Milyen értelmes érvvel támasztanád alá, hogy nem igaz az evolúció?

Neked már új kérdést kellene föltenni.

"Próbáltad már elképzelni milyen lehet más szemével látni a világot?"

Igen. Te is próbáltál már ilyet, sokszor.

"Nem tudsz más szemével nézni, más agyával gondolkodni."

De jól tudod közelíteni. Az őseidnek sokszor az élete múlt rajta. Evolúció...

"Mi van ha meghalsz? Mit fogsz érzékelni? A tested valószinű semmit, de a tudat hogyan halhat meg?"

Semmit.

És úgy, mint a tested.

"Mi a legelső emléked? Nekem is vannak kiskoromból olyan emlékeim amik mintha csak tegnap lettek volna, de nem tudom időben hova rakni."

Pontosan. Nagyon régi emlékeid is lehetnek - azért nem jönnek elő, mert nem tudod hova kapcsolni. Az emberi agy asszociatív. Ha nincs asszociáció, nincs emlék - hiába van ott a fejedben.

"Mi az az ösztön? Az ösztön csak az életbenmaradáshoz elég."

Előre beprogramozott cselekvéssor. Sok állatnak elég egész életére.

"az állatok is gondolkodnak? Nem tudjuk,mert nem látjuk az ő szemükkel a világot."

De tudjuk, egészen pontosan. A legfejlettebb állatok egy 4 éves kisgyerek szintjén gondolkodnak. Más a 2 éves kisgyerek is elég szépen gondolkodik.

"Az embernek honnan van az a képessége, hogy gondolkodik? Én erre a kérdésre keresem a választ."

Hol tartasz az iskolában? Jobb helyeken tanítják.

"Szerintem az evolúció nagyobb hülyeség mint a teremtés."

IQ probléma. Sajnállak. Pedig most írtad, hogy az ember gondolkodik...

"Próbáltad már elképzelni milyen lehet más szemével látni a világot? Egy vagy a hatmilliárdból, de olyan mintha csak egyedül lennél. Nem tudsz más szemével nézni, más agyával gondolkodni. Ha becsukod a szemed sötétséget látsz. Mi van ha meghalsz? Mit fogsz érzékelni? A tested valószinű semmit, de a tudat hogyan halhat meg? Mi a legelső emléked? Nekem is vannak kiskoromból olyan emlékeim amik mintha csak tegnap lettek volna, de nem tudom időben hova rakni. Szüleim szerint még kisbaba voltam. A csecsemő ha megszületik azt mondják ösztönösen cselekszik. Mi az az ösztön? Az ösztön csak az életbenmaradáshoz elég. A fejlődéshez a gondolkodás. Miért csak az ember gondolkodik? Vagy az állatok is gondolkodnak? Nem tudjuk,mert nem látjuk az ő szemükkel a világot. Az embernek honnan van az a képessége, hogy gondolkodik? Én erre a kérdésre keresem a választ. Szerintem az evolúció nagyobb hülyeség mint a teremtés."

Ez az egész patetikus szöveg a régi jól ismert antievolúciós érvelésnek egy verziója, ami kb így szól: "én nem tudom elképzelni, hogy az evolúció ilyen túl bonyolult dolgokat hozzon létre, ezért az evolúció nincs".

Namost a "nem tudom elképzelni" a tudományban nem érv. Sokan az elektronokat se tudják elképzelni, eztán mégis vannak.

A "túl bonyolult" pedig szintén nem érv önmagában. Kéne rakni mögé egy számot, egy bonyolultsági fokot, valamilyen mérhető valamit, és megindokolni, hogy miért az a határérték, amit nem lehet elérni evolúcióval. A fénysebességre (vagy éppen az abszolút nulla fokra) sem csak úgy rámondták, hogy annál gyorsabb/hidegebb márpedig nincsen, hanem komoly elméleti és gyakorlati kutatás van mögötte. Az antievolucionisták mutathatnának egy képletet, amivel ki lehet számolni valaminek a bonyolultságát, és bebizonyíthatnák végre azt a határbonyolultságot, aminél nagyobbat evolúcióval nem lehet elérni. Addig pedig azt mondom: de igen, a szem, az agy, a vese - mind az evolúció terméke.

Ez tökéletes példája az evolúció elleni "érveknek". Egymással össze nem függő, teljesen zavaros, a kérdéshez egyáltalán nem kapcsolódó ezoterikus hablaty. A végén pedig az egyszerű állítás, hogy nincs evolúció. De ez a végkövetkeztetés hogyan kapcsolódik a szöveg egészéhez.

"Próbáltad már elképzelni milyen lehet más szemével látni a világot?"

