ,aranyarány stb , vagy a két kör különbségéből a fénysebesség értéke.


Kicsit próbáld értelmezni a dolgokat ,szerinted mennyi az esélye hogy rézbunkós ősidióta rabszolgák felhúznak egy "sírt" (lehetetlen idő alatt) ami a mi SI rendszerünkben használt matekra épül ,majdhogynem kimeríti azt ,ráadásul még ez a fény sebesség is benne van.


Ezzel csak az bizonyosodik be amit felnőtt ember amúgy is tud hogy nem az az estimese a valódi történelmünk amit tanítanak hisz anno is fejlett de inkább fejlettebb emberek élhettek a földön mivel azokat a köveket nem a szél fújta össze és nem is primitív fakalapáccsal kinylódták ki mert ilyen időtálló és értelmes épületet ma senki nem tud építeni.

2013. máj. 22. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
100%
az agyam nagyon is kényelmes, köszi. a mértékegységrendszerrel ellentétben. elméleti fizikában nem nagyon számolunk Si-ben, csak cgs-ben, pont ezért. ott nincsenek ilyen felesleges szorzófaktorok. bár nem tudom minek magyarázom neked őszintén szólva..
2013. máj. 22. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
100%
Legjobb kommentelő, miért cgs-ben? Miért nem Planck-egységekben? Ott még annyi faktor sincs, mint a cgs-ben.
2013. máj. 22. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:
100%

#11


Az a baj, hogy el sem tudod képzelni, milyen egyszerű ezeket a véletleneket mesterségesen gyártani.

Tegyük fel, hogy van kb. 10 különböző kalkuláció, amit a piramisok méreteiből el tudsz végezni. És legyen most kb. 10 fizikai konstans. Na, akkor már 10*10=100 lehetőség van arra, hogy valami valamivel egyezni fog. Most képzeld el ugyanezt sokkal több próbálkozásra, és sokkal több fizikai állandóra. (Ráadásul, ha ez tényleg nem véletlen, akkor az SI megalkotásánál is közre kellett működnie ugyanannak a hatalomnak.)


Másik példa: amikor azzal érveltek a videóban, hogy a Földön egy gömbi főkörön található számos ókori/középkori kegyhely a világ számos pontján. Ezzel meg csak az a baj, hogy Közép-Amerikában egymást érik ezek a kegyhelyek, több száz maja piramisról van szó.

2013. máj. 23. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:

14 értem én hogy mire akarsz kijukadni de nem valami meggyőző .


Azok az ismeretes fizikai számok amiket kihoz a filmben a manus nem 10-20-100 kombináció végén adódik ki hanem egy két háromra figyeld csak meg. Uezzel érvelt a fizikus is a filmben hogy egy fogkeféből is kihozhatod ezeket a számokat ,valóban de nem három négy lépésből .


Az ókori városos egyezés sem jó ,igaz találnánk más köröket is ahol metsz egy várost vagy piramist , de itt ha figyeltél a legismertebb városokat metszi át és azokat a kivételes helyeket ahol azok a nagy kövek vannak és az az állítás mindjárt nem is lenne igaz hogy más vonalakon is ilyen nagy ismert kőépítmények találhatók. És még a belvárosi üvegpiramis építője is elmondta hogy ő nem csodálkozik ezeken ő is az aranymetszés szerint építette tehát vszínűleg építészeknek tanítják is a nagypiramist ahogy az aranyarányt is.

2013. máj. 23. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 Tom Benko ***** válasza:
100%
@legjobb kommentelô: A cgs és az SI majdnem ugyanaz... Egyébként mi elméleti fizikán többek között azzal találkoztunk, hogy minden fizikai törvény csak egy szorzófaktor erejéig meghatározott, ami a mértékegységrendszert jellemzi. Az SI-t próbálták úgy megalkotni, hogy minél több konstansra 1 értéket kapjunk. Van viszont így is olyan, amit nem lehet. Meg van pár, amit technikai, fôleg méréstechnikai okokból határoztak meg ilyennek.
2013. máj. 24. 07:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!