Két válasz lehet: Igen vagy nem. Melyik cáfolja az evolúciót és miért?

"Egy vagy a hatmilliárdból, de olyan mintha csak egyedül lennél."

Ez egy tökéletesen szubjektív érzés, olyan, mintha egyedül lennék. És? Ez hogyan kapcsolódik az evolúcióhoz? Van egy haverom, aki néha úgy érzi, mintha vattacukorban mozogna, de ezt még sohasem akarta az evolúció bizonyítására felhasználni.

"Nem tudsz más szemével nézni, más agyával gondolkodni. Ha becsukod a szemed sötétséget látsz."

Ha befogod a füled, csak a csendet hallod, ha befogod az orrod, nem érzed a szagokat, ha jó vastagon betekered magad szigszalaggal, elveszik a tapintásérzéked. De mindennek mi köze az evolúcióhoz.

"Mi van ha meghalsz?"

Mi lenne, annyian meghaltak már.

"Mit fogsz érzékelni? "

Remélem semmit. Kicsit zavarna a gondolat, hogy holtan fekszem a koporsóban és még évtizedeken át érzékelem, ahogy porladok.

"A tested valószinű semmit, de a tudat hogyan halhat meg?"

Ha a test meghalhat, a tudat miért nem? Amúgy itt megint ugyanaz a kérdés: Mi köze ennek az evolúcióhoz?

"Mi a legelső emléked? Nekem is vannak kiskoromból olyan emlékeim amik mintha csak tegnap lettek volna, de nem tudom időben hova rakni."

És? Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emlékek az időn kívül történtek, valamilyen huszadik dimenzióban hanem, hogy te nem emlékszel rá. Ha anyukádat megkérdezed, ő pontosan fog rá emlékezni. A különbség köztetek annyi, hogy ő az adott időpontban már felnőtt volt, te meg gyerek.

"A csecsemő ha megszületik azt mondják ösztönösen cselekszik. Mi az az ösztön? Az ösztön csak az életbenmaradáshoz elég."

Igen. A Földön élő legtöbb szervezetnek ez bőven elég. Nagyon kevés csöcske költ verset, farag szobrot, vagy tesz bármi olyat, ami nem az életbenmaradását szolgálja.

"A fejlődéshez a gondolkodás."

Kimaradt az ige. A fejlődéshez szükséges a gondolkodás? Vagy valami hasonlót akartál mondani. Ez esetben nyilván meg tudod magyarázni, hogyan fejlődhetett ki mégis Richard Lenski laborjában mégis hogyan fejlődhetett ki egy egészen új képességgel bíró, citromsavat is emészteni képes baktérium. ( [link] Mert ezek szerint neki is gondolkodnia kellett volna, amit azért a baktériumokról mégsem feltételezünk.

"Vagy az állatok is gondolkodnak? Nem tudjuk,mert nem látjuk az ő szemükkel a világot."

Azért egy baktériumról elég nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy nem gondolkodik, nem?

"Az embernek honnan van az a képessége, hogy gondolkodik? Én erre a kérdésre keresem a választ."

Attól függ, mit nevezel "gondolkodás" -nak. A majmok is egészen okosak, gyakorlatilag mindenre képesek, amire egy ember, csak egy kb. kétéves embergyerek szintjén.

A fontos kérdés, hogyan keresed erre a kérdésedre a választ? Kijelented, hogy nem és kész? Valamilyen vizsgálatot végzel? Kísérleteket folytatsz? Utánaolvasol a kérdésnek? Vagy csak ülsz egy íróasztal mellett és nulla adatból gondolsz okosakat? Csak jó lenne ismerni a módszert, amivel erre a következtetésre jutottál.

"Szerintem az evolúció nagyobb hülyeség mint a teremtés."

Magyarul fölállítasz egy dogmát, amit nem igazán tudni, milyen tényekre alapozol ("A fejlődéshez gondolkodás szükséges.") ami mellesleg kísérletesen cáfolható, majd egyszerűen közlöd, hogy a te légbőlkapott dogmád ütközik a számtalan kísérlettel bizonyított evolúcióelmélettel, tehát egyértelműen ez utóbbi a rossz, mert ugye te nem tévedhetsz, bár az adataidat, ezek értelmezését vagy a következtetésig vezető gondolatmenetedet nem osztottad meg velünk.

Ne haragudj, de ez nem igazán meggyőző "érvelés".

"Amiket állítasz, te magadtól jöttél rá? Szerintem nem. Csak azt mondod amire mások azt gondolják igaz."

A tudomány így működik. Az embereknek nem kell mindig rájönnikük arra, amit más már felfedezett. A Pitagorasz-tételt se kell újra és újra felfedezni, mert azt már egyszer bebizonyították, leírták, és ettől még igaz marad. Az eddig felhalmozott tudást, és azt hogy hogyan jöttek rá (vagyis a nyers adatokat) bárki elolvashatja, és akár újra is mérheti ha nem hisz neki, így a tudomány mindig nyitott az önellenőrzésre (szemben pl egy egyház titkos jegyzőkönyveivel). Én biológus vagyok, az egyetemen csak olyasmit tanultam, amire nem én jöttem rá. De azokra valaki valamikor rájött, a bizonyítás megtalálható (sokszor azt is megtanítják az egyetemen), szóval ne gyere itt ezzel a dumával, hogy csak belénk dogmatizált válaszokat adunk. Az te vagy.

"Az emberiség azért tart itt ahol."

HA jól értem, akkor szerinted az emberiség úgy általában rossz helyen tart valamiben, és ezt te azzal hozod összefüggésbe, hogy nem mindenki maga fedezi fel, amit előtte már felfedeztek. Tehát ha most mindenki nekiállna újra és újra felfedezni a Pitagorasz-tételt (meg a gravitáációt, meg a DNS létezését), akkor az emberiság kikerülne erről a roszz helyről?

"A test ugyanúgy elpusztul mint bármely más élőlényé. De azt nem bizonyította még senki, hogy mi volt előtte és mi lesz utána."

A természettudomány kizárólag az anyagi világgal foglalkozik. Ettől természettudomány és nem más. Az anyagi világban a test a petesejt és a hímivarsejt találkozásával kezdődik, szorosan véve. Tágan véve pedig akkor, amikor az adott leszármazási vonal elkezdődött, de annak nincs sok speciális kihatása egy mai élőlényre. A test mint élőlény a halállal végződik, de elég jól lehet tudni, hogy az anyagi világon mi történik vele ez után.

A természettudomány az emberi test olyan komponenséről, ami nem anyagi jellegő, nem tud, így egy ilyen felételezett komponens viselkedését nem is viszgálja.

"Ha semmi akkor mi értelme az életnek?"

Miért? Feltétlenül szükséges, hogy legyen neki? Ha nincs értelme, akkor már nem is jó? Vagy csak azok az elméletek elfogadhatók, amik értelmet rendelnek hozzá? Szerinted van az életnek egy nagy, mindenkire jellemző értelme?

"Amiket állítasz, te magadtól jöttél rá? Szerintem nem."

Amiket te állítasz, arra te magadtól jöttél rá? Szerintem nem. A számítógépet, amin ezeket írod, te magad tervezted? Szerintem nem. Az ábécét, amivel ezt írod, te találtad ki? Szerintem nem. A nyelvet, amin ezeket a gondolatokat megfogalmazod, te alkottad? Szerintem nem. És így tovább. Az egész életünk minden egyes mozzanata rég elhunyt emberek munkásságán alapszik. A kenyér amit eszünk olyan gabonából készült, amit ötezer éven át nemesítettek folyamatosan, a ruhánk szövési módját legalább ennyi ideje javítgatják és még sorolhatnám a végtelenségig.

Sajnos voltak olyan emberek a történelemben, akik kizárólag a saját eredményeikre támaszkodhattak, ők azok a gyermekek, akik a vadonban nőttek fel, rajtuk pontosan lemérhető, meddig jut az ember saját erejéből: Semeddig. Ők legföljebb ugatni, morogni tanultak meg. Hogy te ennél tovább jutottál, az nyilván nem a saját zsenidnek köszönhető, hanem hogy erőteljesen támaszkodsz mások munkásságára, így nem igazán hiszem, hogy jogod lenne bárki mást ezzel vádolni.

[link]

"Az emberiség azért tart itt ahol."

Elvégre verekedhetnénk puszta kézzel az oroszlánok által meghagyott dögökön is, mert saját erőből kb. addig jutnánk el egy élet alatt. Nem tudom, nekem a mostani helyzet jobban tetszik. De nyilván ezt te másként gondolod.

"De azt nem bizonyította még senki, hogy mi volt előtte és mi lesz utána."

Ellenben te igen?

"Ha semmi akkor mi értelme az életnek?"

Bemásolnám egy másik kérdésre adott válaszomat:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..

Az evolúció elmélete és a biológia tudománya úgy általában nem vizsgálja az élet értelmét. Az a helyzet, hogy ezek a dolgok nem függetlenek a szemlélőtől, ráadásul kísérletesen nem vizsgálhatóak. Az evolúció elmélete egy természeti jelenség leírása, tulajdonképpen az élőlények genomjának a változását magyarázza, modellezi. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy az élet értelméről semmit sem állít, ezt a kérdést meg sem közelíti nem tekinti vizsgálatának tárgyának. Milyen kísérletet terveznél az élet értelmének vizsgálatára?

Nyulak nem azért vannak, hogy a sasok megegyék őket, a sasok pedig nem azért léteznek, hogy legyen ami megeszi a nyulat. Mindketten élőlények, akik kihasználnak egy meglévő erőforrást. Ha teszem azt kihalnának a sasok, attól még a nyulak nem halnának utánuk bánatukban, mert elvesztették életük értelmét.

Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy az élet értelmét neked magadnak kell megtalálnod. Akárhogyan is nézzük, ha egy ember boldog, megelégedett életet él, akkor valószínűleg legalábbis sejti, mi az élet értelme. Viszont az a helyzet, hogy a boldogságnak nincs egyetemes leírása, nincs olyan életvezetési rendszer, ami mindenkinek egyformán megfelelne. Nagyon jó példa erre az előző hozzászóló véleménye:

"Az emberiség valódi célja Isten dicsőítése, és hogy örvendjen neki örökké."

Nem kétlem, hogy őt boldoggá, elégedetté teszi Isten dicsőítése, nem kétlem, hogy úgy érzi, ez élete célja. De sajnos azt kell mondanom, hogy abban teljesen biztos vagyok, hogy engem ez sem boldoggá sem elégedetté nem tenne, sőt kifejezetten rosszul érezném magam, ha egész életemben Istent kellene dicsőítenem. Ráadásul él a világban néhány milliárd buddhista is, akiknek erről teljesen más a véleményük. De ettől még elfogadom, hogy ez az ő életének értelme, ha cserébe ő is elfogadja, hogy az én életem értelme bizony nem ez. Ki tesz igazságot, hogy melyikünk élete értelmes?

Azt kell hogy mondjam, hogy az egyetlen hiteles vélemény a sajátunk, amikor a halálos ágyunkon visszagondolunk, mit végeztünk, ne kelljen rájönni arra, hogy hiába volt az egész. Ha úgy érzed, hogy amit teszel, arra később úgy gondolsz majd vissza, hogy megérte, akkor valószínűleg jó nyomon jársz. Ha az előző hozzászóló le tudja majd hunyni úgy a szemét, hogy igen, egész életemben erényes életet éltem és dicsértem az Urat, nem töltöttem hiába napjaimat a Földön, akkor bizony ő értelmes életet élt.

Léteznek különböző gondolatrendszerek, ha úgy tetszik vallások, amik állítják, hogy ismerik az élet értelmét. Ha képes vagy azonosulni valamelyikkel, akkor valóban megtalálhatod benne az életed értelmét, lehetsz boldog, megelégedett keresztény, buddhista, raszta, kommunista, hajszolhatod a pénzt, vagy a szexet, esetleg élhetsz boldog családi életet, lehetsz híres, vagy esetleg sorozatgyilkos. Beállhatsz az idegenlégióba, vagy éppen a vöröskersztbe, esetleg az orvosok határok nélkül nevű szervezetbe. Amennyiben megtalálod azt a kiépült gondolatrendszert, amely a te életed értelmét is magában foglalja, teljes boldog életet élhetsz. Viszont csak azért ne csatlakozz egyetlen valláshoz sem, mert azt állítják, hogy pontosan tudják mi az élet értelme, mert mind ezt mondják.

Valószínűleg az életnek nem csak egy értelme lehet és különösen szerencsésnek vallhatjuk magunkat, ha akár csak az egyikre rátalálunk.

Amúgy egy kérdésre sajnos nem válaszoltál: Mindennek mi köze az evolúcióhoz?

Az élet nem az anyagból származik

http://www.youtube.com/watch?v=TcuST-CpK3Q&feature=related

az evolúció tarthatatlan... vegyük sorra, miért.

1. hiányzó lánszem(ek)

ugye kimondja ez az elmélet, hogy a fajok természetes kiválasztódás útján, és véletlen mutáció által különültek el.

jójó, de hol vannak az átmeneti fajok? miért nem találtak még ilyeneket?

nincs hüllő és emlős közti köztes állat. nincs madár és hüllő közti köztes állat... nincs ősmajom és ember közt köztes élőlény (ugye a hiányzó láncszem)

hogy alakultak ki új szervek (mint pl. a szem)?

a szem csak kialakult, kifejlett állapotában működik... amig a kifejlett szemig elér a változás (tehát a kifejlett szem előtti állapotokban) teljesen hasznavehetetlen - az evolúció törvényszerüségei szerint el kellett volna tűnnie. vagy azt kell feltételeznünk, hogy a szem kialakulásának kezdetén már ismerte a generációkkal későbbi funkcióját.